Kártyanaptár 4 _1970-1979

Egész évben várják önt a Röltex szaküzletei kártyanaptár 1979 A szocializmus idején ismert bolthálózatnak számított a rövidáru-féleségek és lakástextíliák kiskereskedelmére 1950-ben alapított Röltex állami vállalat, emblematikus figurájával, Röltex Rózsival. A közel 50 üzlettel rendelkező vállalat 1989-ben részvénytársasággá alakult, rövid ideig az osztrák Werla cég is 30 százalékos tulajdonostárs lett. 1991 októberében a Werla eladta részvényeit a Bankár Kft.-nek, amely a dolgozói részvények megszerzésével 1993-ra 64 százalékra emelte tulajdonhányadát, majd az egész pakkot továbbadta a Kordax Rt.-nek, amely 1994-ben már 96 százalékot birtokolt az addigra 35 boltra apadt láncban.

A cég forgótőkehiány miatt 1996-ra a fizetésképtelenség közelébe került, a boltokba elvétve érkezett áru, az elfekvő készletek kiárusításából a korábbi forgalom 25-30 százalékát érte el. Az időközben eladósodott Kordax újonnan létrehozott társaságokba vitte a legjobb Röltex-üzletek bérleti jogát, majd - a Kordax társaságiadó-hátraléka miatt - az APEH lefoglalta a Röltex 62,5 százaléknyi részvénycsomagját. A cég a következő években már csak vegetált, sorra zárták be üzleteit, 1998 óta felszámolás alatt áll. A fehér keretes kártya színes fotóján egy szobabelső látható, benne egy alacsony szekrény melletti asztalon egy petróleum lámpa és négy gombolyag, narancssárga, mustársárga, zöld és bordó színű kötőfonal két fakötőtűvel. A kép jelzetlen.

MALÉV kártyanaptár 1978 A kártyanaptáron látható MALÉV HA-LCB TU-154-es a típusból a másodikként érkezett Ferihegyre 1973 szeptember 29-én. A 22 év alatt 26140 levegőben töltött órát teljesített. 1995-ben a MALÉV kivonta a forgalomból. A stuttgarti repülőtér vásárolta meg földi gyakorlatozási és képzési célra. 2013-ban egy repülőtéri gépkocsi nekihajtott ezért az egyik szárnyát le kellett vágni, hogy kiszabadítsák a sofőrt. A gép továbbra is Stuttgartban van, de a további állapota nem ismert. A magyar repüléstörténet fontos emléke. A keret nélküli színes fotón felhős ég előtt a kifutópályán áll a repülőgép, előtte felirat: MALÉV Hungarian Airlines, TU. 154 A kép jelzetlen.

Egész évben várja Önt a Fővárosi Nagycirkusz kártyanaptár 1979 Fővárosi Nagycirkusz Budapest XIV. kerületében a Városligetben, a Széchenyi fürdővel szemben, a Fővárosi Állat- és Növénykert ölelésében helyezkedik el. A Fővárosi Nagycirkusz Közép-Európa egyetlen kőcirkusza, befogadóképessége 1450 fő Wulff Ede német–holland cirkuszigazgató 1889. június 27-én nyitotta meg a Városligetben világvárosi műsorral az általa építtetett vasvázas hullámbádogból készült cirkuszépületet. Ennek az épületnek a méretei a jelenlegi Fővárosi Nagycirkuszéval megegyeztek, ám befogadóképessége 2290 fő volt. 1896-ban nyílt meg az Ősbudavára nevű mulató, amely szintén az Állatkert területén helyezkedett el; több világhírű artistát vonultatott fel, már-már elcsábította a közönséget a Városi Cirkusztól. A főváros 1935-ben újfent pályázatot írt ki a cirkusz bérlésére, ezt egy városligeti vállalkozó, Fényes György nyerte meg. Ő szervezte meg az 1936. júliusi bemutatót, melynek alapos előkészítése és rendezése a felújított épület pompájával együtt nyűgözte le a közönséget. Számos kiváló és világhírű artista volt tagja a Fényes Fővárosi Nagycirkusz csapatának, mint például Eötvös Gábor, későbbi Jászai-díjas zenebohóc. Az ő művészetét Charlie Chaplin is elismeréssel méltatta. Az utolsó Fényes-év 1943 volt, 1944-ben ugyanis a fokozódó bombázások miatt a főváros már megtagadta a játékengedély kiadását. 1945 júliusában kezdte meg újbóli működését a Fővárosi Nagycirkusz. 1950-ben alakult meg a későbbi Állami Artistaképző Iskola. A közönség 1955 nyarán ismerhette meg az új, érettségizett artistákat. Az 1950-es évek során a cirkuszt államosították. A Népszava 1966. március 15-i számában tudósítottak a régi cirkuszépület bontásának megkezdéséről, így az ország egyetlen kőcirkusz-épülete néhány nap leforgása alatt eltűnt a Városligetből. Az újbóli megnyitásra 1971. január 14-én került sor, este fél nyolckor ünnepi díszelőadás keretében megnyitotta kapuit az új Fővárosi Nagycirkusz, élén az első és ezidáig egyetlen női igazgatójával, Eötvös Gábornéval, a híres Picard-dinasztia leszármazottjával. A fehér keretes kártya rajzán bézs alapszínű háttér elött egy tarkaruhás bohóc léggömbként fúj fel egy tátottszájú oroszlánfejet. A jobb alsó sarok felirata: FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ Budapest. A kép jelzetlen.

