Kártyanaptár 4 _1970-1979

Boldog új évet kíván a Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház kártyanaptár 1978 Egy lépéssel a divat előtt A Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház 1976. április 3-án nyitotta meg kapuit a vásárlók előtt Budapesten, a XI. kerületi Schönherz Zoltán (a mai Október 23.) utcában. Az áruházat 2007-ben lebontották, helyére az Allee bevásárlóközpont épült. A telken korábban az 1935-ben megnyílt, 12000 férőhelyes Budapesti EAC stadion működött, amely az áruház 1976-os megnyitását követően, 1977-ben költözött át a mai Bogdánfy utcai sporttelepre, a MAFC pálya mellé. Az áruház a hiánygazdaság idején üde színfolt volt a kiskereskedelem terén. A Szövosz vezetése az igazgatói megbízást Demján Sándornak adta, aki egyetlen feltételként szabad kezet kért, amit meg is kapott. A nagyáruházat létrehozó Demján merőben új filozófia alapján alakította ki és vezette a vállalatot, melyhez hasonlót magyarok addig legfeljebb a bécsi Mariahilfer Strassén láthattak. A köznyelvben csak "budai Skála"-ként emlegették. (Wikipédia) A kártyán egy parkban sétáló, overallos, szőke manöken fotója látszik, baloldalon fent az áruház emblémája: kék S betű piros négyzetekkel ferdén megtörve, alatta a cégnév: SKÁLA. Lent az ajánlás: Egy lépéssel a divat előtt. A kép jelzetlen.

Diana Vadász horgász sport szaküzletek kártyanaptár 1978 Unitechnika Ipari Szövetkezet UNITECHNIKA Ipari Szövetkezet -végelszámolás alatt-/1985 2241 Sülysáp, Szecsői ut 5. Cég állapota: Megszűnt A fehér alapszínű kártya közepén egy rajz strandot ábrázol, amelynek fövenyén egy bikinis, fekete hajú hölgy támogat egy kék sortos, sárga inges pecázó férfit, akinek a horgára hatalmas hal akadt. Hátuk mögött két, napbarnított, bikinis nő szemléli őket.A rajz fölötti felirat utal a hatalmas halra és felszerelésre: NEM CSODA!, alatta: ILYEN SZERELÉSSEL! A jobb alsó sarokban a kártyát kiadó cég (UT) emblémája szerepel. A kép jelzetlen.

Diana Vadász horgász sport szaküzletek kártyanaptár 1978 Unitechnika Ipari Szövetkezet UNITECHNIKA Ipari Szövetkezet -végelszámolás alatt-/1985 2241 Sülysáp, Szecsői ut 5. Cég állapota: Megszűnt A fehér alapszínű kártya rajzán egy fák előtti réten vadászruhás férfi a mellette ülő, mélyen kivágott miniruhás hölgyre vadászik. A kép fölött feltehetőleg a férfi szavait írták le: MINDENT TUDOK! Alatta a hölgy válasza: DE REMÉLEM MAGA IS TUDJA, HOGY A JÓ VADÁSZATHOZ, JÓ FEGYVER KELL! A jobb alsó sarokban látható a kártyát kiadó vég UT emblémája. A kép jelzetlen.

Boldog új évet kíván a Vasedény kártyanaptár 1978 A kártya függőlegesen kék-fehér-sárga sávra lett felosztva. A kép közepén a Vasedénybolt emblématikus, fekete rajzos figurája áll. jobbjával cilinderét emeli meg, ennek mintája megegyezik az emberke törzsével, felirata.VASEDÉNY BUDAPEST. A fejet egy stilizált fezék képezi. Balját csípőjére helyezi. A figura alatt a hirdető cég elérhetősége látszik: VEVŐSZOLGÁLAT VII. Rákóczi út. sz. Tel: 224-415. A kép jelzetlen.

