Kártyanaptár 4 _1970-1979

Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat kártyanaptár 1977 A vállalat főleg játékgépek és háztartási eszközök kölcsönzésével, ill. eladásával foglalkozott. Székhelye: Budapest. IX. Közraktár u. 30. A játékautomatákat 1961-től kezdve üzemeltették különböző játéktermekben, az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat tartotta fenn. Egy korabeli újságcikk szerint több mint 2000 masina volt forgalomban. Az első játékterem flipperekkel 1965-ben nyitott. Padlószőnyegek, bútorkárpitok tisztítására alkalmas géppel reklámozták a kölcsönözhető háztartási gépeket.  
Kölcsönzése magánszemélyeknek x órára y forint, közületeknek z forint.  Cégbíróságon törölt vállalat. A mustár alapszínű kártya felső részén szép zsinorírással a szeretik ige ragozását lehet olvasni: Én szeretem a kényelmet Te szereted a kényelmet Ő segít - a ragozás elmarad, viszont egy piros nyíl mutat a szöveg alatt megjelenő emblémára Mi szeretjeük a kényelmet Ti szeretitek a kényelmet Ők szeretik a kényelmet Az embléma fehér kerek korongon fekete betűkkel mutatja a hirdető cég nevét: IPARCIKK KÖLCSÖNZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT, középen X betűvel. A lap alján az elérhetőség : BÉRLŐSZOLGÁLAT: Bp.VI. Bajcsy-Zs.u.3. Tel.: 426-748 A jép jelzetlen.

Országos Takarékpénztár kártyanaptár 1977 Takarékos ifjúság, ifjúsági takarék, ifjúsági takarékbetét. 1949-ben alapították az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalatot, amely átalakult a ma is működő OTP Bankká. A fehér keretes kártya fotóján kék-fehér foltos háttér előtt egy fiatal pár látható, a szőke, kék blúzos, nadrágos hölgy térdel, a mellette ülő férfi piros-fehér kockás inget és kék nadrágot visel. Közöttük egy cserép virág áll. Fejük felett tetőként egy IFJÚSÁGI TAKARÉKBETÉT könyv tárul szét. Legfelül feketebetűs felirat: takarékos ifjúság, legalul: ifjúsági takarék utal az ajánlatra. A kép jelzetlen.

Budapest V. kerületi Háztartási és Illatszerboltok kártyanaptár 1977 Kozmetikai arc test haj lábápolási és borotválkozási cikkek takarító, tisztító, és mosószerek, padló, szőnyeg és bútorápolók, festék és segédanyagok, valamint a háztartásban szükséges cikkek kaphatók a kerület Háztartási és Illatszerboltjaiban. A kék alapszínű kártyán az Országház rajza fehér színben jelenik meg, alatta fekete betűkkel 21, V. kerületi üzlet címei láthatóak. A kártyán nem tüntetik fel sem a hirdető cég nevét, sem célját. A kép jelzetlen.

Budapest Tourist kártyanaptár 1977 Vendéglátója a magyar fővárosban, idegenvezetője a nagyvilágban a Budapest Tourist. A nemzetközi idegenforgalom 1956 után - ha korlátozottan is, de - megindulhatott előbb Kelet-Európa, majd a hatvanas évektől Nyugat-Európa irányába is. Ekkortól lényegében megszűnt az IBUSZ monopolhelyzete, fokozatosan egyre több utazási iroda nyílt, többek között a Budapest Tourist. 1988-ra már 140-re emelkedik az utazási irodák és szolgáltató vállalatok száma. A fehér keretes, narancs alapszínű kártya felső részén egy fehér keretes, kék alapszínű korongon fehér betűkkel jelenik meg az utazási iroda emblémája: budapest TOURIST. Alatta szintén fehér keretes, kék alapszínű négyzetben felsorolják az irodák címeit: 1051 Budapest V., Roosevelt tér 5. Tel.: 173-555, 173-709 1065 Budapest VI., Bajcsy-Zsilinkszky út 55. Tel.: 314-545, 316-180 1087 Budapest VIII., Baross tér 3. Tel.: 336-934, 336-5871042 Budapest IV., Árpád út 75. Tel.: 492-332 1122 Budapest XII., Magyar Jakobinusok tere Tel.: 154-296, 353-788 A kép jelzetlen.