Sterbinszky Amália kártyanaptár 1979 Sterbinszky Amália (Hajdúszoboszló, 1950. szeptember 29. –) kétszázötvenszeres válogatott magyar kézilabdázó. A 20. század egyik legjobb magyar kézilabdázónője. A hetvenes és nyolcvanas évek BEK-győztes Vasas csapatának bal átlövője volt. 1964-ben a Debreceni Dózsa csapatában kezdett kézilabdázni. 5 év után igazolt a Ferencvárosba, ahonnan 1973-ban a Vasashoz távozott. 1982-ben a dán IF Helsingör játékosa lett. Tizenegyszeres magyar bajnok. Három világbajnoki bronz- (1971, 1975, 1978), és egy ezüstérmet szerzett (1982). A Montreali olimpián bronzérmes, Moszkvában negyedik helyezett volt a magyar válogatott csapattal. 1984-ben szerepelt a világválogatottban. Dániába ment férjhez, karrierjét ott fejezte be. Ezután a dán felnőtt női és junior válogatott csapatot irányította 1984-től. Vegyél részt edzett ifjúságért A fehér keretes kártya színes fotója a sportolókat bemutató sorozat egyik tagjaként a kíváló kézilabdázónőt sportmezben ábrázolja egy salakos-füves sportpályán. A kép alá a labdát dobó alak nevét írták: STREBINSZKY AMÁLIA. A kép jelzetlen.

Dr. Réczi László (Kiskunfélegyháza, 1947. július 14. –) olimpiai bronzérmes és világbajnok birkózó, ügyvéd, Kiskunfélegyháza díszpolgára. A Kiskunfélegyházi Vasas birkózójaként és a magyar válogatott tagjaként számos világeseményt megjárt. 1973 és 1977 közötti "bronzkorszaka" idején világ- (1973, 1974, 1975) és Európa-bajnoki (1977) bronzérmeket szerzett. Az 1972-es müncheni olimpián a 3. fordulóban kiesett. Az 1976-os montréali olimpián légsúlyú kötöttfogású birkózásban bronzérmet szerzett. 1977-ben Göteborgban világbajnok lett ugyanebben a versenyszámban. Visszavonulása után ügyvédként helyezkedett el. Jelenleg is Kiskunfélegyházán él. A fehér keretes kártya színes fotója a sportolókat bemutató sorozat egyik tagjaként a kíváló birkózót kék sportmezben ábrázolja egy elmosódott, zöld háttér előtt. A kép alá a kezeit karba tevő alak nevét írták: RÉCZI LÁSZLÓ. A kép jelzetlen.

Kamuti Jenő (Budapest, 1937. szeptember 17. –) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, világbajnok, kétszeres olimpiai ezüstérmes magyar vívó, orvos, sportvezető, a Nemzetközi Fair-Play Bizottság elnöke, Kamuti László világbajnoki ezüstérmes tőrvívó bátyja. 1950-től a Budapesti Lokomotív, 1957-től a BVSC (Budapesti Vasutas Sport Club) vívója volt. Tőrvívásban és párbajtőrvívásban egyaránt versenyzett, 1957-től 1976-ig mindkét fegyvernemben, összesen százhatvanszor szerepelt a magyar válogatottban. Az 1957. évi párizsi világbajnokságon tagja volt a Czvikovszky Ferenc, Fülöp Mihály, Gyuricza József, Kamuti Jenő, Tilli Endre összeállítású, világbajnoki címet nyert magyar tőrcsapatnak. 1960 és 1976 között öt olimpián vett részt. Egyéni tőrvívásban 1968-ban Mexikóvárosban és 1972-ben Münchenben olimpiai ezüstérmet szerzett. Emellett még négy alkalommal ért el olimpiai pontszerző helyezést. Visszavonulása után, 1977-ben megkapta az UNESCO Fair Play-díját. 2012-ben beválasztották a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületébe. 2017. június 28-án választották a Nemzet Sportolójává Földi Imre helyére. 1989 és 1998 között a Magyar Vívószövetség elnöke és a Magyar Olimpiai Bizottság vezetőségi tagja. Közben 1992-től 1996-ig a Nemzetközi Vívószövetség (FIE) főtitkára, 1996-tól a FIE Orvosi Bizottságának elnöke. 1996-tól az Európai Vívószövetség elnöke, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Orvosi Bizottságának tagja. 2006-tól a MOB főtitkára. 2013 novemberétől a FIE örökös tiszteletbeli tagja lett. 2014-ben, majd 2016-ban a Magyar Vívószövetség általános alelnökének választották. 1963-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetemen orvosi diplomát szerzett. 1967-ben sebész szakorvosi vizsgát tett. A Semmelweis Kórház orvosa, majd a MÁV Kórház és Rendelőintézet osztályvezető sebész főorvosa, 1996-tól 2001-ig kórházigazgató főorvosa volt. A fehér keretes kártya színes fotója a sportolókat bemutató sorozat egyik tagjaként a kíváló párbajtőrvívót fekete-fehér sportmezben ábrázolja egy zöld háttér előtt. A kép alá a tőrt, sisakot tartó alak nevét írták: DR. KAMUTI JENŐ A kép jelzetlen.

