A Duna térképe a Pesti-szigettől a Csepel-sziget csúcsáig. Jelmagyarázattal. A folyón keresztül 39 keresztszelvényben a mért vízmélységek, több helyen két különböző vízállásnál is felvéve. Szaggatott vonallal a víz sodorvonalát, pontvonallal a legkisebb víz (a budai vízmérce 0 pontja kiterjedését mutatja. A sodorvonal mentén olvashatók a vízsebesség- és vízszínesés-adatok. A folyó mindkét partján a partmagasság egy Vörös László által választott viszonyítósíkhoz mérve. A térkép jobb alsó sarkában a számok használatának magyarázata és egy ismertető található ˝Vízhelyzeti leírása a Duna itt ábrázolt részének˝ címmel. Itt a folyóban lévő akadályokat veszi sorra, majd a fővárost veszélyeztető jeges árvizekről ír. A térkép előkészületeiről maga Vörös László számolt be a Társalkodóban megjelent ˝Egy két szó a Budapest közötti állóhídhoz tett előmunkálatokról˝ című írásában (1832). Később a térkép elkészültét Vörös az Értesítő 1833. 53. számában jelentette meg. Mint az első teljesen magyar munkát a Társalkodó lelkesen üdvözölte. Vörös munkájáról az állóhíd angol tervezői is nagy elismeréssel nyilatkoztak, a korabeli hírlapok pedig ˝palotai s könyvtár szobafal-ékesítésre is˝ ajánlották. Lépték: 1: 7200.
en
