Kártyanaptár 4 _1970-1979

Építőipari Szövetkezeti Vállalat kártyanaptár 1972 Először az 1875.évi XXXVII. tv. szabályozta szövetkezeteket, gazdasági célú személyegyesülésként definiálva azt. Károlyi Sándor gróf, a hazai szövetkezeti mozgalmak kezdeményezőjének javaslatára, az 1870-es évektől kezdődően fogyasztási- és hitelszövetkezetek alakultak. A Céginformáció.hu adatbázisa szerint a(z) Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat FELSZÁMOLÁS ALATT Magyarországon bejegyzett Közös vállalat. A fehér alapszínű, fekete betűkkel nyomtatott kártyán a eflső negyedben nagyobb betűkkel balra a cég rövídített neve: ÉSZV, jobbra ettől, vonallal elválasztva a teljes név jelenik meg: ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZETI VÁLLALAT DÖMÖS. A háromnegyed részen felsorolják a FŐÉPÍTÉSVEZETŐSÉGEK címeit. A kép jelzett:71 fnyv 6 2340

Az Autó-Motor Magyarország legpatinásabb és legolvasottabb közlekedési témájú magazinja. Hitelessége, témaválasztása szakmai körökben is elismert és népszerű. Az 1948 óta folyamatosan megjelenő klasszikus autós magazin széles körű tematikája lefedi az autózással és motorozással kapcsolatos témák összességét. Az új modellek bemutatása és az összehasonlító tesztek mellett szakmai híreket és érdekességeket is kínál, valamint foglalkozik járműtechnikával, fejlesztésekkel is. Tudósít a szakkiállításokról, és aktuális információkkal szolgál az autó-motor sport minden bajnokságáról. Szakmai mellékleteiben a mindennapokban is használható, praktikus tanácsokat nyújt az olvasóknak az autózással, autóápolással, -javítással kapcsolatban. A hosszú évtizedeken átívelő archívum egyedülálló áttekintést nyújt a járműipar fejlődéséről, a műszaki-technikai vívmányok konkrét modellekbe való folyamatos beépüléséről, a versenysport hazai és nemzetközi történetéről. A kártya alsó és felső harmada zöld színű, benne fehér betükkel az újság neve szerepel: autó-motor, az alsó fordított irányban. A kettő közepén fehér mezőben, fekete kör alapon egy 1800-as évek beli autó fehér kontúrja látszik. A fekete korong fölött egy-egy sárga, nyíljellegű csík jelenik meg. A kép jelzetlen.

A Ganz Villamossági Művek a Ganz Ábrahám által alapított cégből nőtt ki. Kiváló szakembergárdájának, kiváló minőségének megfelelően rangos helyett vívott ki a világ elektromos piacán. 1885-ben a budapesti Lövőház utcai ipartelepen megszületett Zipernowsky Károly, Déri Miksa és Bláthy Ottó Titusz világszabadalma, mely megoldotta a transzformátoron alapuló villamosenergia-elosztásnak és energiaátvitelnek kérdését, és lehetővé tette a fogyasztóhelyek függetlenítését egymástól. A nagy hármas által feltalált energiaelosztási és átviteli rendszer rövid idő alatt meghódította a világot. 1906-ban megalakult a Ganz Villamossági Rt. 1964-ben felvette a Ganz Villamossági Művek nevet. 1990-ben az Ansaldo céggel egyesülve Ganz Ansaldo Villamossági Rt. néven a részvények 49%-ával rendelkezett. 2000-ben eladták a Transelektro Rt.-nek. Lövőház utcai telepét részben a Mammut-csoport szerezte meg, majd az állam tulajdonában maradt rész milleniumi hasznosítását rendelte el egy kormányhatározat. Az egykori gyártelep helyén, részben az eredeti gyárcsarnokokban a 2001-ben megnyitott Millenáris Park üzemel. A Fény utca és a Margit körút között megmaradt Ganz épületeket a Gazdasági, Ipari Minisztérium 1968-1970 között épült Margit körúti 270 méter hosszú és nyolc emelet magas irodahazával együtt 2014-2015 között bontották le. A helyükön park létesült Millenáris Széllkapu néven. Érdekességként elmondható, hogy a Ganz területén több vasúti iparvágány is volt. Ezek egy összekötő deltavágánnyal a 4-6-os villamos vonalához csatlakoztak. A legyártott hatalmas transzformátorok és villanymotorok vasúti kocsin a Széll Kálmán (Moszkva) téren keresztül elérték a Déli Pályaudvart. Az 1980-as években még néhányszor lehetett látni vasúti szerelvényeket itt. A fehér alapszínű kártyán fekete és piros betűkkel nyomtatva megjelenik az 1972. év első hat hónapja. Középen türkisz színben a cég nevének kezdőbetűi jelnnek meg. A táblázat fölött a teljes vállalatnév olvasható: GANZ VILLAMOSSÁGI MŰVEK. A kép jelzett: Játékkártyagyár