Állami Könyvterjesztő Vállalat kártyanaptár 1977 A könyvkiadás első államosítására az első világháború után, 1919 tavaszán, a Tanácsköztársaság idején került sor. A proletárdiktatúra megszüntette a sajtószabadságot. A sajtótermékek kiadásának és terjesztésének engedélyezéséről a Szellemi Termékek Országos Tanácsa döntött. Az 1920-as, 1930-as években a könyvkiadás terén visszaálltak a dualizmus kori tulajdonviszonyok: a kiadóvállalatok, nyomdák és könyvkereskedések visszakerültek a korábbi tulajdonosok kezébe. A második világháborút követő koalíciós időkben, 1945-1948 között a könyvkereskedelem jelentős része még magánkézben volt, a háborús pusztítások és egyéb megpróbáltatások miatt azonban a régi könyvesboltok csak nehezen tudtak újból kereskedelemmel foglalkozni. A koalíciós korszak és a többpártrendszer 1949-ben véget ért. A szocialista kultúrpolitika jellemzői – a központi pártirányítás, a más világnézetek iránti harcos intolerancia és a magánkezdeményezések elfojtása – lettek az irányadóak. Már 1948-ban elkezdődött a nagy könyvkiadók (Athenaeum, Révai, Franklin, Hungária, Új Magyar Könyvkiadó Vállalat) államosítása, majd a következő évben államosították a közép- és kisvállalkozások legtöbbjét is. A könyvterjesztés 1949-től a Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá került. Létrejött a Könyvterjesztő Nemzeti Vállalat, mely az állami kézben levő könyvtárakat és azokat a könyvesboltokat foglalta magában, amelyek jogutód nélkül maradtak. E szervezetekből vált ki 1950-ben a kiskereskedelem irányítására a Könyvesbolt Kiskereskedelmi Vállalat. Ezen vállalatok, valamint a Szikra Könyv- és Propagandaanyag-terjesztő összevonásával született meg az Állami Könyvterjesztő Vállalat 1951-ben. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat megindította az országos könyvesbolti hálózat kiépítését. Megszűntek azok a több évszázados hagyományra visszatekintő vegyes könyvesboltok, amelyek a könyveken kívül papírárut és írószert is árusítottak. Szakkönyvesboltokat és antikváriumokat hoztak létre (orvosi, műszaki, mezőgazdasági, zenemű, idegen nyelvi, stb.). 1972-től a fővárosban a bolti és az üzemi könyvterjesztést az Állami Könyvterjesztő Vállalat, vidéken pedig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat látta el. (Wikipedia) A piros alapszínű kártyán egy fekete-fehér, nyitott könyvet ábrázolnak, felette fehér felirat: Állami Könyvterjesztő Vállalat A kép jelzetlen.

Piért Kereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1977 1949-ben alapított „Állami Papír és Irószer Kereskedelmi Vállalat” az ÁPISZ Rt. 1989-ben alakult részvénytársasággá és többszöri tulajdonosváltást követően 2001 márciusában került teljes egészében magántulajdonba, azóta irodaellátással foglalkozik. A Buda-Piért Kft. 1990. július 31-ével vált ki az országos Piért (alapítva: 1949.) vállalatból. 1991. évi privatizációja óta magyar magánszemélyek tulajdonában lévő vállalkozásként működik. A két cég (ÁPISZ Rt. és Buda-Piért Kft.) 2004 augusztusában került azonos magántulajdonosi csoporthoz, akik elhatározták, hogy a két vállalkozás hagyományaira alapozva, új, a hazai irodaellátásban és a papír- írószer- irodaszer-kereskedelemben meghatározó egységes társasággá vonják össze azokat. Létrejött az ÁBP Zrt. (Ápisz-Budapiért Zrt.), amely 2004 novemberében tagja lett az Európai Irodaellátók Szövetségének EOSA (European Office Supplies Alliance). Az ÁPISZ-Budapiért Zrt. (ÁBP Zrt.) tevékenysége során egyaránt végez kiskereskedelmi és nagykereskedelmi értékesítést, a B2B irodaellátási piacon, valamint a közbeszerzési pályázatokon való részvétele növekszik. Az ÁPISZ Rt. 1999 őszétől fokozatosan megjelent az ország egész területén partnerüzletekkel és 2005-től franchise partnerekkel egyaránt. (Wikipédia) A felezett kártya baloldalára neveket és hozzájuk tartozó telefonszámokat lehetett feljegyezni a telefonkönyvvel rendelkező okostelefonok előtti világban, jobb oldalán egy szőke, barnaruhás, fehér alsószoknyás, barna cipős báb felenik meg, balkezében egy golyóstollal. Talpa alatt képeslepok láthatóak. A kártyán sem a hirdető cég neve, elérhetősége, sem a hirdetés célja sem jelenik meg. A kép jelzetlen.