Monspart Sarolta (Budapest, 1944. november 17. –) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett tájfutó világbajnok, tizennégyszeres magyar bajnok, sífutásban hatszoros magyar bajnok. Az első nő Európában, aki három órán belül futotta le a maratoni távot. Aktív sportpályafutását kullancs okozta betegség (enkefalitisz) szakította meg. Ma nőket buzdít arra, hogy egészségesen éljenek, és ennek egyik lehetséges módja a futás. 1963-ban érettségizett a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban. 1960-ban a Budapesti Pedagógus színeiben kezdett komolyan futni, 1969-ben igazolt át a Budapesti Spartacushoz. 1964 és 1977 között sorozatban 14 magyar egyéni bajnoki címet nyert tájfutásban. Ezen felül 9 váltó és 11 csapat bajnoki címet szerzett így összességében 34-szeres tájfutó magyar bajnok. Telente sem pihent, sífutásban a Vasas SC versenyzőjeként begyűjtött hat magyar bajnoki címet. A nagy sikert az 1970-es évek hozzák meg számára, 1972-ben első nem skandinávként győzött a Csehszlovákiában rendezett tájfutó világbajnokságon. 1976-ban első nem skandinávként megnyerte a Svédországban rendezett 5 napos tájfutó versenyt, az O-Ringent. 1978-ban maratoni futásban lett világbajnoki ezüstérmes. Időközben két diplomát is szerzett: elvégezte az ELTE matematika-fizika szakát, és a Testnevelési Főiskola sportvezető és szakedző szakát. Az Országos Egészségfejlesztési Intézetben dolgozott, egyebek mellett a Johan Béla Népegészségügyi Programban vett részt, az Avon országos női mozgásprogram szakmai vezetője, továbbá a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány elnöke volt 2004 októberéig. Jelenleg Országos Gyalogló Idősek Klubhálózata néven nyugdíjasoknak népszerűsíti a mozgást, továbbá három kerületben vezet gyalogló klubot. Kullancs okozta, maradandó állapotot okozó enkefalitisz ellenére ma is aktív életet él. 2003. június 23-án Mádl Ferenc köztársasági elnök érdeméremmel ismerte el munkásságát. Két ízben volt jelölt a Nemzet Sportolója címre, amikor Puskás Ferenc, majd Zsivótzky Gyula halálával a tizenkét hely egyike megüresedett. 2010-ben Prima Primissima díjban részesült. 2020. április 21-én hivatalosan is tagja lett a Nemzet Sportolói társaságnak, miután Székely Éva halálát követően a testület tagjai őt javasolták maguk mellé tizenkettedik tagnak. Férje Feledy Péter újságíró, fia Feledy Botond jogász, külpolitikai szakértő. A fehér keretes kártya színes fotója a sportolókat bemutató sorozat egyik tagjaként a kíváló tájfutót bordó-kék sportmezben ábrázolja egy erdei sportpályán. A kép alá a futó alak nevét írták: MONSPART SAROLTA A kép jelzetlen.

Wichmann Tamás kártyanaptár 1979 Wichmann Tamás (Budapest, 1948. február 4. – Budapest, 2020. február 12.) kilencszeres kenuvilágbajnok, háromszoros Európa-bajnok, kétszer olimpiai második, egyszer olimpiai harmadik helyezett, 37-szeres magyar bajnok. Határtalan kitartása, akaratereje, szorgalma és lelkesedése a magyar sportélet egyik legkiemelkedőbb egyéniségévé tette. Egykor Magyarország egyik legnépszerűbb sportembere volt. 1979-ben megkapta az UNESCO fair play díját. Pályafutását az MTK-VM színeiben fejezte be. Visszavonulása után az MTK Örökös Tiszteletbeli Tagjává választotta, valamint aranygyűrűvel tüntették ki. Filmszerepeket is vállalt. A fehér keretes kártya színes fotója a sportolókat bemutató sorozat egyik tagjaként a kíváló kenust bordó sportmezben, kenujával ábrázolja valahol a Duna mentén. A kép alá a mosolygó alak nevét írták: WICHMANN TAMÁS. A kép jelzetlen.