Egész évben Zöldért kártyanaptár 1972 A Bács-Zöldért több mint 65 éve egy kereskedelmi és szolgáltató vállalat, saját és integrált zöldség-gyümölcs termesztéssel. Kezdetekben, mint tisztán állami kereskedelmi cég az egész hazai frissáru szortiment forgalmazása volt a cég fő feladata. A rendszerváltás után – részvénytársaságként, immár magánszemélyek birtokában - a friss zöldség- és gyümölcstermelő, valamint értékesítő vállalkozás, a közép-magyarországi termőtájra jellemző, kiemelt termékekre specializálódott. Ennek a tudatos portfólióépítésnek köszönhetően, a saját árutermelés mellett is hamar képes volt megbízható termelői, illetve beszállítói kör kiépítésére. A fehér alapszínű, vékony fekete vonallal keretezett kártya közepén egy piros almából, zöld levelekből, sárgarépából összeállított női figura jobbkezében zöld kosarat, balban a cég emblémáját (ZÖLDÉRT) tartja. Tőle balra fent fekete betűkkel szöveg jelenik meg: EGÉSZ. , majd balra lent ugyan így: ÉVBEN. A kártya jelzett: JANCA

Boldog Új Évet Kíván a Paksi Konzervgyár 1972 Pakson 1979 és 1989 között számos ipari üzem működött. Bár Paksról mindenkinek az Atomerőmű és az Atomváros jut az eszébe. A Paksi Konzervgyár, melynek jogelődje 1932. november 14-én kezdte meg az üveges, dobozos konzervek gyártását. 1979 és 1980-ban a gyár termelési mutatói egyre magasabbra emelkedtek. Főként a keleti piacok első sorban a Szovjetúnió vették át a gyár termékeit, ezzel együtt a gyár a környező településeken termelt nyersanyagokat. Ez a folyamat azonban jelentősen visszaesett a Szovjetunió megszűnésével, a szocialista tábor felbomlásával. Lassan megszűntek az exportlehetőségek, a hazai piac pedig nem tudott ilyen nagy mennyiségű terméket felvásárolni. Rengeteg embert bocsátottak el, végül az egykor szebb napokat megélt gyár 1998-ban bezárta kapuit. A fehér alapszínű kártya közepét egy füles, fonott bevásárlókosár foglalja el, benne a gyár által gyártott paradicsom, zöldborsó és uborka konzervvekkel, valamint ezek még nyers alapanyagaival. A jobb felső sarokban zöld négylevelű lóhere, benne az 1972. évszámmal kívánnak szerencsét a cég nevében. A kosár alatt feketebetűs felirat: Boldog új évet kíván a Paksi Konzervgyár. A kép jelzetlen.

Népművészeti és Háziipari Vállalat kártyanaptár 1972 Az 1950-es évek első felében gombamód jöttek létre olyan háziipari szövetkezetek, melyek fő profiljukul a népművészeti (jellegű) tárgyak készítését tűzték ki. Nagy számuk okán államilag indokolt lett, hogy gazdasági, társadalmi és művészeti szempontból is összefogják tevékenységüket. Az 1952-ben, Győrött tartott ankét eredményeként 1953-ban, a 2034/1953-as kormány- rendelet értelmében létrejött a Háziipari Szövetkezetek Országos Szövetsége (HISZÖV) és a Népi Iparművészeti Tanács (NIT). A Népművészeti és Háziipari Vállalat feladata is megváltozott, hiszen ezután gazdaságilag a HISZÖV, művészetileg pedig a NIT irányította a szövetkezeti termelési folyamatokat. A fehérkeretes kártyán színes fotón három, fehérblúzos, sok szoknyát, kötényt, fejkendőt, papucsot viselő lányt lehet látni egy ház tornáca előtt, amelyen pirospaprika fűzérek száradnak. A kép jelzetlen.