Irány a Centrum Áruházak kártyanaptár 1977 32 áruházunk 8000 dolgozójának célja, hogy Ön elégedett legyen A társaság eredete 1882-re vezethető vissza, Magyarország első áruháza, a „Guttman Jakab" megnyitásához. A vállalat történetének fontos állomása volt a Párizsi Nagyáruház (későbbi nevén Divatcsarnok) megnyitása, melyet 1926-ban a Corvin Áruház követett. Az áruházakat 1948-ban államosították, ezután azok különböző formában működtek. 1966-ban jött létre az Országos Áruházi Vállalat, amely 1967-ben vette fel a Centrum Áruházak nevet. A rendszerváltást követően a vállalatot privatizálni kezdték, 2005-ben megszünt. (Wikipédia) A fekete-fehér keretes kártya rajzán egy zöld ruhás, erős fiatalember felemelt kezében nem súlyzókat, hanem egy vöröshajú, lila blúzos, kék szoknyás, újjongó hölgyet tart, aki jobb keze mutatóujjával mutatva a feje felett fehér betűkkel írt IRÁNY-t. A lap alján feketével áll: A CENTRUM ÁRUHÁZAK. A kép jelzetlen.

Budapesti Textilnagykereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1977 Boltjaink áruválasztékát a Budapesti Textilnagykereskedelmi Vállalat biztosítja. Az 1971-es vállalati névjegyzékben megadott cím: Budapesti Textilnagykereskedelmi Vállalat (Budapest V, Guszev utca 15.) . A fehér alapszínű, fekete raszterpontos kártyán különféle, színes textilmintákon fekete cilinder, mellette a Szivárvány Áruház emblémája, jelenik meg, a mintákon pedig ismét a Szivárvány Áruházé, BÉTEX-é. A felső mezőben, a nagyobb fekete raszterpontokon SZIVÁRVÁNY felirat mellett kisebb, szintén fekete betűkkel MÉTERÁRU SZAKÜZLETEKBŐ olvasható. A kép jelzetlen.

Boldog új évet kíván minden kedves vásárlónak a Fővárosi Dohánybolt Vállalat kártyanaptár 1977 A magyar Királyi Dohányjövedék utóda 1945-ben Magyar Dohányjövedék, 1949-ben Magyar Dohányiparrá változott, a névváltoztatás a minőségromlással is együttjárt. 1957-58-tól jobb minőséget is gyártottak, pl. a Symphonia cigarettát, lényegesen drágábban a kommersz minőségnél, mint pl. Munkás, Terv. Konkurenciaként megjelent a pécsi Sopiane, amely máig megmaradt, mint szinte az egyetlen magyar márka. A fehér keretes kártya fényképén a kies ligetben fának támaszkodik egy halványlila színű bikinit viselő, rövid, barnahajú manöken, aki felékszerezett jobb kezében egy hosszú szipkában ismeretlen márkájú cigarettát tart. Balkezén szintén ékszereket: karkötőt, gyűrűket hord. A képen nem tűntetik fel sem a képet kiadó vállalat nevét, emblémáját, telephelyét, sem a reklám célját. A kép jelzetlen.

