![Kallós Zoltán Alapítvány [CC BY-NC-SA]](https://asset.museum-digital.org/rou-ko/images/110/671742-20150977/bokaly/bokaly-671742.jpg)
Agyagból, korongolással készítették ezt a bokályt Zilahon. Neve az olasz bocal szóból származik, aminek jelentése kancsó. A köznyelvben is kancsó, vagy korsó néven él. Egykor boros edényként használták a bokályokat, de a paraszti házakban a tisztaszobában kaptak helyet fülüknél fogva felakasztva, mint dísz. Nem csoda, hiszen általában gazdagon festettek, ahogy ez a darab is. A fazekas koronggal kialakította az edény formáját, ki is díszíthette, de volt, hogy ez a feleség feladata maradt. Kétféle eszközt is használtak ennek a mintának a festéséhez: írókát és ecsetet. A zilahi kerámiákra jellemz? díszítése és annak színe: a bokály felosztása vízszintesen, illetve függ?legesen is történt. Az így kapott három-három téglalapban felül virágágak levelekkel láthatóak, hasán pedig három madár leveles ágon ülve virágokkal. Zilah a régió jelent?s fazekasközpontja volt. Mívesen és alaposan kidolgozott edényeket készítettek. A zilahi piacon és környez? vásárokban adták el termékeiket, de megfordultak nagyobb vásárokban távolabb is, mint például Bánffyhunyadon. (Csupor István-Csuporné Angyal Zsuzsa: Fazekaskönyv. 1998. 166.; Magyar Néprajz III.; Kós-Szentimrei-Nagy: Szilágysági magyar népm?vészet. 1974. 59. 71-72.)