Budapesti Közlekedési Vállalat kártyanaptár 1972 1968. január 1-jén az addigra egységesülő vonalhálózat önálló közlekedési vállalatai (Fővárosi Villamosvasút, Fővárosi Autóbuszüzem, Budapesti Helyiérdekű Vasút, Fővárosi Hajózási Vállalat) összevonásával alakult meg Budapesti Közlekedési Vállalat néven. A kártya fehér alapon ötszínű sávban mutatja a BKV-hoz tartozó járművek feket képét: legfelül a csuklós autóbusz, alatta sorban a trolibusz, villamos, HÉV, hajó alakja jelenik meg, legalul pedig Budapest körvonalában, benne Budapest címerével a fekete BKV felirat látható. A kép jelzetlen.

Magyar Posta kártyanaptár 1972 Kedvenc lapjára előfizethet hírlapárusnál vagy megvásárolhatja postahivatalban kézbesítőnél. A Magyar Posta Zrt. állami tulajdonban lévő vállalat, mely Magyarország postaforgalmát bonyolítja le. A Magyar Posta a levél- és csomagküldemények felvétele mellett pénzügyi és pénzforgalmi szolgáltatásokat is nyújt, illetve hírlapterjesztést és kiskereskedelmi tevékenységet is végez. Wikipédia Alapítva: 1867. A fehérkeretes, kék alapszínű kártya közepén postai kürt, benne egy összetekert újság látható. Körülötte, körben fehérbetűs felirat: KEDVENC LAPJÁRA ELŐFIZETHET VAGY MEGVÁSÁROLHATJA POSTAHIVATALBAN, KÉZBESÍTŐNÉL, HÍRLAPÁRUSNÁL A kép jelzett: g.

Herbária kártyanaptár 1972 Termeljen, gyűjtsön gyógynövényeket A HERBÁRIA két megfoghatatlan, de annál értékesebb kincset őriz. Az egyik az 1949 óta felhalmozott gyógynövényes tapasztalat. Ezen alapul termékeink hatása. A másik, legfontosabb érték pedig az, hogy ma hazánkban a legtöbb ember számára a gyógynövény fogalma a HERBÁRIA névvel fonódik össze. Termékkínálatunkat folyamatosan bővítve arra törekszünk, hogy a gyógynövények jótékony hatása a lehető legváltozatosabb formákban váljon elérhetővé mindenki számára. Tevékenységünk során a népgyógyászati hagyományokat a korszerű kutatási módszerek eredményeivel és a legfejlettebb termelési, minőségbiztosítási és vállalatirányítási megoldásokkal ötvözzük. A fehérkeretes, zöld alapszínű kártyán három, kardot viselő, fehér testőr menetel, törzsüket, nyakukat egészséges italokat tartalmazó üvegek képezik. Ezek címkéjén mutatják a tartamat: CSIPKE szörp, VIROMA, DIVIROMA. A figurák fölött feketebetűs felirat: TERMELJEN, GYŰJTSÖN GYÓGYNÖVÉNYEKET. Mellettük megjelenik a Herbária cég emblémája, fekete korongban fehér nagy H betű és egy szál, két virágú kamilla gyógynövény. Alatta szintén fekete betűs írás: A HÁROM TESTŐR ŐRZI EGÉSZSÉGÉT A kép jelzetlen.

Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutató Intézete Martonvásár kártyanaptár 1972 Alapították 1949-ben. Magyarországon 2019-ben a Magyar Tudományos Akadémia intézeteit átszervezte a kormányzat. Az addigi MTA Agrártudományi Központ a működését 2019. szeptember 1-től az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat részeként, Agrártudományi Kutatóközpont néven folytatja. Rövidítése: ATK. Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetet 2012 és 2014 között több MTA kutatóintézet összevonásával létrehozták az MTA Agrártudományi Kutatóközpontot. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének 2011. december 5-i határozata alapján - az MTA kutatóhálózatának megújítása keretében 2012. január 1-ével megalakult az MTA Agrártudományi Kutatóközpont. Ennek során négy Kutatóintézetet vontak össze. (Wikipedia) A fehérkeretes, sárga alapszínű kártya felső részén megjelenik a Kutató Intézet 1972-ben aktuális emblémája, alatta feketebetűs nyomtatott szöveg mutatja az Intézet tevékenységét: BUZA, KUKORICA, ÁRPA Biokémiai-Élettani-Genetikai kutatások, Nemesítés- Vetőmagtermesztés, Agrotechnikai kutatások, Szaktanácsadás, az Intézet nevét: Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutató Intézete , címét: Martonvásár Telefon: 119 Telex: 22-4008, Gazdasága: Martonvásár-Erdőhát Telefon: 111 Telex: 22-4028, Vetőmagüzem Telex: 22-4018 A kép jelzetlen.

