tárgyválogatás az új állandó kiállításhoz
en
Rippl-Rónai Múzeum
ÚJ ÁLLANDÓ NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS
ÚJ ÁLLANDÓ NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS
Négyzetes alakú, halványrózsaszín alapon rózsaszín és fehér virág- és kalászmintás selyembrokát kendő. Két egymás melletti oldala visszahajtva 7 és 9 cm szélesen és kézzel megvarrva, hogy tartást adjon a fejrekötés után a lelógó sarkoknak. Kurdi Györgyné Rádi Erzsébet törökkoppányi lakos ruhatárának darabja.
Négyzetes alakú, halvány bézs alaponsárgásfehér és barna virágmintás selyembrokát kedndő. Két egymás melletti oldala visszahajtva 7 és 9 cm szélesen és kézzel megvarrva, hogy tartást adjon a fejrekötés után a lelógó sarkoknak. Kurdi Györgyné Rádi Erzsébet törökkoppányi lakos ruhatárának darabja.
Négyzetes alakú, halvány bézs alapon lila, barack és krém színű rózsamintás selyembrokát kedndő. Két egymás melletti oldala visszahajtva 7 és 9 cm szélesen és kézzel megvarrva, hogy tartást adjon a fejrekötés után a lelógó sarkoknak. Kurdi Györgyné Rádi Erzsébet törökkoppányi lakos ruhatárának darabja.
Négyzetes alakú, halvány szürkéskék alapon kék és szürkésbarna virágmintás selyembrokát kendő. Két egymás melletti oldala visszahajtva 7 és 9 cm szélesen és kézzel megvarrva, hogy tartást adjon a fejrekötés után a lelógó sarkoknak. Kurdi Györgyné Rádi Erzsébet törökkoppányi lakos ruhatárának darabja.
Négyzetes alakú, bézs alaponszürke, barna és bézs színű virágmintás selyembrokát kedndő. Két egymás melletti oldala visszahajtva 7 és 9 cm szélesen és kézzel megvarrva, hogy tartást adjon a fejrekötés után a lelógó sarkoknak. Kurdi Györgyné Rádi Erzsébet törökkoppányi lakos ruhatárának darabja.
"Szállj te madár, szállj vidd a szivemet Szép kedvesem néked üzenek..." feliratos falvédő, fehér pamutvászon alapra pirossal hímezve, piros pamutvászon szegéllyel gépi varrással.
Kurdi Györgyné Rádi Erzsébet ruhatárának darabja. Adományozó nagymamájáé volt, fehér műszálas gyári anyagból készült gyári termék, derekán és combkivágásánál csipke szegéssel. Sosem viselt darab.
Kurdi Györgyné Rádi Erzsébet ruhatárának darabja. Unokája adományaként került gyűjteményünkbe egy köntössel, amit az unoka elmondása alapján a "mama" azt követően vett, hogy beköltözött Törökkoppányból Toponárra a fiához, aki állatorvos lett. Abban a korban divatos volt ez a köntös, egy "tipegős" papuccsal otthon, a házban viselte a mama. Feltehetőleg a fekete alapon színes sárkányos mintájú, nehéz műselyem köntös a polgári létet testesítette meg tulajdonosa számára. A papucs, eleje fekete bársony alapon színes virágmintával hímzett, belül piros műbőr, talpa és sarka szegelt bőr, sarka 5 cm magas, belső talphossza 24 cm.
Kurdi Györgyné Rádi Erzsébet ruhatárának darabja. Bézs színű bőr magassarkú fűzős női cipő. sarokmagassága 5 cm, talphossza 24 cm.
Kék alapon fehér pettyes körökből álló mintával díszített gyári nylon anyag, mellrésze szabott, háta U-alakú kivágással. Gyári termék. Kurdi Györgyné Rádi Erzsébet ruhatárának darabja. unokája elmesélte, hogy a Balatonon volt nyaralójuk, de a mama csak este ment le fürödni velük, mert szégyellte, hogy visszeres a lába.
Kurdi Györgyné Rádi Erzsébet ruhatárának darabja. Halvány rózsaszín szintetikus gyári anyagból készült női kombiné, mellén és alján fehér csipkével. 90 cm hosszú.
Négyzetes alakú, poliészter kenddő, kheki alapon okker és barnás tónusú kasmírmintával, levelekkel. Két egymás melletti oldala visszahajtva 9 cm szélesen és kézzel megvarrva, hogy tartást adjon a fejrekötés után a lelógó sarkoknak. Kurdi Györgyné Rádi Erzsébet törökkoppányi lakos ruhatárának darabja.