Vásároljon a Népbolt Szaküzleteiben kártyanaptár 1977 A fehérkeretes kártya színes fotóján egy szőke, hasat fedetlenűl hagyó, fehér felsőrészt és lila csípőnadrágot viselő hölgy jobbjával fülét igazítja. Körülötte feltehetően a meg nem nevezett hirdető cégnél kapható áruk láthatóak: két műanyag ülőke, rajtuk táskarádió, ill. barna műanyag utazótáska, előttük elektromos kávéfőző, szódásszifon, zöld szandál, barna félcipő, mögöttük sárga és lila kézimunkafonalak, kerekeken gördülő barna műanyag állat, takarítószerek. A fotó alatt a jókívánság: B. Ú. É. K. A kép jelzetlen.

ÁFÉSZ ruházat kártyanaptár 1977 Boldog új évet kíván a Fogyasztási Szövetkezet minden kedves tagjának és vásárlójának Az 1896-os agrárprogram tartalmazta a szövetkezetek támogatását, a helyi összefogás - a szövetkezeti eszme fejlesztését is. Ezt követően emelkedett törvényerőre 1898-ban az Országos Központi Hitelszövetkezetről szóló törvénytervezet, majd ugyanebben az évben létrejött a termelő- értékesítő és fogyasztási szövetkezetek HANGYA központja is. Az ÁFÉSZ a rendszerváltás előtti Magyarországon elterjedt, elsősorban a vidéki boltokat üzemeltető szövetkezetek egységes neve, az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet rövidítése. Területileg és helyi szinten is több ÁFÉSZ működött, de például szövetkezetekbe tömörültek a fodrászok, cukrászok, cipészek stb. is. Az ÁFÉSZ-ek egy része szövetkezetként működik azóta is (pl. Gyöngyszöv ÁFÉSZ, Körmend és Vidéke ÁFÉSZ, Mór és Környéke ÁFÉSZ), több ÁFÉSZ a rendszerváltás után gazdasági társasággá változott. (Wikipédia) A fehér alapszínű, vékony fekete keretes kártyán két sorban három-három, tervező által rajzolt, divatos nyári ruhákba öltöztetett lány látható. A keret alatt megjelenik a reklámozó vállalat emblémája: a Rákosi címert idéző gyűrű alakban baloldalt fogaskerék egy része, jobbra gabonakalász fog közre egy ötágú csillagot, közepében ÁFÉSZ felirat. A logo melletti kiírás: áfész ruházat. A kép jelzetlen.

Triál kártyanaptár 1977 Egész évben gazdag áruválasztékkal várja megrendeléseit a Triál Sport-Játék és Hangszer Kereskedelmi Vállalat. A Triál elődje, illetve addig rettenthetetlen konkurenciája az 1979-ig működő FŐBUHA volt, míg csak a Triál be nem kebelezte. A játék áruk monopóliumának megkaparintásáért 1962-ben rendezték hazánkban az első játékkiállítást. Nem a tervezők beváltatlan álmai kerültek az érdeklődés kereszttüzébe, hanem a kapható áruk. A fehér keretes, kék alapszínű kártya fekete rajzain legfelül egy futballcipő, alatta egy plüssmaci, legalul egy trombita jelenik meg, jelezve az ületekben kapható áruválasztékot. A bal felső sarokban a cég emblémája látható: triál. A kép jelzetlen.