Volán kártyanaptár 1972 Gyors, pontos, megbízható A Volánbusz múltja 1927-ig nyúlik vissza, igaz helyi viszonylaton már 1903, távolságin pedig 1910 óta közlekednek autóbuszjáratok hazánkban. A kezdet kezdetén a Magyar Királyi Posta kapott miniszteri megbízást, hogy szervezze meg a távolsági személyszállítást. A Volánbusz jogelődjét – 1927. január 8-án végül a MÁV hozta létre Magyar Vasutak Autóközlekedési Részvénytársaság (MAVART) néven. A cég 1935-ben a Magyar Államvasutak Közúti Gépkocsi Üzemévé (MÁVAUT) alakult. A háború alatt a járműállomány nagy része tönkre ment, vagy pedig kikerült az országból. A háborús összeomlás után a MÁVAUT – komoly erőforrások bevonásával – talpra állt. 1948-ban megkezdték a közúti autóbusz-közlekedés teljes átalakítását, A Tröszt pályázatot írt ki közös névre és emblémára. A 22 pályázatból végül a VOLÁN név és a „VOLÁN csiga” volt a nyertes, és 1970-ben létrehozták a VOLÁN TRÖSZT-öt, valamint az 1-től 24-ig számozott Volán vállalatokat. A Volánbuszt – a többi Volán vállalatokkal együtt – 1992-ben részvénytársasággá alakították. A cég 1993-ban csatlakozott a brüsszeli székhelyű Eurolines Szervezethez, ami az európai nemzetközi autóbusz-közlekedést végző társaságok szervezete, és aminek a célja, egyeztetett menetrendek, egységes utazási feltételek és kölcsönösen elfogadott menetjegyek alkalmazásával egy „páneurópai” autóbusz-hálózat kiépítése. 1995-től az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vált a tulajdonosává, 2008-tól pedig az ÁPV utódja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a tulajdonosa. 2015. január 1-jétől a 24 Volán vállalat 7 regionális vállalatban egyesült, úgy, hogy a Volánok a Volánbusz kivételével 6 Közlekedési Központba beleolvadt. (Wikipedia) A fehérkeretes kártyán középen egy voláncsigára emlékeztető mintás mellényt, piros fejkendőt viselő hölgy egy nem látható tárgyat szemlél, kissé meghajol. Előtte egy sárga személyautó, amögött egy autóbusz áll, a háttér fehér, sárga, fekete. Háta mögött, balra fehér alapon fekete felirat: gyors pontos megbízható, majd a voláncsigás cégembléma látható. A kép jelzetlen.

Boldog Új évet kíván a MÉH kártyanaptár Eredetileg a Tollkereskedelmi Vállalat melléktermék és hulladékgyűjtő főosztályaként működött 1950-ig, ebben az évben hozták létre a hulladékgyűjtéssel foglalkozó önálló MÉH-et. 1966-tól tíz tagvállalattal működött a MÉH Nyersanyag-hasznosító Tröszt, valójában tehát nem egy, hanem több MÉH vállalat is létezett. Az ország különböző nagyobb régióihoz igazítva hozták létre ezeket a tagvállalatokat. A nyolcvanas évek közepére hatra csökkent a tagvállalatok száma. A rendszerváltás idején kezdtek foglalkozni a privatizáció gondolatával az állami vagyon fölött akkoriban rendelkező Állami Vagyonügynökségen (ÁVÜ). 1993-ig nem történt meg a MÉH privatizációja, ám már megjelentek a magán hulladékgyűjtők, így a MÉH részesedése a hulladékpiac 40 százalékára zsugorodott és gazdálkodása veszteségessé vált. Végül 1993-ban privatizálták a vállalatcsoportot, melynek egyes cégei különböző vállalkozások kezébe kerültek. A vállalat privatizálását követően számos hulladékátvevő-hely megszűnt. A fehér alapszínű kártya közepén a cég emblémája látható: MÉH. Körülötte sárga, piros, világoskék , sugárszerűen megjelenített csíkok osztják fel a lapot, közöttük a cég által felvásárolt anyagok feketebetűs felsorolása olvasható: nyersbőr, vas, színesfém, készbőr hulladék, üvegcserép, rongy, juhbél, papír, csomagolószerek, rögzatő oldat. A kép jelzetlen.

