tárgyválogatás az új állandó kiállításhoz
en
Rippl-Rónai Múzeum
ÚJ ÁLLANDÓ NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS
ÚJ ÁLLANDÓ NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS
A mirtusz a szerelem, a hűség és a termékenység jelképe a görög és római mitológiában, Aphrodité (illetve Vénusz) szent fájának tartották. A paraszti világban a menyasszonyokat ékesítették mirtuszkoszorúval, mely gyöngyből, drótból, papírból vagy növényi részekből készülhetett. Bizonyos helyeken a férjhezmenetelük előtt meghalt fiatal lányokat is menyasszonyi ruhában mirtuszkoszorúval felöltöztetve vitték utolsó útjukra és temették el.(v.ö.: Jung Károly: A kiházasítatlanok halotti koronája. Adalékok a halott lakodalmának kérdéséhez a jugoszláviai, vajdasági magyarság hagyományvilágában 79—98, Ethnographia 1980:82.o.)
Csököly fehér gyászviseletéről vált híressé, a településen sokáig őrizték az egykor megyeszerte hordott teljes fehér vászonöltözetet. De méltán lehettek büszkék menyecskekontyukra is. A homlokszorítós, dekoratív viselet megnyújtotta az arcot. Homlokra eső pántját és a feltekert hajra tűzött, dobozszerű közepét („kápli”) kendővel bevont kartonpapírból készítették. Ezeket erősítették egymáshoz, illetve a vállig érő „hátravetővel”. A Csökölyből származó asszonyok ha más faluba mentek férjhez, fejviseletüket akkor is megőrizték.
A lakodalmi dramatikus szokásokat az őrtilosi Szentmihályhegy horvát lakossága sokáig őrizte. Ezt a maszkot 2011-ben készítette rekonstrukcióként, a szentmihályhegyi asszonyvári népszokás kellékeként Szokol Ferenc zákányi lakos. Az 1960-as években a szokás még élő hagyomány volt. A lakodalom során alakoskodók szórakoztatják a vendégeket. Minden szerepet férfi játszik. A főszereplő "fekete boszorkány" többször felbukkan, teherbe esik, apát keres gyermekének, szül. A többi szereplő között "fehér boszorkány" és "félkarú hegedűs" is van, de csak egyetlen szereplő hord maszkot: a "halál". A tökhéjból készült maszk koponyát idéz, az érzékszervek vonala ki van emelve, hogy ijesztőbbnek hasson. Forrás: Imrő Judit 2001. Szokások. In Kapitány O. -Imrő J. (szerk.): Somogy megye népművészete. Kaposvár: SMMI.431-432.
Tóth Mihály (1911-1986) fafaragó szemüvege. Fémkeretes szemüveg, szárait elrongyolódott gumipertli fogja össze. Szárai csavarja elveszett, ezért vékony rézdróttal és valószínűleg később piros szigetelőszalaggal próbálta meg gazdája visszaerősíteni a helyére. 2018-ban a készítő menye felkínálta megvételre a múzeumnak Tóth Mihály hagyatékát, melyből egy széket, egy szemüveget és egy tarisznyát megvásárolt a múzeum. A szemüveget Tóth Mihály hagyatékában találtuk, faragószerszámai mellett a szerszámos dobozban, mely a menye szerint faragásra használt karosszékére (RRM_NT_2019.6.1.) volt helyezve. Tóth Mihály 1911. március 11-én született Somogyliszón. Apja, felmenői mind pásztorok voltak, a faragást is tőlük tanulta. Nagyapja Tóth János, a Patkó Bandi néven hírhedtté vált betyár. Édesapja mellett hamar beletanult a pásztorságba, már hét esztendős korában bojtárkodott. Édesapja halálát követően 1933-ban a böhönyei Festetich uradalomba, 1935-ben Kopárpusztára, majd 1938-ban a Felsősegesd határán lévő Lászlómajorba került számadó juhásznak. 1934-ben feleségül vette Kósi Máriát, két fiúgyermekük született. 1944-ben Nagykorpád mellé, Vörösakol-pusztára szegődött, majd 1945 után, a földosztáskor földet és lakást kapott a felsősegesdi Lapány-pusztán. Földjein gazdálkodásba, állattenyésztésbe fogott. 1949-ben költözött családjával Lászlómajorba, a faragást ekkor még az állattartás mellett gyakorolta. 1950-től kezdett bedolgozni a Népművészeti és Háziipari Vállalatnak, majd később főállású faragóvá vált. 1954-ben elnyerte a Népi Iparművész, 1958-ban pedig Népművészet Mestere címet. A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum alapító atyja, Gönczi Ferenc is felfigyelt munkásságára. Személyes jó kapcsolat alakult ki köztük, melyhez hozzájárult az is, hogy Gönczi a betyárvilág kutatása kapcsán értékes információkat kapott tőle. Kapcsolatban állt Takáts Gyulával, Manga Jánossal és számos kutatóval. Barátságos, jószívű személyisége, kiváló mesélő tehetsége és gyakorlati tudása magával ragadta a kutatókat és számos olyan információt sikerült általa rögzíteni, mely