Zselic Áruház Kaposvár kártyanaptár 1978 1974 november 6.-án nyílt meg Kaposváron a Zselic Áruház. A 2400 négyzetméter alapterületű kétszintes szövetkezeti áruházat a Szövetkezeti Tervező Vállalat tervei alapján a Somogy Megyei Állami Építőipari Vállalat építette. A Zselic Áruház és a Somogy Áruház voltak Kaposvár első modern bevásárlóközpontjai. A fehér keretes, piros alapszínű kártya közepét egy fehér, gömbben végződő vízcsepp tölti ki, ennek közepén kétszeres fekete keretes zöld, furballpálya alakú emblémában jelenik meg az áruház emblémája. Fekete felirata: ZSELIC ÁRUHÁZ KAPOSVÁR. A kép jelzetlen.

Zselic Áruház Kaposvár kártyanaptár 1978 1974 november 6.-án nyílt meg Kaposváron a Zselic Áruház. A 2400 négyzetméter alapterületű kétszintes szövetkezeti áruházat a Szövetkezeti Tervező Vállalat tervei alapján a Somogy Megyei Állami Építőipari Vállalat építette. A Zselic Áruház és a Somogy Áruház voltak Kaposvár első modern bevásárlóközpontjai. A fehér keretes, piros alapszínű kártya közepét egy fehér, gömbben végződő vízcsepp tölti ki, ennek közepén kétszeres fekete keretes zöld, furballpálya alakú emblémában jelenik meg az áruház emblémája. Fekete felirata: ZSELIC ÁRUHÁZ KAPOSVÁR. A kép jelzetlen.

ÁFÉSZ Vendéglátás 1978 Az 1896-os agrárprogram tartalmazta a szövetkezetek támogatását, a helyi összefogás - a szövetkezeti eszme fejlesztését is. Ezt követően emelkedett törvényerőre 1898-ban az Országos Központi Hitelszövetkezetről szóló törvénytervezet, majd ugyanebben az évben létrejött a termelő- értékesítő és fogyasztási szövetkezetek HANGYA központja is. Az ÁFÉSZ a rendszerváltás előtti Magyarországon elterjedt, elsősorban a vidéki boltokat üzemeltető szövetkezetek egységes neve, az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet rövidítése. Területileg és helyi szinten is több ÁFÉSZ működött, de például szövetkezetekbe tömörültek a fodrászok, cukrászok, cipészek stb. is. Az ÁFÉSZ-ek egy része szövetkezetként működik azóta is (pl. Gyöngyszöv ÁFÉSZ, Körmend és Vidéke ÁFÉSZ, Mór és Környéke ÁFÉSZ), több ÁFÉSZ a rendszerváltás után gazdasági társasággá változott. (Wikipédia) A fehér keretes kártyán egy piros abrosszal terített asztal fotója látszik, rajta paradicsommal és paprika szeletekkel díszített szendvicsek, összehajtogatott, fehér szalvéták a szalvétatartóban, három pohár bor és egy vörösboros butélia. A kép jelzetlen.

KÖZÉRT kártyanaptár 1978 Tej A "Közért" 1948 óta mind a mai napig - jóllehet néhány éve már nem létezik - az élelmiszerboltot jelenti a budapestieknek, s kevesen tudják, hogy valójában a Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. nevének rövidítése volt. E vállalat egyik jogelődje volt Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszerárusító Üzeme, amelyet a fővárosi törvényhatósági bizottság 1911-ben hozott létre a drágaság megfékezésére. Az élelmiszerüzem és 50 boltból álló hálózata nagy mennyiségben hozott forgalomba olcsóbb húsfajtákat és hentesárukat, ezzel ármérséklő hatást gyakorolt anélkül, hogy hatóságként árváltozásokat írt volna elő. A hamar népszerű "Községi" boltjaiban forgalmazott árucikkek köre később fokozatosan kibővült. Az üzem 1948. május 15-éig működött és az akkor megalakított Közért három alapítójának egyike lett. 1955 augusztusában nyílt meg az ország első önkiszolgáló üzlete a fővárosban, a Mártírok útja és a Bem utca sarkán lévő Közértben. A privatizáció idején a kerületi Közérteknek 1670 boltjuk volt, további 24 üzlete volt a Budapesti Közért Vállalatnak, ez később - többszöri átalakulással - a Spar-hálózat része lett.  A kék alapszínű kártyán hatalmas fehér betűkkel reklámozzák a legfontosabb árucikket: Tej. A T betű stilizált embert idéz, feje a KÖZÉRT embléma, mindkét, kitárt karjában egy-egy phár tejet tart.. A kép jelzetlen.