Eredményekben gazdag boldog új évet kíván a Mezőtúri ÁFÉSZ 1977 Az 1896-os agrárprogram tartalmazta a szövetkezetek támogatását, a helyi összefogás - a szövetkezeti eszme fejlesztését is. Ezt követően emelkedett törvényerőre 1898-ban az Országos Központi Hitelszövetkezetről szóló törvénytervezet, majd ugyanebben az évben létrejött a termelő- értékesítő és fogyasztási szövetkezetek HANGYA központja is. A HANGYA stratégiai alapelve az volt, hogy lerövidítve az áru és szolgáltatás útját az értékeket és a pénzt is minél nagyobb hányadban a rendszerén belül tartva megteremtse az egyén és a vidék boldogulásának anyagi és társadalmi feltételeit. Így lett a HANGYA Közép-Európa egyik legnagyobb vállalatcsoportja tagságát, valamint a kereskedelmi tevékenységét illetően, Az ÁFÉSZ a rendszerváltás előtti Magyarországon elterjedt, elsősorban a vidéki boltokat üzemeltető szövetkezetek egységes neve, az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet rövidítése. Területileg és helyi szinten is több ÁFÉSZ működött, de például szövetkezetekbe tömörültek a fodrászok, cukrászok, cipészek stb. is. Az ÁFÉSZ-ek egy része szövetkezetként működik azóta is (pl. Gyöngyszöv ÁFÉSZ, Körmend és Vidéke ÁFÉSZ, Mór és Környéke ÁFÉSZ), több ÁFÉSZ a rendszerváltás után gazdasági társasággá változott. (Wikipédia) A Céginformáció.hu adatbázisa szerint a(z) Mezőtúri Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Magyarországon bejegyzett szövetkezet. A Céginformáció.hu adatbázisa szerint a(z) Mezőtúri Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Magyarországon bejegyzett szövetkezet. 5400 Mezőtúr, Rákóczi u. 3. A kártya fotója megegyezik az ugyanebben az évben kiadott Népbolt kártyáéval. A fehérkeretes kártya színes fotóján egy szőke, hasat fedetlenűl hagyó, fehér felsőrészt és lila csípőnadrágot viselő hölgy jobbjával fülét igazítja. Körülötte feltehetően a meg nem nevezett hirdető cégnél kapható áruk láthatóak: két műanyag ülőke, rajtuk táskarádió, ill. barna műanyag utazótáska, előttük elektromos kávéfőző, szódásszifon, zöld szandál, barna félcipő, mögöttük sárga és lila kézimunkafonalak, kerekeken gördülő barna műanyag állat, takarítószerek. A fotó alatt a jókívánság: B. Ú. É. K. A kép jelzetlen.

Trabant 601 kártyanaptár 1977 A Trabant 601 (vagy Trabant P601) egy kiskategóriás autó, melyet a VEB Sachsenring autógyár készített Zwickauban, a Német Demokratikus Köztársaságban. Ez volt a harmadik Trabant modell, gyártása 1963 és 1990 között folyt, így a 601 lett a gyár leghosszabb ideig gyártott és legismertebb autója. Utóbbi ténynek köszönhetően gyakran egyszerűen csak "a Trabant" vagy "a Trabi" néven emlegetik, típusmegjelölés nélkül. Összesen 2 818 547 darab készült belőle és ez volt a legnagyobb példányszámban eladott autó az NDK történetében. A fehér keretes, piros alapszínű kártya legnagyobb, felső felületét egy zöld falevél foglalja el, közepén egy nem szabályos alakú kék koronggal, abban fehér szírmú, sárga porzójú virág. Alatta balra német nyelvű felirat: Umweltfreundlich (Környezetbarát), jobbra egy bekarikázott fekete T (tanulóvezető?) betű, alúl, középen jelenik meg a hirdetés célja, egy fehér Trabant autó rajza. Aláírva: Trabant 601. A kép jelzetlen.

Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal kártyanaptár 1977 Az egri fürdőkörnyék új kényelmes üdülőháza A közelmúlt, sőt napjaink élénk idegenforgalmának alapjait Heves megye három körzetében még a XIX. században rakták le. A megye egyik idegenforgalmi térsége Eger (és környéke), amely megyeszékhely és egyházi központ fürdőivel, várával, híres boraival és élénk egyházi és világi szellemi életével. A másik Gyöngyös a jelentős gazdasági szerepével, szintén híres boraival és a Mátra a varázslatos tájaival. A harmadik Parád ugyancsak a Mátrában gyógyvizeivel, fürdőivel. Így a XX. század elején a már ismert idegenforgalmi adottságok továbbfejlesztésével mindhárom térségben számottevő fejlesztés indulhatott. A fehér alapszínű kártya közepét egy barna színű, csodaszarvasosos, népies fafaragást utánzó tábla foglalja el. Felső részén tTOURIST, alul MOTEL felirattal. A faragott tábla fölött piros betűkkel a hirdetés ismertetése áll: Az egri fürdőkörnyék új, kényelmes ÜDÜLŐHÁZA, alatta a hirdető elérhetősége: Heves m. Idegenforgalmi Hivatal EGER, Bajcsy-Zs. u. 9. Telefon: 17-24 Telex: 063-378 és Gyöngyös, Szabadság tér 2. Telefon: 115-65 Telex: 025-265. A kép jelzetlen.