Gyapjúmosó és Szövőgyár kártyanaptár 1972 Az Első Magyar Gyapjúmosó 1869-től egészen 1974-ig működött Újlipótvárosban, a Kárpát-Ipoly-Gogol- és Pannónia utcák négyszögében. Akkoriban több gyár is működött az Újlipótvárosban, távolabb a Váci úttól, pedig az volt az ismertebb ipari terület. Az ország legrégibb és legnagyobb kártolt szövetgyára volt. A második világháború után Földes Pál (Mátészalka, 1900. június 4. – Budapest, 1975. július 26. textilmérnök, gyárigazgató, diplomata, Kossuth-díjas (1953)) vezetése alatt jelentős fejlesztéseket valósított meg. Az 1980-as években a textilmúzeum is itt volt. Ezt pár évre rá Óbudára költöztették. A Gyapjúmosó és Szövőgyárat az 1980-as 1990-es években teljesen lebontották és a KLEOPÁTRA HÁZ nevű komplexum épült a helyére. A hat toronyépület által határolt belső kertes-udvaros lakópark meghatározza a környék arculatát. A fehérkeretes, mustársárga alapszínű kártya közepét egy barokkkeretű tükör foglalja el, ebben egy női fej, a tükör előtt egy tekercs fekete-zöld kockás gyapjúanyag, árcímkével jelenik meg. A jobb felső sarokban a '72 jelzi a valószínűleg jókívánság céljára küldött kártyanaptár megjelenési évét. A kép jelzetlen.

Gyapjúmosó és Szövőgyár kártyanaptár 1972 Az Első Magyar Gyapjúmosó 1869-től egészen 1974-ig működött Újlipótvárosban, a Kárpát-Ipoly-Gogol- és Pannónia utcák négyszögében. Akkoriban több gyár is működött az Újlipótvárosban, távolabb a Váci úttól, pedig az volt az ismertebb ipari terület. Az ország legrégibb és legnagyobb kártolt szövetgyára volt. A második világháború után Földes Pál (Mátészalka, 1900. június 4. – Budapest, 1975. július 26. textilmérnök, gyárigazgató, diplomata, Kossuth-díjas (1953)) vezetése alatt jelentős fejlesztéseket valósított meg. Az 1980-as években a textilmúzeum is itt volt. Ezt pár évre rá Óbudára költöztették. A Gyapjúmosó és Szövőgyárat az 1980-as 1990-es években teljesen lebontották és a KLEOPÁTRA HÁZ nevű komplexum épült a helyére. A hat toronyépület által határolt belső kertes-udvaros lakópark meghatározza a környék arculatát. A kártya fehérkeretes, csauszínű alapon balra egy talpas próbababát ábrázol, amelyről vélhetően a gyár termékei, három szövetcsík tekeredik le. Alattuk felirat: GYM és mellette egy kilencesre, vagy labirintusra emlékeztető rajz alsó csíkjában a gyár neve: GYAPJÚMOSÓ ÉS SZÖVŐGYÁR jelenik meg. A próbababa baloldalán a kiadás éve '72 olvasható. A kép jelzetlen.