Egész évben várják Önt a Röltex szaküzletei kártyanaptár 1978 A szocializmus idején ismert bolthálózatnak számított a rövidáru-féleségek és lakástextíliák kiskereskedelmére 1950-ben alapított Röltex állami vállalat, emblematikus figurájával, Röltex Rózsival. A közel 50 üzlettel rendelkező vállalat 1989-ben részvénytársasággá alakult, rövid ideig az osztrák Werla cég is 30 százalékos tulajdonostárs lett. 1991 októberében a Werla eladta részvényeit a Bankár Kft.-nek, amely a dolgozói részvények megszerzésével 1993-ra 64 százalékra emelte tulajdonhányadát, majd az egész pakkot továbbadta a Kordax Rt.-nek, amely 1994-ben már 96 százalékot birtokolt az addigra 35 boltra apadt láncban.

A cég forgótőkehiány miatt 1996-ra a fizetésképtelenség közelébe került, a boltokba elvétve érkezett áru, az elfekvő készletek kiárusításából a korábbi forgalom 25-30 százalékát érte el. Az időközben eladósodott Kordax újonnan létrehozott társaságokba vitte a legjobb Röltex-üzletek bérleti jogát, majd - a Kordax társaságiadó-hátraléka miatt - az APEH lefoglalta a Röltex 62,5 százaléknyi részvénycsomagját. A cég a következő években már csak vegetált, sorra zárták be üzleteit, 1998 óta felszámolás alatt áll. A fehér keretes kártya fotóján vörös tapéta előtt álló réz franciaágyban egy sárga plüssmaci pihen. A képen sem a hirdető vállalat neve, sem elérhetősége, célja nem szerepel. A kép jelzetlen.

Tanulók Takarékpénztára kártyanaptár 1978 takarékosság:több öröm Jó tanulást és eredményes takarékoskodást. A puha papírból készült gyűjtőlap fejlécén ez áll: "Tanulók Takarékpénztára Budapest V., Münnich Ferenc u. 16."; a személyes adatok alatt nagy betűkkel azt olvashatjuk, "VIGYÁZZ! HA ELVESZTED, ELVÉSZ A PÉNZED!". Alul, a bank logója fölött kisebb betűkkel pedig azt: "A takarékbetét összegének visszafizetésére vonatkozó követelés nem évül el." A dolog lelkét természetesen maguk a bélyegek alkotják; az apró, színes kis vignetták mindig valamilyen nevelő célzatú üzenetet igyekeztek eljuttatni a tanulókhoz. A bélyegeken így rendszeresen szerepeltek például a KRESZ-szabályait rajzfilm formában népszerűsítő kutya és cica; az energiatakarékosság mellett korteskedő megszemélyesített vízcsepp; vagy az elsősegély és a mentőhívás fontosságát hangsúlyozó rajzfilmfigurák. A könyvecske belsső oldalán a jótanácsok: "Sok kicsi sokra megy", "Takarékosság vidám nyár", "Az idő pénz", vagy a ma már mégiscsak meghaladott "Fillérből lesz a forint". A fehér alapszínű kártyán a biztosító rövidített nevéből, az OTP-ből kialakított, sárga sapkás figura jobb kezében tollakat, baljában pedig TANULÓK TAKARÉKPÉNZTÁRA feliratú könyvecskét tart. A képen még feltűnik három, különböző címletű takarékbélyeg, valamint az aláírás: takarékosság: több öröm. A kép jelzetlen.

Boldog új évet kíván a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1978 Megelégedett vásárlást kívánunk! A Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatot 1950-ben alapították. A fehér keretes kártya fotóján zöld háttér előtt különféle élelmiszeripari temékek jelennek meg: halkonzervek, kolbász, angoll szalonna, szalámi, kenősajt, keménysajt, ananász konzerv, nescafé, eperkonzerv, nápolyi , paradicsomkonzerv, csokoládé, száraztészta, mögöttük díszítésként egy csokor virág. A jobb felső sarokban a kiskereskedelmi vállalat emblémája és mellette jókívánsága olvasható: MEGELÉGEDETT VÁSÁRLÁST KÍVÁNUNK! A kép jelzetlen.