Németh Miklós (Budapest, 1946. október 23. –) olimpiai bajnok gerelyhajító, edző, feltaláló és vállalkozó. Apja Németh Imre olimpiai bajnok kalapácsvető. Németh Miklós Budapesten született Németh Imre és Kondorosi Erzsébet másodszülött gyermekeként. A sportot már nagyon fiatalon versenyszerűen űzte, kislabdahajításban már 13 évesen elért kimagasló eredményeket. Atlétikai pályafutását viszont távolugróként kezdte majd a későbbiekben váltott gerelyhajításra egy komolyabb sérülése után. Nemzetközi szintű eredményeit mind gerelyhajításban érte el. Előbb a Lórántffy Zsuzsanna, később a Marczibányi téri Általános Iskolába járt, majd a Kandó Kálmán Híradás- és Műszeripari Technikumba nyert felvételt (1961–1965). Középiskola után a Testnevelési Főiskolára (TF) tanulója volt, ahol tanári szakon végzett 1969-ben. A TF-en mai napig ő tartja a függeszkedési rekordot (kötélmászás lábak segítsége nélkül). Később a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója Nemzetközi Kapcsolatok szakon (1969–1973). 1962-től a Budapesti Vasas, 1965-től a Testnevelési Főiskola SE, majd 1970-től 1984-ig ismét a Vasas atlétája volt. 1965-től 1983-ig szerepelt a magyar atlétikai válogatottban. 1967-ben az Európa-válogatott, 1977-ben a világválogatott tagja volt. Négyszer javította meg a gerelyhajítás országos csúcsát, ő volt az első magyar atléta, aki gerelyhajításban túldobta a 90 métert. Az 1968. évi mexikóvárosi olimpiától kezdve négy egymást követő olimpián vett részt (1968-Mexikó – 17. (sérülten); 1972 München – 7. helyezés; 1976 Montreal – 1. helyezés; 1980 Moszkva – 8. helyezés). Az 1976. évi montreali olimpián – világcsúccsal – olimpiai bajnoki címet szerzett. 1966-ban Európa-bajnoki ötödik, 1971-ben kilencedik, 1974-ben hetedik, 1978-ban hatodik volt. 1976-ban az év sportolójává választották. 1975-ben, 1976-ban és 1977-ben ő kapta az év atlétája címet. Az aktív sportolást 1984-ben fejezte be. Sportolói évei alatt sokat tett a hazai atlétika népszerűsítésében. Többek között a Budapest Nagydíj Atlétikai Grand Prix verseny egyik szervező menedzsere 1977 és 1985 között. Visszavonulása után számtalan gerelyhajító atléta edzője volt (1983–1992); leghíresebbek ezek közül Tessa Sanderson (1992 - olimpiai aranyérmes) és Jan Železný (1992, 1996 és 2000 - olimpiai aranyérmes és világcsúcstartó). 1981 és 1984 között az olasz atlétikai női válogatott gerelyhajítóinak edzője. 1986-ban piacra dobta ’Body Roll’ nevű találmányát, amely egy hengeres szerkezet, ami tartásjavításra, izomerősítésre és nyújtásra, valamint a mozgásügyesség fejlesztésére alkalmazható. 1987-ben megalapította mai napig működő gerelygyártó cégét. A kilencvenes években szabadalmaztatta érdes felületű gerelyek gyártását és forgalmazását. A Flying History nevű sporteszközzel 1990 júliusában Železný (89,66 m), majd Steve Backley (90,98 m) ért el az aktuális világcsúcsnál jobb eredményt. 1991-ben a Németh-féle és a többi hasonlóan érdes felületű gerelyt betiltották. 1992 augusztusában Železný (94,74 m) újabb világcsúcsot ért el, ezúttal a 80 + R típusú gerellyel. Ezt az eredményt az IAAF nem hitelesítette, szabálytalan gerelyre hivatkozva. 2000-es évek elején alapította meg Németh és Társa Kft. nevű cégét, amelynek fő profilja műfüves és szintetikus felületű sportpályák építése. 1991-ben a Magyar Atlétikai Szövetség elnökjelöltje volt, majd alelnöke lett. A fehér keretes kártya színes fotója a sportolókat bemutató sorozat egyik tagjaként a kíváló gerelyvetőt bordó sportmezben ábrázolja zöld növényzet előtt. A kép alá az ülő alak nevét írták: NÉMETH MIKLÓS. A kép jelzetlen.

