tárgyválogatás az új állandó kiállításhoz
en
Rippl-Rónai Múzeum
ÚJ ÁLLANDÓ NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS
ÚJ ÁLLANDÓ NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS
Ha az állat felfúvódott, a gyomrába trokárral vágtak lyukat. Ennek lényege, hogy a szúró eszközt és az azt körülfogó csövet egyszerre döfik az állat oldalába, majd kihúzzák a szúrót és a csövön át távozhatnak az emésztés során keletkezett gázok.
Tavasszal és nyáron, főleg fülledt, párás időben leggyakrabban a döglegyek és húslegyek okozzák a nyüvességet. Az állat sérült bőrfelültébe vagy a nyálkahártyával fedett részekre tojja petéit. A beteg állat étvágytalanná válik, romlik gyapja minősége, ha pedig elhanyagolják, el is pusztulhat. Ezért a pásztorok egy erre a célra elkülönített lapos kis fa vagy csontdarabkával eltávolították a sebből az apró kukacokat. A nyüvességet úgy is gyógyították, hogy kiolvasták a kukacokat: a pásztor nagy levegőt vett, visszafelé számolt kilenctől, közben a földre hajolt és homokot szórt a sebre, mindezt háromszor megismételve
Idősebb Péter Antal, jómódú niklai parasztember inge, a mellén látható piros páva motívum miatt valószínű, hogy vőlegénying lehetett. Ünnepeken viselte, a családja ebben akarta eltemetni, de unokájának annyira megtetszett, hogy nem engedte. 1970-ben tőle vásárolta meg a múzeum a néprajzi gyűjtemény részére.
Csipkéből, szalagból papírból kézzel varrt, színes díszes. Készítője ismeretlen specialista.
Zöld kreppapírral betekert drótváz, félgömb alakú melyet két egymást szelő pánt képez, fehér virágokkal és fehér tüllel díszített (v.ö.: Jung Károly: A kiházasítatlanok halotti koronája. Adalékok a halott lakodalmának kérdéséhez a jugoszláviai, vajdasági magyarság hagyományvilágában 79—98, Ethnographia 1980:82.o.)
Halványsárga selyem alapon színes, virágos hímzés. Készítője ismeretlen földműves asszony.
Fehér selyemre bársony, flitter, gyöngy rátét. Kézzel varrt. Készítője ismeretlen specialista.
Pamutvászon, piros "főszödéses" mintás, keskenyebb végén azsúrozás.
Tilángli; "nyakkendő"; férevető. Esküvői ruhadarab, lángszínű nyakkendővel együtt használták, hátul szalaggal összeszúrva. Készítője ismeretlen szennai varrónő.
Pléh foglalatban színes kaucsukvirágok és üvegek. A paraszti viseletben ékszert csak ünnepi alkalmakkor viseltek. Ezt a brosst a csurgónagymartoni Cserti Jánosné leánykorában kapta szüleitől, mikor együtt nyaraltak Tuplica fürdőn 1910-ben. A jómódúnak számító család öt alkalommal járt ott és leányuknak mindig vettek valamilyen olcsó ékszert emlékül. Ezzel a melltűvel kasmírkendőjét fogta össze elöl. Készítője ismeretlen, bolti (Csurgó).
Házi szövésű vászon 16-os fonálból, 10-es pamutból, bordó tűzött csíkkal.
[Last update: ]