Boldog Új Évet Kíván a Kőbányai Sörgyár kártyanaptár 1978 A Kőbányai sör a magyar sörpiac egyik legismertebb márkája. 1948 óta gyártják. Európaszerte szokás volt, hogy a gyárak városukról nevezik el „alapsörüket". Így kapta a Kőbányai Sörgyár „alapsöre" a Kőbányai Világos nevet. A Kőbányai Sörgyárat 1993-ban megvásárolta a South African Breweries (Dél-Afrikai Sörgyár), mely 1997 óta Dreher Sörgyárak Zrt. néven működik.   1850-ben több serfőző család megalakítja a Kőbányai Serház Társaságot, 1854-ben megkezdi működését a Baber-Kluzelmann serfőzde, 1855-ben a Kőbányai Részvényes Serfőzőház alakult meg, 1862-ben kezdi meg termelését a Dréher Antal-féle kőbányai serház, 1867-ben az Első Magyar Részvényes Serfőző Társaság kezdi meg termelését itt, majd 1892-ben a Kőbányai Polgári Serfőzde Rt. Igazi áttörést az 1892-es filoxéra járvány miatt hosszabb időre kieső bortermelési okozta kedvező konjunktúra virágoztatta fel a kőbányai sörgyártást. Közben átalakult a gyártás folyamata is, és megindult a nagyipari termelés, az újabbnál újabb technológiák alkalmazásával. Sőt a hordóban tartott és szállított sörök forgalmazását felváltotta lassan a palackozott sörök farekeszeit szállító söröskocsik sokasága. Apróbb kiegészítő találmány volt a sörnyitó (1867 táján), amelyről ma kevesen tudják, hogy Sätzer József kőbányai sörgyáros és fejlesztőinek köszönhet a világ. 1898-ban a Király Serfőzde, majd a Budafokon 1879 óta működő Haggenmacher sörgyár nyitott telepet Kőbányán 1912-ben. A sörtermelés 1850-1918 között robbanás-szerű fejlődésen ment keresztül Kőbányán. Az első világháborúig az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág lett Magyarországon az élelmiszeriparon belül a kőbányai sörgyártás, amely idővel hat nagy vállaltra redukálódott, a különböző átalakulásokkal. A Dréher csak egy volt ezek között. A nagyvállalatok átlag 2 millió hektoliter sört állítottak elő évente gyáranként ekkoriban már.  Az ország piaci nagyságának csökkenése jelentősen átrendezte az erőviszonyokat a kőbányai sörgyártás terén is, az első világháború után. 1920-1930 között alapvetően három nagy cégre redukálódott le a sörgyártás, amely a második világháború után végképp megváltozott az államosításokkal, amikor is egyesítették egy szocialista nagyvállalattá a sörgyárakat. A szocialista korszak monopol központja lett kőbányai székhellyel, az Magyar Országos Söripari Vállalat, amelyhez számos vidéki sörgyárat is hozzárendeltek. (Wikipédia) A fehér keretes, királykék alapszínű kártyán egy fedeles, faragott csontszínű, antik söröskupa látható. A kártyán nem tüntetik fel sem a reklámozó nevét, sem elérhetőségét. A kép jelzetlen.

Boldog új esztendőt kíván a Herbária Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat kártyanaptár 1978 A Herbária gyógyteák, kozmetikumok és gyógynövény alapú készítmények gyártásával foglalkozó, közel 60 éves szakmai tapasztalattal rendelkező cég. A Gyógynövények jótékony hatásainak ismeretei évezredekkel ezelőttre vezethető vissza. Ezeket a korábbi ismereteket és a legkorszerűbb kutatási eredményeket összevetve készülnek a Herbária termékek. A kártyafelső felében egy fotón gyönyörű akácfavirágzat látható, alatta felirat: Boldog új esztendőt kíván a HERBÁRIA, amely a vállalat emblémájában jelenik meg, a fekete, korong alakban fehér H betű és stilizált gyógynövényszárak között. A korong alatti felirat: Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat. A kép jelzetlen.