Kurdi Györgyné Rádi Erzsébet ruhatárának darabja. Unokája adományaként került gyűjteményünkbe a köntös, elmondása alapján a "mama" azt követően vette, amikor beköltözött Törökkoppányból Toponárra a fiához, aki állatorvos lett. Abban a korban divatos volt ez a köntös, egy "tipegős" papuccsal otthon, a házban viselte a mama. Feltehetőleg a fekete alapon színes sárkányos mintájú, nehéz műselyem köntös a polgári létet testesítette meg tulajdonosa számára. Hossza 103 cm, két vállcsúcs közti táb 48 cm, elöl gombos.
Kurdi Györgyné Rádi Erzsébet ruhatárának darabja. Adományozó nagymamájáé volt, törökkoppányi viseletdarab. Fehér pamutvászon alapon kék, piros, rózsaszín és sárga pamutfonallal hímzett virágmintás, nyakánál gyári pamutcsipke díszítés, karkivágása kékkel kivarrt, elején 5 gombbal záródik, 36 cm a két hónalja közötti távolság, hossza hátul középen 27 cm.
Pirosasbordó bársonyból készített, gppel és kézzel A-vonalú bebújós kislány ruha. Hátán bevarrt cipzár, kar- és nyakkivágása belül piros vászonnal bélelt. A hónaljszélesség 30 cm, teljes hossz 47 cm. Készítője Kurdi Györgyné, adományozó nagymamája, aki saját viseletdarabjaiból varrt családtagjainak ruhákat. Ez a ruha valószínűleg egy ünneplős szoknyából készült adományozónak ünnepi ruhaként. Ahogy megfogalmazta: "a mama sose sajnálta, hogy nekünk varrjon belőle valamit." A szabás, a kidolgozás (cipzárbevarrás, kivágások alábélelése) arról tanúskodik, hogy készítője alaposabb szabás-varrás ismeretekkel rendelkezett.
Kurdi Györgyné Rádi Erzsébet ruhatárának darabja. fehér pamutkesztyű, csuklójánál 1 patenttal nyitható.
Múzeumalapítónk, Gönczi Ferenc megbízására, az 1920-as évek végén készítette vajda Sándor, az utolsó kaposvári szűrszabó 73 éves korában, a századforduló előtti divat szerint. Az első világháborút követően a szűr viselete kikopott, legtovább a pásztorok viselték. A befenekelt ujjú szűrt vállra vetve, elöl szíjjal rögzítve viselték. Ujjában hordták a pénzt, dohányt, fegyvert. Nem csak időjárás viszontagságaitól védett, hanem derékaljként is szolgált: beleburkolózva aludtak.
Vadkörtefa, vésett virágos díszű, kutyabőrből fonott ostorrész. Ezt az ostort egy kanász készítette, de egy cipészmester őrizte meg, aki apjától kapta. Később egy kaposvári általános iskolás gyermek, Kovács István kapta meg. Sokan nem is gondolnák, hogy az állatok tereléséhez használt talán legismertebb eszköz elsősorban nem a fizikai kontaktus miatt hatékony, hanem durranó hangja az, ami megriasztja az állatot. Nem más ez, mint hangrobbanás, ugyanis ha egy körülbelül 30-40 cm hosszú fa nyélre egy karikán forgó 2-3 méteres bőrfonatot erősítünk, ez egy gyors mozdulattal felgyorsítható 340 m/s, azaz több mint 1200 km/óra sebességűre. Mikor átlépi a hangsebességet, akkor halljuk a durranást. Kanászostort borjú vagy kutya bőréből fontak. A népmesék kurta farkú malaca nem a képzelet szüleménye. A disznókat csattogó ostorral hajtották. Előfordult néha, hogy a fiatalabb, gyengébb malacoknak leszakadt a farka egy-egy véletlen ostorcsapástól, ezeket nevezték kurtának. Készítője ismeretlen kanászember Lengyeltóti környékén.
„A pásztor inkább arra törekszik, hogy a gyújtótartók gépezete minél összetettebb legyen, a szerkezetben minél több legyen az elmésség, csalafintaság. Virtus van ebben! Az enyim különb legyen, mint a komáé... Csinálnak olyan nyitásuakat, hogy azt holmi egyszerüészjárásu atyafi ugyan hasztalan babrálja, ki nem nyitja, amig gazdája meg nem mutatja a módját. Csak hosszú babra után találja ki az ember, hogy a gyujtótartó összetett tetején egy kis elrejtett nyelvet oldalvást kell tolni, azután a tetőt hátra kell huzni s elfordítani. A tetőn egy zár van, s ebben egy-két lakat, kulcsalak ugyanabból az egy fából kifaragva igen nagy vesződséggel.” (Malonyay Dezső 1911: A magyar nép művészete III. 129.o.)
[Last update: ]