Boldog Új Évet Kíván a Magyar Édesipar 1977 Ajándék-kedvesség, kávé-édesség Hazánkban a 19. század első felében alakult ki a cukrász kézműipar. Ebben az időben Magyarországra több svájci cukrász vándorolt be, akik újszerű készítményeket honosítottak meg, és meggyorsították a cukrász kézműipar fejlődését. A legtöbb kézműipari cukrászműhelyben a cukrásztevékenység több ágazatát is művelték. A fejlődés következményeként aztán mindinkább kezdett elkülönülni a csokoládé, a drazsé és a lisztesáru, azaz azon termékek előállítása, amelyek termelése gépesíthető. A 19. század végén, illetve a 20. század elején még békésen megfért egymás mellett a napi fogyasztásra termelt cukrászáru és a tartós édesáru termelése. A magyarországi gyári édesipar bölcsőjének a cukrászipar tekinthető. Kivételt képez ez alól a csokoládégyártás, mert a csokoládékészítés eleve gépesített, gyáripari termelésként indult. A korai csokoládékészítők csak csokoládéitalt készítettek, a cukrászok pedig csak felhasználói voltak a csokoládénak. 1884 után Gerbeaud Emil vezette be Magyarországon a csokoládés desszert, illetve a bonbon előállítását. Rövid időn belül e termékek termelését átvették a cukrászok is. A fehér keretes, sárga alapszínű kártyán fekete feliratok és kép jelenik meg. A felső harmad felirata: AJÁNDÉK-KEDVESSÉG, az alsóé: KÁVÉ-ÉDESSÉG. A kettő közötti ábra közepén a cég emblémája: m É magyar édesipar látható, amelyet hat, egymással összekötött bonbon keretez. A bonbonok tetején a különböző édesipari cégek szerepelnek. A kép jelzetlen.

Állami Gazdaságok Boltjai kártyanaptár 1977 Boldog új évet kíván az ÁGKER kft. A II. világháború idején szétzilált mezőgazdasági termelés kilátásai, sőt az élet újrakezdésének esélyei is kérdésessé váltak a tulajdonviszonyok gyökeres megváltoztatása nélkül. A törvény alapján 3,2 millió hektár, a szántó 30, az erdő 59%-a talált új gazdára. Megszüntették a védett és korlátozott forgalmú birtokot és mintegy 400 ezer új, zömében kis- és törpebirtok jött létre. Kiegészítették a kisgazdaságok földjét is. Az új nagyüzem formálása egyre határozottabban centralizált állami feladatként fogalmazódott meg és a parasztságnak másfél évtizedes létbizonytalanságot okozott. A földreformmal együtt állami birtokok – későbbi elnevezésükkel állami gazdaságok – szervezése kezdődött. Az állami gazdaságok a több mint három évtizeden át fennálló egymillió hektáros területüket 1953-ra érték el. A Céginformáció.hu adatbázisa szerint a(z) ÁGKER Élelmiszer- és Állatforgalmi Korlátolt Felelősségű Társaság Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaság (Kft.) Cím: 1054 Budapest, Akadémia u. 1-3. Alapítás dátuma:1992.02.15 A fehér keretes kártyán kék háttér előtt jégben Pompadour márkanevű pezsgőspalack áll, a címkén az AG felirat utal a kártyát kiadó cégre, amelynek teljes neve, elérhetősége és a kiadás célja nem szerepel. A kép jelzetlen.

Herbária kártyanaptár 1977 A Herbária gyógyteák, kozmetikumok és gyógynövény alapú készítmények gyártásával foglalkozó, közel 60 éves szakmai tapasztalattal rendelkező cég. A Gyógynövények jótékony hatásainak ismeretei évezredekkel ezelőttre vezethető vissza. Ezeket a korábbi ismereteket és a legkorszerűbb kutatási eredményeket összevetve készülnek a Herbária termékek. A fehér keretes kártyán barna háttér szín előtt gyógynövények színes rajza és a jobb felső sarokban a vállalat emblémája szerepel. A embléma: fehér korongban fekete H betű, amelynek középső részében fehér betűkkel HERBÁRIA név szerepel. A H betűt gyógynövények stilizált rajza díszíti. A kép jelzetlen.