Marina Vlady színésznő kártyanaptár 1978 Marina Vlady (Clichy, 1938. május 10. –) orosz származású francia színésznő, énekesnő és írónő. Eredeti neve: Marina Catherine De Poliakoff-Baidarov.Az 1940-es évek végén kezdett filmezni. Feltűnő, vadócos szépsége figyelemre méltó jellemábrázoló képességgel párosult, ezért az évek során nemcsak mennyiségileg gyarapodtak a filmjei, hanem a rendezők is egyre szélesebb skálán foglalkoztatták. Az 1960-as években már világsztárnak számított. Több ízben járt Magyarországon, magyar filmekben is szerepelt (Jancsó Miklós: Sirokkó, Mészáros Márta: Ők ketten). Mindhárom nővére színésznő volt. Marina Vlady négyszer ment férjhez. Első férje a Vlagyimir Szemjonovics Viszockij (Moszkva, 1938. január 25. – Moszkva, 1980. július 25.) szovjet-orosz színész, költő, előadóművész, énekes volt, akit az orosz nép tragikus hősei között tartják számon. A fehér keretes kártyán látható a kítűnő sznésznő portréfotója, alatta a neve: MARINA VLADY, Ők ketten. A kép jelzetlen.

Hajdú üdítő kártyanaptár 1978 Fogyassza mindig a Hajdú üdítő italokat! Orange, citrom, szőlő, cola A Hajdú üdítök Magyarországon gyártott szénsavas üdítőitalok. A kártya felét elfoglaló fényképen ötféle üdítőitalos palack jelenik meg: orange, kétféle üdítő, szölő és citrom. A kép felett kék betűkkel ismerteteik a kép tartalmát: HAJDÚ ÜDÍTŐ, alatta az italok fajtáját: ORANGE CITROM SZÖLŐ COLA. A kép jelzetlen.

Nimród Erdei Termék Vállalat kártyanaptár 1978 Erdőgazdaságok termékeinek boltja. Az Erdei Terméket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat 1956. január 1-én ala kult a 176/18/1956. OEF számú alapítólevél szerint azzal a céllal, hogy az erdő gazdálkodás érdekeinek megfelelően egy kézbe fogja és fejlessze az erdei ter mékek hasznosítását. 1962-ben az erdészeti anyagellátás teljes keresztmetszetében a vállalat irányítása alá került, az ak kumulátorjavító műhellyel együtt. 1964-ben a vállalat működési profiljába ke rült a vadászok ellátását szolgáló NIMRÓD vadászbolt. A zöld alapszínű kártya rajzán egy hatalmas agancsú szarvas lépdel egy fekete, NIMRÓD feliratos szalagon. Alatta kiegészítésül a vállalat teljes neve: ERDEI TERMÉK VÁLLALAT. A jobb felső sarokban egy fehér korongon a cég rövidített neve ETV olvasható, fölötte egy falevél, körülötte stilizált fenyőgallyak. A kép jelzetlen.

Triál kártyanaptár 1978 A Triál elődje, illetve addig rettenthetetlen konkurenciája az 1979-ig működő FŐBUHA volt, míg csak a Triál be nem kebelezte. A játék árúk monopóliumának megkaparintásáért 1962-ben rendezték hazánkban az első játékkiállítást. Nem a tervezők beváltatlan álmai kerültek az érdeklődés kereszttüzébe, hanem a kapható áruk. A fehérkeretes kártyán egy kőfal előtti lépcsőn álló, fekete zakós, barna nadrágos, fehéringes férfi gitárt penget, bal keze kisujján gyűrűt visel. A keret alsó részén jelenik meg a kártyát kiadó cég emblémája: triál. A kép jelzetlen.