Tordasi Ildikó (szül.: Schwarczenberger Ildikó, Budapest, 1951. szeptember 9. – Budapest, 2015. július 13.) magyar olimpiai bajnok vívó. Az MTK a VM Egyetértés és az MTK-VM sportolója volt. Három olimpián vett részt. 1970-ben az Ifjúsági Barátság Versenyen második volt egyéniben. A következő évben a felnőtt válogatott tagjaként csapatban második, egyéniben negyedik volt a világbajnokságon. A junior vb-n aranyérmes lett. 1972-ben Münchenben a Bóbis Ildikó, Rónay Ildikó, Szolnoki Mária, Tordasi Ildikó összetételű tőr csapat ezüstérmet szerzett, a döntőben a szovjet csapattal szemben maradtak alul, a harmadik helyen a román tőrcsapat végzett. A világbajnokságokon 1973-ban csapatban első, egyéniben második, 1974-ben mindkét versenyszámban második, 1975-ben csapatban második volt. 1976-ban Montrealban Tordasi Ildikó egyéniben olimpiai bajnok lett, a döntőben az olasz Maria Collinót győzte le. Csapatban, Bóbis Ildikó, Kovács Edit, Tordasi Ildikó és Maros Magda összetételben a harmadik helyen végeztek, a szovjet és a francia csapat mögött. 1977-ben egyéniben bronzérmes, csapatban negyedik lett a vb-n. Az universiaden bronzérmes lett. 1978-ban helyezetlen volt a vb-n. A következő évben csapatban második, egyéniben harmadik lett a világbajnokságon. Utolsó olimpiáján, 1980-ban Moszkvában a Kovács Edit, Maros Magda, Stefanek Gertrúd, Szőcs Zsuzsanna és Tordasi Ildikó tőrcsapat bronzérmet szerzett, a dobogó első két fokán a francia és a szovjet csapatok végeztek. 1981-ben és 1982-ben vb-ezüstérmet szerzett csapatban. 1982-ben negyedik helyezést ért el az Európa-bajnokságon. Edzője Szőcs Bertalan volt. Visszavonulása után edzői pályára lépett, az MTK utánpótlás-edzője lett. A fehér keretes kártya színes fotója a sportolókat bemutató sorozat egyik tagjaként a kíváló vívót fehér sportmezben, edzés közben ábrázolja egy zöld padlójú sportteremben a tükör előtt. A kép mellé a kíváló sportoló nevét írták, bár a kártyáról nem dönhető el, hogy melyik hölgyre vonatkozik: TORDASI ILDIKÓ. A kép jelzetlen.

Előzzük meg a baleseteket kártyanaptár 1979 A munkahelyeket előírás szerint fedezzük! A kártya felső kétharmadának színes fotóján két vasúti sínpárt, felettük elektromos vezetékeket, mellettük jelzőtáblákat, kétoldalt szép, zöld fákat lehet látni. A fotó alatti felirat: A munkahelyeket utasítás szerint fedezzük! A kártyán sem a kiadót, sem ennek elérhetőségét nem lehet megtalálni. A kép jelzetlen.

Bétex-Szivárvány kártyanaptár 1979 Boltjaink áruválasztékát a Budapesti Textilnagykereskedelmi Vállalat biztosítja. A Terézvárosi Textiláruház 1970-ben nyitotta meg kapuit a BÉTEX Textilnagykereskedelmi Vállalat egyetlen üzleteként. A fehér alapszínű kártyán kék, zöld, lila, fekete színben jelennek meg stilizált szövettekercsek. A kép közepén a Szivárvány Áruház fekete emblémáját ábrázolták. A kép jelzetlen.

Boldog Új Évet Kíván a Fővárosi Háztartási és Illatszerbolt Kiskereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1979 Festéket, lakkot, zománcot, meszelőt, ecsetet, kefét, hígítót, és festési segédanyagokat vásároljon a Fővárosi Háztartási és Illatszerboltokban! Az Azúr Vegyszerbolt története az 1950 évig nyúlik vissza, mert ekkor indult be a közvetlen lakossági, és közületi vegyszer árusítás, Magyarországon először! Elsőként a Fővárosi Háztartási és Illatszerbolt Vállalat kötelékében lett nyújtva ez a szolgáltatás! Már ekkor kialakult a mostani profil nagy része, Általános iskolák, Középiskolák, Egyetemek, Kutató Intézetek kezdtek el itt vásárolni. Természetesen a magánvásárlók is előszeretettel keresték fel ezt az üzletet. Később a magánvállalkozások korában első számú beszerzési forrássá vált! Az 1990-es évektől az Azúr Kereskedelmi Rt. hálózatában szerepelt az üzlet. Profilját megőrizve végig kizárólag Vegyszerboltként üzemelve. Az Azúr hálózat felszámolása után az üzlet önálló vállalkozásként folytatja tevékenységét, immár Azúr Vegyszer Kereskedelmi Kft. néven! Továbbra is kizárólag vegyszerüzlet a profilja. Közben folyamatosan fejlesztve az igényekhez igazítva a kínálatát. Hagyományos vegyszerprofilja kiegészült a mostani korszerű követelményeknek is megfelelő vegyszerkínálattal, mind magánszemélyek, mind cégek részére! Kiegészült egy gyors beszerzésű nyugat európai kapcsolattal, mely egyedi igények kiszolgálását is lehetővé teszi, néhány nap alatt! A gyors reagálás az igényekre a jövőbeni fejlődésünk egyik célpontja lesz! A fehér keretes kártya színes fotóján különböző festékes dobozokat, palackokat, flakonokat, ecseteket, a cég kínálatának egy részét sárga háttér előtt lehet látni. A fénykép alatti fehér mező felirata: BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN A FŐVÁROSI HÁZTARTÁSI ÉS ILLATSZERBOLT KISKERESKEDELMI VÁLLALAT. A kép jelzetlen.