Berlin étterem kártyanaptár 1973 Budapest Szent István körút 13. szám alatti lakóházat is a Haggenmacher család megbízásából tervezték és építették. A lakóház funkciójú épületet Gaál Bertalan tervezte és 1898-ban épült fel. Az 1950-es évek végétől itt működött a Berlin étterem. Akkoriban működött még Szófia, Belgrád és Bukarest elnevezésű étterem is. A szocialista országok konyhaművészetének bemutatására. A Fradi Híradó egyik 1963-as számában a Berlin Étterem képes hirdetése ekként hangzott: "Szeretettel várjuk a Berlin Étteremben ahol magyar és német konyhánkkal (ebéd, vacsora, esküvőre is á la carte ételek, magyar és német ételkülönlegességek stb.) állunk rendelkezésre A német ételeket német szakácsok készítik Felajánljuk szolgáltatásainkat mind belső, mind külső rendezvények lebonyolítására is A bárban tánc, az étteremben zene V. Szt. István körút 13-15. Telefon: 316-588 A Bár reggel 5-ig nyitva!" Napjainkban az épület egyik utcafronti részében a Szeráj Török Étterem üzemel. A pesti köznyelv az étterem önkiszolgáló termét Kelet-Berlinnek, a pincéres éttermet Nyugat-Berlinnek nevezte. A fehérkeretes, kék alapszínű kártya középrészén Berlin címere: fehér pajzsban fekete medve, a címerpajzs fölött piros, ötágú korona utal az NDK-ra, mellette hosszirányú, fekete táblán fehér BERLIN, alatta, keresztben szintén fekete alapon, de piros betűkkel Étterem olvasható. A lap alján a jókívánság: BUÉK 1973. A kártya jelzetlen.

A Budapesti Műszaki Egyetem 125 éves Központi Könyvtára kártyanaptár 1973 1848. május 9-én Eötvös József báró (Buda, 1813. szept. 3. – Pest, 1871. febr. 2.): író, költő, reformpolitikus kultuszminiszter egy ötkötetes könyvet küldött a BME egyik elődintézményének, a József Ipartanodának. Ezt az időpontot tekintjük a könyvtár megalakulásának, amely az 1930-as évekig Magyarország egyetlen technikai és természettudományi szakkönyvtára volt. A könyvtár 1909-ben költözött jelenleg is otthonául szolgáló ( a kártyanaptáron látható) épületébe, melyet Pecz Samu (Pest, 1854. március 1. – Budapest, Józsefváros, 1922. szeptember 1.) műegyetemi professzor tervezett. Pecz alaposan tanulmányozta a könyvtárak és levéltárak üzemét s a könyvtárüzem számtalan igényeit kielégítve oldotta meg feladatát. Nagyon szép boltíves pilléres híd köti össze a könyvtárépületet a Központi épülettel. A Könyvtár nemcsak az egyetem(ek) hallgatóit, tanárait, kutatóit fogadja, hanem a nagyközönség felé is nyitott. A könyvtár épületének tervezésekor nagy előnyére szolgált, hogy már 1898-ban megbízták az Országos Levéltár új épületének tervezésével. Ennek érdekében 1898-1905. évek között több tanulmányutat is tett. A könyvtár vezetését kezdetben az egyetem professzorai látták el, 1936-ban nevezték ki az első főállású igazgatót. A fehérkeretes, mustársárga alapszínű kártya közepén az egyetem neogótikus könyvtárépülete és egy fehér felirat: 125 ÉVES látható. A fehér fejlécen fekete betűkkel jelenik meg: A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM , az alsó részen: KÖZPONTI KÖNYVTÁRA A kép jelzetlen.

Magyar Posta kártyanaptár 1973 Magyarországon az irányítószám egy négyjegyű szám, amit 1973. január 1-jén vezettek be. A bevezetést a növekvő forgalom és a technika fejlődése indokolta. Az akkori szakemberek azért döntöttek a négy számjegy mellett, mert a világon addig ez volt a leggyakoribb. Az irányítószámok bevezetését nagyszabású kampány előzte meg, amelyben megtanították a lakosságot a kódszámok használatára. A kampány népszerű főszereplője Siménfalvy Sándor színművész volt, aki postásként naponta bejelentkezett a televízió képernyőjén, és figyelmeztette a nézőket: ne felejtsék el a borítékra felírni az irányítószámot. Újságokban is ismertették az irányítószámok rendszerét és bélyegen is megjelent. A fehérszínű kártya felső részén 1973. első féléve látható fekete és piros számokkal. Középtájt megjelenik a fekete postás-holló vörös csőrrel, amelyben egy lepecsételt borítékot tart. Mellette felirat, balra: EGYSZERŰ CÍMSZERŰ, jobbra: KORSZERŰ SZÁMSZERŰ, alatta: A POSTAI IRÁNYÍTÓSZÁM A kép jelzetlen.