Hungarotex kártyanaptár 1978 angol nyelvű Cotton Spinning Company Happy New Year! A magyar Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat története 1946-tól 1995-ig terjed, textiltermékek külkereskedelmével foglalkozó nagyvállalat volt, amely méteráruval, divatcikkekkel, darabárukkal, népművészeti cikkekkel is foglalkozott. A Hungarotex az egyik legrégebbi magyar külkereskedelmi vállalat volt, amely különböző néven és szervezeti formában már 1946. óta működött, 1949-től Hungarotex néven a József nádor tér 5-6-os épületben. 1956-ban a Darabáru Főosztályból alakult meg a MODEX, mely az Andrássy út 112-e, majd a 10-be költözött. Ugyanekkor vált ki a cégből az Importex is, amely csak textilimporttal foglalkozott. 1965-ben, a Szép utca 2 alatti, a környezetéhez nem eléggé alkalmazkodó üveg-alumínium székház felépülése után ismét egyesült az 1956-ban szétvált két cég és az "anyacég" , Hungarotex néven. A nagyvállalat fő célkitűzései, az összefüggő export-import folyamatok egy vállalaton belüli összekapcsolása, a koordinált külpiaci fellépés és az egységes külpiaci hálózat kialakítása voltak. A Hungarotex a maga idejében elsőként hozta létre az ipar és a külkereskedelem érdekeinek összehangolását célzó külkereskedelmi irodát (Pamutipari Külkereskedelmi Iroda 1983.) A külkereskedelmi elszámolások rendszerében a bizományosi formával szemben túlsúlyba kerültek a közös érdekeltségen alapuló szerződések. (Wikipédia) A fehér keretes kártya felső részét egy foto tölti ki, amelyen egy sárga bőségszaruból különböző színű horgolócérna gombolyagok ömlenek ki, mellettük szintén sok színben varrócérnák, mögöttük matyóhímzés látható. A fénykép alatt a jókívánság: Happy New Year. A hirdető neve és elérhetősége nem jelenik meg. A kép jelzetlen.

Állami Könyvterjesztő Vállalat kártyanaptár 1978 A könyvkiadás első államosítására az első világháború után, 1919 tavaszán, a Tanácsköztársaság idején került sor. A proletárdiktatúra megszüntette a sajtószabadságot. A sajtótermékek kiadásának és terjesztésének engedélyezéséről a Szellemi Termékek Országos Tanácsa döntött. Az 1920-as, 1930-as években a könyvkiadás terén visszaálltak a dualizmus kori tulajdonviszonyok: a kiadóvállalatok, nyomdák és könyvkereskedések visszakerültek a korábbi tulajdonosok kezébe. A második világháborút követő koalíciós időkben, 1945-1948 között a könyvkereskedelem jelentős része még magánkézben volt, a háborús pusztítások és egyéb megpróbáltatások miatt azonban a régi könyvesboltok csak nehezen tudtak újból kereskedelemmel foglalkozni. A koalíciós korszak és a többpártrendszer 1949-ben véget ért. A szocialista kultúrpolitika jellemzői – a központi pártirányítás, a más világnézetek iránti harcos intolerancia és a magánkezdeményezések elfojtása – lettek az irányadóak. Már 1948-ban elkezdődött a nagy könyvkiadók (Athenaeum, Révai, Franklin, Hungária, Új Magyar Könyvkiadó Vállalat) államosítása, majd a következő évben államosították a közép- és kisvállalkozások legtöbbjét is. A könyvterjesztés 1949-től a Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá került. Létrejött a Könyvterjesztő Nemzeti Vállalat, mely az állami kézben levő könyvtárakat és azokat a könyvesboltokat foglalta magában, amelyek jogutód nélkül maradtak. E szervezetekből vált ki 1950-ben a kiskereskedelem irányítására a Könyvesbolt Kiskereskedelmi Vállalat. Ezen vállalatok, valamint a Szikra Könyv- és Propagandaanyag-terjesztő összevonásával született meg az Állami Könyvterjesztő Vállalat 1951-ben. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat megindította az országos könyvesbolti hálózat kiépítését. Megszűntek azok a több évszázados hagyományra visszatekintő vegyes könyvesboltok, amelyek a könyveken kívül papírárut és írószert is árusítottak. Szakkönyvesboltokat és antikváriumokat hoztak létre (orvosi, műszaki, mezőgazdasági, zenemű, idegen nyelvi, stb.). 1972-től a fővárosban a bolti és az üzemi könyvterjesztést az Állami Könyvterjesztő Vállalat, vidéken pedig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat látta el. (Wikipedia) A zöld alapszínű kártyán egy középen kinyitott, fehér lapokból álló könyv közepét díszíti a hirdető vállalat emblémája: fekete keretes nyitott könyv, ennek közepén ÁK. A nagy könyvből egy sárga-világos zöld növény nő ki, alatta a kártyát kiadó cég teljes neve: ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT. A kép jelzetlen.