Minden nap tej kártyanaptár 1979 Az egészséges táplálkozás alapja a több tej és tejtermék fogyasztás. Szolnoki Tejipari Vállalat 1952-ben adták át a Tejüzemet Szolnokon a Mártírok úton, a régi Szárazmalom helyén. Szolnok Tej Kft. néven ma is működik tejüzem Szolnokon. 1971. január elsejével létrejött Szolnoki Tejipari Vállalat, büszkén számolnak be arról, hogy a 600 dolgozó évente 15 millió liter, bolti forgalomra alkalmas tejet állított elő, aminek 90%-a a városban fogyott el, miként az ott készített 90-100 vagon vaj 80%-a is Szolnokon talált gazdára. A fehér alapszínű kártya közepén egy narancssárga korong előtt egy stilizált, sárga tehénfejen egy kék kalapos, nadrágos, mellényes, sárga inges, barna csizmás fiúcska jobb kezével egy pohár tejet emel, baljával a szarvba kapaszkodik. A korong fölött és alatt kék felirat: minden nap TEJ. A képen nem jelenik meg e kártya kiadója, elérhetősége. A kép jelzetlen.

Boldog Új Évet kíván a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság kártyanaptár 1979 Magyarországon a második világháború után, 1947. október 19-én indult a Totó. Kezdetben a Posta Takarékpénztár kereteiben szerveződött, majd 1950-ben átkerült a Totószervezés az Országos Takarékpénztárhoz. Az Országos Takarékpénztáron belül a szervező és lebonyolító a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság lett. 10 évvel a Totó játék bevezetését követően 1957. január 17-én megszületett a modern magyar lottó is, a pénzügyminiszter megbízta az Országos Takarékpénztárt a magyar lottó, azaz az Ötöslottó szervezésével. A szerencsejáték szervezésben újabb változást az 1991-es év hozott. Az Országos Takarékpénztár Sportfogadási és Lottó Igazgatóságának tevékenységi köre önállósult, és 1991. január elsejével létrejött a Szerencsejáték Rt., mint nemzeti lottótársaság. A társaság cégformája 2005. szeptember 22-ét követően zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.) lett. (Wikipédia) A kártya fotóján egy barnahajú, minibikinit viselő, zöld szalaggal átkötött modell térdtől felfelé látszik zöld háttér előtt. A szalag felirata jelzi a hirdetés célját: ToTó LoTTó 1979. Fején zöld koronát hord, jobb kezében aranyalmát tart, balját csípőre teszi. Ruházatát kiegészíti egy aranynyaklánc, -fülbevaló és -gyűrű. A kép jelzetlen.

Rákóczi MGTSZ Rákóczifalva kártyanaptár 1979 1951-ben alakult a Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet, jogutódja Földesi Mezőgazdasági KFT. A vállalat mezőgazdasági alaptevékenységet végez Kft. formában 2000 novembere óta. A fehér keretes, sárga alapszínű kártya közepén fekete keretes, zöld alapszínű korongban üvegház, tehén, malac, szárnyasok és növény képe látható. A keretben arany betűkkel tüntetik fel a cég nevét és telephelyét: RÁKÓCZI MGTSZ RÁKÓCZIFALVA A kép jelzetlen.

Alföldi Olajbányász kártyanaptár 1979 Az alföldi kőolaj és földgáz kutatás majd kitermelés az 1950-es évek végén az 1960-as évek elején indult. A legendás zalai olajmezők kimerülése miatt az ottani kitermelés lényegében megszűnt. A geológusok javaslatára az Alföld került a középpontba. Ma a kőolaj és földgázkészletek döntő többsége az Alföldön található. A kőolaj kitermelés Algyő és Szeged térségében már csak néhány kútból folyik. A földgáz Hajdúszoboszló környékén fordul elő nagyobb mennyiségben. A földgáz készletek kisebbik része a Dunántúlon található, Nagylengyel, Lovászi, Budafa, Inke környékén. Az itteni kőolaj készletek viszont kimerültek. A kék alapszínű kártyán fekete-fehér stilizált rajz egy olajfúrótornyot és olajbányászt ábrázol. A kép alatti sárga csíkon fekete betűkkel olvasható a cég neve: ALFÖLDI OLAJBÁNYÁSZ, a felirat mellett az embléma, szintén fekete színnel rajzolt olajfúrótorony. A kép jelzetlen.