Országos Takarékpénztár kártyanaptár 1973 1949-ben alapították az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalatot, amely átalakult a ma is működő OTP Bankká. A kártya alapszíne királykék, ezen egy jegyespár látható. Az ara nem túl tetszetős lábait felettébb rövid miniszoknyával hangsúlyozza. Jobb kezét csípőre téve tartja mennyasszonyi csokrát, amely mozdulat nem túl sok jót előlegez a vőlegénynek, aki viszont illendően fekete szmokingot hord. Mindketten a pirosbetűs OTP felirat nagy T betűjére támaszkodnak, ami feltehetően arra utal, hogy a bank finanszírozza következő nagy kiadásaikat.

Takarékosság, vidám nyár kártyanaptár 1973 Eredményes tanulást kíván a Tanulók Takarékpénztára Az első magyar iskolai takarékpénztár 1875-ben Szabadkán jött létre. Sajnos azonban hiába a támogatók, a pozitív sajtócikkek, a magyar iskolaprogram kifulladt. A múlt század húszas éveiben újabb kampány indult az iskolai takarékoskodás népszerűsítéséért. Pályázatokat írtak ki rajzokra, versekre, amik népszerűvé teszik a takarékoskodást, de a Kultuszminisztériumot nehéz volt meggyőzni, ezért a téma csak a takarékossági világnapon került szóba, amikor a tanárok a takarékoskodás fontosságáról ejtettek pár szót. Néhány rövid életűnek bizonyuló kezdeményezés után 1953-ban az OTP az oktatásügyi minisztérium támogatásával létrehozta a Pedagógusok és Tanulók Takarékpénztárát, és a következő évtől elindították a takarékbélyeg-akciót. Szerző: OTPédia A sárga alapszínű kártya a játékkártyákhoz hasonlítóan megfordítható, alsó-felső része hasonló képet mutat: a felsőn kékszínű vonat három ablakán integető, boldog gyerekek utaznak, míg az alsón ugyanez, csak vonat helyett autóbusz a közlekedési eszköz. Középütt a felirat: TAKARÉKOSSÁG majd megfordítva: VIDÁM NYÁR. A kép jelzetlen.

Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1973 Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat üzleteiben, áruházaiban lakberendezési, villanyszerelési, ruházati cikkeket, textiliákat, cipőt lehetett vásárolni. A Vállalat üzleteit megyénként alapították, üzemeltették. A kártya fehér alapszínű felső részén csillag alakban a cég rövidített neve: PIK, fekete és piros színben jelenik meg. Középen Ádám és Éva ül egy tenyérnyi lakatlan szigeten, táskarádiót halgatnak, feltehetőleg ez sugározza: PIK-PIK-PIK, stb. Melletük egy hal csontváza van kiterítve. Éva haját éppen olyan vörösre festették, mint a kártya alsó részét, ahol fehér feliratot lehet olvasni: BESZERZÉSI GONDJAIBAN NEM HAGYJA MAGÁRA A PIK, PESTMEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI V. A kép jelzetlen.

Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1973 Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat üzleteiben, áruházaiban lakberendezési, villanyszerelési, ruházati cikkeket, textiliákat, cipőt lehetett vásárolni. A Vállalat üzleteit megyénként alapították, üzemeltették. A kártya fehér alapszínű. Jobb oldalán vörös-fekete színű lovagi ruhát viselő nő egy hatalmas papírtekercsről lvassa fel a következőket: RÁDIÓ, TV., MOTORKERÉKPÁR, MOSÓGÉP, HŰTŐGÉP, VASÁRÚ, FESTÉKÁRÚ, HÁZTARTÁSI CIKKEK, ÜVEG-PORCELÁN, PAPÍRÁRÚ, AJÁNDÉK. Alattuk a cég emblémája jelenik meg: a fekete címerpajzson fehértizenegyágú csillagban fekete-fehér PIK felirat, fölötte fekete szegélyű fehér korongban fekete betűkkel: PESTMEGYEI, A címerpajzs alatt szinté fekete betűkkel: IPARCIKK KISKERESKEDELMI V. A papírtekercs alatt nagyobb fekete betűkkel a fentiek összefoglalása: KI GYŐZNÉ FELSOROLNI A PIK ÁRÚVÁLASZTÉKÁT ?? PESTMEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI V. A kép jelzetlen.

Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1973 Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat üzleteiben, áruházaiban lakberendezési, villanyszerelési, ruházati cikkeket, textiliákat, cipőt lehetett vásárolni. A Vállalat üzleteit megyénként alapították, üzemeltették. A kártya fehér alapszínű. Középen egy fehér-mustársárga színű kígyó tekeredik, bőrén feliratok olvashatóak: RÁDIÓ, TV., MOTORKERÉKPÁR, MOSÓGÉP, HŰTŐGÉP, VASÁRÚ, FESTÉKÁRÚ, HÁZTARTÁSI CIKKEK, ÜVEG-PORCELÁN, PAPÍRÁRÚ, AJÁNDÉK. A kígyó körültekeri a cég emblémáját: a fekete címerpajzson fehértizenegyágú csillagban fekete-fehér PIK felirat, fölötte fekete szegélyű fehér korongban fekete betűkkel: PESTMEGYEI, A címerpajzs alatt szintén fekete betűkkel: IPARCIKK KISKERESKEDELMI V. kígyó alatt nagyobb fekete betűkkel a fentiek összefoglalása: se vége...se hossza a PIK kínálatainak. PESTMEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI V. A kép jelzetlen.

Minden délben Esti Hírlap kártyanaptár 1973 Az Esti Hírlap az MSZMP Budapesti Bizottságának valamint a Fővárosi Tanács félig hivatalos lapjaként, de funkciója szerint bulvárlapként, 1956 decembere óta jelent meg egészen a rendszerváltásig. Átlagos példányszáma 260 ezer volt, sokszor jelentetett meg különkiadást. A lap kétszínű rotációs magasnyomással a Szikra Lapnyomdában készült. A rendszerváltás után Bernáth László főszerkesztésével magánbefektetők megpróbálták feltámasztani, de nem nagy sikerrel. Ekkor már színes rotációs ofsettel készült. Egy darabig ingyen osztogatott újságként is megjelent. Azt is lehet mondani, hogy ekkor már a Metro újság, a Budapesti Piac és a Busz című hírmagazin elődje volt. A tőkeszegény vállalkozások nem tették lehetővé a lap megmaradását. A fehér alapszínű kártya baloldalán egy láncos, fekete zsebóra 12 órát mutat. Tőla jobbra kék betűkkel olvasható felirat: MINDEN DÉLBEN EstiHírlap. A kép jelzetlen.

Előzzük meg a baleseteket! Szakszervezetek Országos Tanácsa Munkavédelmi Osztálya kártyanaptár 1973 Elődje, a Szakszervezeti Tanács (1891) megszűnése után, az 1948-as kommunista hatalomátvétel után, 1948 októberében tartott X. szakszervezeti kongresszuson alakult meg a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Előbb az MDP, majd az MSZMP vezetése alatt álló egységes szakszervezetet irányító testülete. Megalakításával a kommunista párt valódi célja az volt, hogy a gyakorlatban megszüntesse a valódi ágazati és egyéb szakszervezeteket, a hagyományos szakszervezeti tevékenységet és az egységes szervezet révén teljesen befolyása alá vonja a szakszervezeti (szociáldemokrata) mozgalmat. Míg a szakszervezetek hagyományos szerepe a munkások, ill. a tagok valódi érdekvédelme, azok képviselete a munkaadói oldallal szemben, addig a SZOT fő célja és feladat abból állt, hogy – egyfajta áttételként – végrehajtassa az éppen folyó ötéves terveket, munkaversenyeket szervezzen, biztosítsa a kommunista párt által kitűzött célok és termelési eredmények elérését. A SZOT központi orgánuma a Népszava volt, amely 1948-ig a magyarországi szociáldemokrata párt (SZDP) napilapjaként jelent meg. A Szakszervezeti Világszövetség tagja volt. (Wikipedia) A fehérkeretes, sárga-szürke-zöld alapszínű kártyán feltehetően egy épület leomló állványzatán egy, a gerendákra esett, fekete, szürke munkásruhát viselő férfi látszik, fájdalommal eltorzult arccal. Alatta az ajánlás: előzzük meg a baleseteket ! A kép jelzetlen.