Az Effenberger-féle vonalváltós (kétirányú) telefont 1910 és 1917 között gyártotta az Egyesült Izzó és a Stenczer József-féle Vasúti és Távírda Szerelvények és Elektrotechnikai Művek. 2 kanálhallgatóval és Berliner-féle tölcséres szénmikrofonnal készült. A készülék jellegzetessége volt, hogy az egyébként fali, faházas telefon nem fali, hanem asztali kivitelben készült. Ha a hívás a négykarú vonalváltó állásával kijelölt irányból érkezett, akkor az egyik csengő, ha ellenkező irányból, akkor a másik csengő szólalt meg. Forrás: Vasúthistória évkönyv 1990. A készülék tetejéről a második csengő két harangja hiányzik.