Kossuth Könyvkiadó kártyanaptár 1978 A mai Kossuth Kiadó jogelődjét 1944 novemberében a Magyar Kommunista Párt Szikra Könyvkiadó néven alapította Szegeden. A világháború után átvette Budapesten a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. és a Stádium Rt. nyomdáját, s 1945–1948 között a Szikra Irodalmi és Lapkiadó Vállalat Nyomdai Rt. néven működött. Az 1948-as államosítás nyomán külön váltak a nyomdák, a lap- és könyvkiadók, azok a rendszerváltásig (1989) külön működtek. (Wikipédia) A fehér keretes, kék alapszínű kártyán a vállalat három kiadványa szerepel: Varga József: Ady és kora, ESZTÉTIKAI ABC, SZABÓ ERVIN levelezése. A kötetek alatt jelenik meg a cég neve és a kártya kiadásának évjárata: KOSSUTH KÖNYVKIADÓ / 1978. A kép jelzetlen.

25 éves a Szivárvány kártyanaptár 1978 A hét hat napján Szivárvány. Korszerűség, választék, garancia. A Sugár áruház megnyitásakor szinte minden akkori nagyobb hálózat képviseltette magát: volt benne Szivárvány és még sok más üzlet. (WIKIPÉDIA) A kártya felső részén fehér korongban a Szivárvány Áruház fekete betűs emblémája látszik, felirata: 25 ÉVES, alatta babérkoszorú. Körülötte sugár alakban a szivárvány színei jelennek meg. A sugárkoszorút lent fehér csík szakítja meg, benne feketebetűs felirat: A HÉT HAT NAPJÁN SZIVÁRVÁNY. A kép jelzetlen.

25 éves a Szivárvány kártyanaptár 1978 A hét hat napján Szivárvány. Korszerűség, választék, garancia. A Sugár áruház megnyitásakor szinte minden akkori nagyobb hálózat képviseltette magát: volt benne Szivárvány és még sok más üzlet. (WIKIPÉDIA) A kártya felső részén fehér korongban a Szivárvány Áruház fekete betűs emblémája látszik, felirata: 25 ÉVES, alatta babérkoszorú. Körülötte sugár alakban a szivárvány színei jelennek meg. A sugárkoszorút lent fehér csík szakítja meg, benne feketebetűs felirat: A HÉT HAT NAPJÁN SZIVÁRVÁNY. A kép jelzetlen.

30 éve a kereskedelem szolgálatában Bétex kártyanaptár 1978 Budapesti Textilnagykereskedelmi Vállalat A Terézvárosi Textiláruház 1970-ben nyitotta meg kapuit a BÉTEX Textilnagykereskedelmi Vállalat egyetlen üzleteként. A kék alapszínű kártyán kilenc fekete-fehér kocka látszik, tetejükön a számok adják meg a cég alapításának és 30 éves évfordulójának idejét: 1948-1978. Alattuk fekete felirat: 30 ÉVE A KERESKEDELEM SZOLGÁLATÁBAN és az üzlet emblémája BÉTEX. A kép jelzetlen.

Budapesti Textilnagykereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1978 Méteráru, lakástextília, nagy választékban. Köszönti vásárlóit a BÉTEX Terézvárosi Kisáruház Budapest VI. kerület Majakovszkíj utca 56-58. (ma Király utca) A Terézvárosi Textiláruház 1970-ben nyitotta meg kapuit a BÉTEX Textilnagykereskedelmi Vállalat egyetlen üzleteként. A fehér alapszínű kártyán egy lila-fekete kockás inget, fekete nadrágot és térdharisnyát viselő manöken ül hat vég, kék, zöld, szürke textiltekercsen. A feje melleti felirat ismerteti az üzlet profilját: MÉTERÁU LAKÁSTEXTILIA BÉTEX NAGY VÁLASZTÉKBAN. A feliratból nem derül ki, hogy a textiliákon kívül a BÉTEX miért van nagy választékban. A kép jelzetlen.