Patyolat Szolnok kártyanaptár 1979 Bőr, szőrmeáruk tisztítását és utánszínezését is vállaljuk. Megrendelőinknek rendelkezésére állunk a megye minden városában. A Patyolat Vállalat (népszerű nevén: Patyolat) tanácsi vállalat volt, amelyet 1952-ben alapítottak, ruhatisztítás és vegytisztítás tevékenységi körrel. A Vállalat jogelődje hattyúemblémával a Hattyú Gőzmosoda volt, amelyet 1922-ben alapítottak Dr. Lázár és Társai és a központi telephelye a budapesti VII. kerületi Klauzál utca-Dohány utca sarkán álló épület volt. A Hattyú Gőzmosoda 1944-ben a budapesti központi gettó területébe került, ahol a német megszállás alatt a német tábori kórháznak végeztek fehérnemű-, ágynemű- és kötszermosást, -fertőtlenítést, valamint katonaruhák, tiszti katonai öltözetek tisztítását. A háború után az államosított Hattyú Gőzmosoda volt a szervezendő Patyolat vállalat kiinduló bázisa, az emblémát is innen vették. A patyolat főnév eredetileg nagyon finom fonálból készült, ritka szövésű vászonszövetet jelentett, de később „finom, makulátlan, tiszta” jelentéssel melléknévvé vált. A két világháború között az előkelő és a módosabb polgári családok mosónőkkel végeztették el a mosást. Mivel a létező szocializmusban teljes foglalkoztatottságot akartak elérni, a nők túlnyomó része is 8 órás állást vállalt. Mivel a háztartások gépesítése csak az 1960-as években fejlődött, a dolgozó nők a család ruháit nem otthon mosták (a világháború után épült házakban mosókonyha általában nem is volt, viszont sok volt a szoba-konyhás lakás, ahol még a teregetésre sem volt hely), hanem a Patyolatba vitték. A vegytisztítás területén a vállalat soha nem volt monopolhelyzetben, mert a világháború után is folyamatosan működtek „maszek” vegytisztítók. Már az 1980-as években, de főleg a rendszerváltás után a vállalat tevékenységére való igény rohamosan csökkent. Végül a vállalatot 1995-ben megszüntették. (Wikipédia) A kék alapszínű kártya felső részében fehér betűs felirat a cég nevét mutatja: PATYOLAT SZOLNOK, alsó részén feketével: BŐR, SZŐRMEÁRUK TISZTÍTÁSÁT ÉS UTÁNSZÍNEZÉSÉT IS VÁLALJUK. Egy fehér keretes korong közepén egy fotón a vállalat üzlete és előtte egy csinos manöken látható, aki karján szőrmekabátot tart tisztítás előtt - esetleg után. A kép jelzetlen.

Boldog Új Évet Kíván a Szolnok-Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1979 A magyarországi élelmiszer-kereskedelem tervgazdaságban kialakult rendszerének me­revsége az iparcikk-kereskedeleleménél is jóval lassabban oldódott. Az élelmiszer és vegyiáru nagykeres­ kedelmével 10 úgynevezett füszértvállalat foglalkozott, területileg elkülönül­ten. Emellett néhány speciális profilú – hallal, baromfival, déligyümölccsel foglalkozó – élelmiszer-nagykereskedelmi vállalat is mûködött. A nyolcvanas években ez az elkülö­nültség már oldódott, de továbbra is jellemzõ volt. A fehér keretes, bordó alapszínű kártya közepén egy üvegkehelyben és a kehely előtt kiszórt, celofánpapírba csomagolt drazsék láthatóak. A kép jelzetlen.

Óvjuk környezetünket kártyanaptár 1979 Magyar Vöröskereszt Május 8. Vöröskereszt világnap A Magyar Vöröskereszt demokratikus tömegszervezet, amely elősegíti és szervezi az embereknek az egészségügyi kultúra fejlesztésére és terjesztésére, az egészségügyi viszonyok javítására irányuló munkáját, azaz előmozdítja a lakosság bevonását az egészségügy különböző feladatainak megoldásába. További célja a nemzetközi együttműködés biztosítása és fejlesztése az egészségügy területén. A magyar szabadságharc leverése után, az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák–Magyar Monarchia is csatlakozott a Genfi egyezményekhez. A magyar kormány azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az önkéntes egészségügyi szolgálatot Magyarországon külön és önállóan szervezzék meg. (Wikipédia) A világ első és egyben legnagyobb humanitárius szervezetének tagjaként, 1881 óta segítjük a rászorulókat idehaza és határainkon túl. A fehér keretes, szürke alapszínű kártyán egy ködös erdő rajza látható. Az egyik fán, mint turistajelzés, vörös kereszt, a szervezet emblémája jelenik meg, körülötte MAGYAR VÖRÖSKERESZT felirattal. A fa mellett fekete betűs felirat: ÓVJUK KÖRNYEZETEÜNKET! A kép jelzetlen.