nélkül ma szegényebb lenne a témát illető szakirodalom. Munkáit nem csak a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum, hanem a Néprajzi Múzeum is őrzi. Faragóművészetét kiváló technikai tudás jellemzi mind a fafaragás, mind a karcolozás vagy csontfaragás tekintetében. Mintakészletét tekintve egyrészt a hagyományos somogyi, dunántúli pásztormotívumok jellemzik, ugyanakkor ezeket saját stílusában alkalmazza. Kedvelt eleme a vadrózsa ábrázolása, jellemzően sok állat szerepel munkáin. Ami különösen érdekessé teszi életművét és alakját az faragóművészetének sokoldalúsága. Személye kiválóan példázza, hogy a történelmi és társadalmi átalakulások hogyan hatottak az egyéni életutakra. Az uradalmi alkalmazásban pásztorkodás mellett kedvtelésből faragó, hagyományos mintákat alkalmazó faragópásztor 1945 után földhöz jutott, önállóan állattartásba fogott és ezzel párhuzamosan gyakorolta művészetét. Később egyre több megrendelésre készült tárgyat készített, ezeken megjelennek a kor ideológiai szimbólumai is, gyakran egybekomponálva a hagyományosabb motívumokkal, de ugyanolyan technikai tökéllyel kivitelezve. A Népművészeti Háziipari Vállalat számára később főállásban dolgozó faragó maga így vallott erről a tevékenységről: „Hát, amikor őrzés közbe faragtam, akko lélekbü faragtam és asztat meg a természetbü dógoztam és lelkileg, de amikor má kenyérkereset, akkor eszt má egyénileg átdógozza az ember. Más mintákat csinálunk, mint akkor amikor hát szórakozásbu csinyál az ember valamit – ugye.” Életműve a maga teljességében jól reprezentálja a hivatásos népművésszé váló pásztorfaragók útját. Nem csak teljesítménye, hanem kedves, barátságos személyisége is hozzájárult ahhoz, hogy kiváló „adatközlő” és elsősorban szerethető ember és barát volt sokak számára.
210x124 cm alapterületű, nyers színű, műselyem és pamutszálból készült géppel szőtt kendő, szélén körbe 10 cm csipkézettel és 28 cm-es rojtokkal díszítve Készítője ismeretlen. Felhasználás: 1941-ben ajándékozó édesanyja viselte egy alkalommal esküvőjén
Anonimitást kérő tulajdonostól származó koronavírus gyorsteszt. 2020 karácsonya előtt pár nappal egy patikus ismerőse révén, informális úton vásárolta magának egy 35 éves nő. Elmondása szerint enyhe megfázás tüneteit tapasztalta magán, de esélytelennek látta, hogy hivatalosan is leteszteljék. Szerette volna a karácsonyt együtt ünnepelni a közelben lakó idős szüleivel, de nem mert átmenni hozzájuk, amíg meg nem bizonyosodik róla, hogy nem koronavírusos. "Apám nagyon idős, nem tudhattam, hogy ez lesz-e az utolsó karácsonyunk együtt, vagy sem. Mi mást tehettem volna? Ha tőlem kapják el, sosem bocsátanám meg magamnak. De azt se, ha nem vagyok velük, amíg még lehet. Nem tudtam, mit is kívánjak, hogy pozitív legyen, vagy negatív a teszt. Mert egyrészről ha átesnék rajta, legalább túl lennék rajta, de félek is. Velük akartam lenni."-mondta. Hivatalosan az antigén gyorstesztet csak egészségügyi személyzet végezheti el a páciensen. Egy 7 cm x 2 cm-es műanyag kazettából, egy mintavételt szolgáló 15 cm hosszú műanyag pálcából és egy ragens anyagot tartalmazó 6,5 cm magas átlátszó műanyag fiolából áll, mely külön csomagolásban volt. Az S-Antigen (Ag) teszt "Magas specificitású, a PCR-hez képest alacsonyabb érzékenységű, de annál gyorsabb és olcsóbb vizsgálati módszer. A vírust közepes vagy magas mennyiségben ürítő páciensek légúti mintáinak elemzése során a vírus S-proteinjét mutatja ki. Abban az esetben ideális, ha nagy valószínűséggel COVID-19-cel fertőzött a beteg, és ezt szeretnénk kimutatni. Az antigen jelenlétét a tünetek megjelenésének már 2. napjától mutatja ki. Az antigén teszt direkt víruskimutatáson, pontosabban a vírus egyik fehérje alkotórészének kimutatásán alapul."(https://biocredit.hu/, 2021.02.11.) A tesztvétel úgy zajlik, hogy a mintavételi pálca vattával fedett felével orr és a garatváladékból mintát vesznek, ezt a fiolában lévő oldatba mártják, majd ebből cseppentenek a kazetta tesztablakába. Néhány perc elteltével látható az eredmény, a két csík pozitív mintát, az egy csík negatív eredményt jelez. (videó a teszt használatáról: https://www.youtube.com/watch?v=9VvqNoh0fVM&feature=emb_logo, 2021.02.11.) (Gyűjtő és leltározó: Pisztora Zsófia néprajzos muzeológus)
[Last update: ]