Szövetség ABC Áruház Szolnok Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Zagyvarékas kártyanaptár 1979 A 900 négyzetméteres alapterületű áruház építését 1973-ban kezdték el. A boltrész mellett büféből is álló egységet 1974. december 16-án, délután háromkor nyitották meg. A nyitó árukészlet 4 millió forint volt, és a disznótoros összeállítás és libamáj mellett még békacombot is kínáltak. Eredetileg azt tervezték, hogy a 44 dolgozó havi 3 millió forintos forgalmat bonyolít, ám már fél évvel később elérték a 7 milliót. A Szövetség még ugyanannyi ideig működött a rendszerváltás után is, mint előtte, azonban 2007. április 7-én kiszolgálták benne az utolsó vásárlót. Nagyon szép tupírozott vörös hajú eladólány áll a hűtőpult mögött. Szinte ki sem látszik a rengeteg konzerv, szalonna és kolbász közül. Tipikus 1970-es évekbeli fotó. Az ilyen és ehhez hasonló fotók jól jellemezték a "gulyáskommunizmus" és a "fridzserszocializmus" éveit. A kép jelzetlen.

Megrövidíti életét kártyanaptár 1979 Dohányzás ellenes felhívás Magyar Vöröskereszt A Magyar Vöröskereszt demokratikus tömegszervezet, amely elősegíti és szervezi az embereknek az egészségügyi kultúra fejlesztésére és terjesztésére, az egészségügyi viszonyok javítására irányuló munkáját, azaz előmozdítja a lakosság bevonását az egészségügy különböző feladatainak megoldásába. További célja a nemzetközi együttműködés biztosítása és fejlesztése az egészségügy területén. A magyar szabadságharc leverése után, az 1867. évi kiegyezéssel létrejött Osztrák–Magyar Monarchia is csatlakozott a Genfi egyezményekhez. A magyar kormány azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az önkéntes egészségügyi szolgálatot Magyarországon külön és önállóan szervezzék meg. (Wikipédia) A világ első és egyben legnagyobb humanitárius szervezetének tagjaként, 1881 óta segítjük a rászorulókat idehaza és határainkon túl A fehér keretes, fekete alapszínű kártyán átlósan egy égő, füstölgő cigarettát ábrázolnak, a cigaretta fehér papírján egy szürke árnyalak áll. Alatta fehér felirat: MEGRÖVIDÍTI ÉLETÉT! A kép jelzetlen.

Minőségi Naposcsibe kártyanaptár 1979 Hunniahibrid Iroda Hajdúsági Agráripari Egyesülés "Tizenhatmillió naposcsibe forgalmazására készül a Hunnia Hibrid. Tíz termelőszövetkezet, két állami gazdaság és a Szolnok megyei Baromfikeltető Vállalat részvételével Hunnia Hibrid néven országos termelőszövetkezeti közös vállalkozás alakult, amelynek feladata lesz a Felsőbabádi Állami Gazdaságban kialakított húshibrid-csirke további szaporítása és forgalmazása. A hibrid szülőpárokat a Felsőbabádi Állami Gazdaságban tenyésztik továbbra is, a szaporító anyagot, a tojókat és a kakasokat kiadják a társult gazdaságoknak továbbszaporításra. Ezek a gazdaságok saját körzetükben forgalomba is hozzák a naposcsibéket." A fehér keretes, piros alapszínű kártyán egy sárga naposcsibe, alatta egy szintén sárga felirat: MINŐSÉG MINŐSÉG. látható. A kép jelzetlen.

Családi TOMI mosószereket használ az egész család kártyanaptár 1979 1969: Megkezdődik a TOMI termékek gyártása a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek mosószer üzemében. 1975: A TOMI termékek gyorsan népszerűvé váltak a magyar háztartásokban. Az évek során folyamatosan fejlődő család (Sztár, Kristály, Bril és Mat) többszörös termékdíj kitüntetésekben részesül. A fehér keretes kártyán zöld környzetben, a fotón egy mosolygó család mutatja, hogy bevásárlásukkor négyféle dobozos TOMI mosóport vásárolt. A családfő sötét színű, öves farmernadrágot, hozzá kék fehér kockás, rövidujjú inget, felesége világoskék farmarnadrágot, sárga, rövidujjas pólót, a két gyerek rövidnadrágot, szintén rövidujjas pólót visel. A fotó alatt feketebetűs felirat: BUÉK. A kártyán nem tűntetik fel sem a gyártó nevét, telephelyét, a kiadás idejét. A kép jelzetlen.