Váci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1978 Vásároljon korszerű élelmiszer üzleteinkben. A vállalat elődje a III. Komárom-Esztergom Megyei Népbolt N. V., Esztergom. A Vác Városi Ta- nács a 18/1951. T. ü. sz. határozatával (1951. június 15.) állította fel a Népbolt Központot. A váci vállalat 1952. január 1. és 1959. december 31. között a Vác és Környéke Népbolt Vállalat, 1960. január 1. és 1994. február 3. között Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat né- ven működött. A végelszámolás 1994. február 3. és 1995. december 13. között zajlott le. A fehér keretes, piros alapszínű kártyán a vállalat üzletének fekete rajza látható. A fehér tűzfalon pirossal ábrázolják az ismert kaput, alatta félkörben a cég neve olvasható: VÁCI ÉLELMISZER KISKER.V. A ház sakán felfüggesztett tábla az ABC üzletet reklámozza. A kép jobb felső sarkán fekete betűkkel az ajánlás szerepel: VÁSÁROLJON KORSZERŰ ÉLELMISZER ÜZLETEINKBEN. A kép jelzetlen.

Compack kártyanaptár 1978 Fogyasszon naponta többször is Gruz Teát. 
A Compack Vállalatot az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium jogelődje alapította 1969. január 3-án és vállalati tanács irányította. Tevékenységi köre alapvetően kávé és tea, szárított zöldségek csomagolására terjedt ki, fénykorában 1600-1700 dolgozót foglalkoztatott.
Elődjei:
1949 _Vegyicikkeket Kiszerelő Vállalat
1950_ Fűszerkiszerelô Vállalat
1962_Élelmiszer és Vegyicikkeket Csomagoló Vállalat
További megnevezés: COMPACK Kereskedelmi Csomagoló Vállalat A fehér keretes, piros alapszínű kártyán piros, fehér pettyes teáskancsó, csésze, benne egy csomag GRÚZ tea, egy szelet citrom látható. A kép alatt B.U.É.K. felirat. A képen sem a hirdető vállalat, sem annak elérhetősége nem szerepel. A kép jelzetlen.

Compack kártyanaptár 1978 Fogyasszon naponta többször is Gruz Teát. 
A Compack Vállalatot az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium jogelődje alapította 1969. január 3-án és vállalati tanács irányította. Tevékenységi köre alapvetően kávé és tea, szárított zöldségek csomagolására terjedt ki, fénykorában 1600-1700 dolgozót foglalkoztatott.
Elődjei:
1949 _Vegyicikkeket Kiszerelő Vállalat
1950_ Fűszerkiszerelô Vállalat
1962_Élelmiszer és Vegyicikkeket Csomagoló Vállalat
További megnevezés: COMPACK Kereskedelmi Csomagoló Vállalat A fehér keretes, piros alapszínű kártyán piros, fehér pettyes teáskancsó, csésze, benne egy csomag GRÚZ tea, egy szelet citrom látható. A kép alatt B.U.É.K. felirat. A képen sem a hirdető vállalat, sem annak elérhetősége nem szerepel. A kép jelzetlen.

Kossuth Könyvkiadó kártyanaptár 1978 A könyvkiadás első államosítására az első világháború után, 1919 tavaszán, a Tanácsköztársaság idején került sor. A proletárdiktatúra megszüntette a sajtószabadságot. A sajtótermékek kiadásának és terjesztésének engedélyezéséről a Szellemi Termékek Országos Tanácsa döntött. Az 1920-as, 1930-as években a könyvkiadás terén visszaálltak a dualizmus kori tulajdonviszonyok: a kiadóvállalatok, nyomdák és könyvkereskedések visszakerültek a korábbi tulajdonosok kezébe. A második világháborút követő koalíciós időkben, 1945-1948 között a könyvkereskedelem jelentős része még magánkézben volt, a háborús pusztítások és egyéb megpróbáltatások miatt azonban a régi könyvesboltok csak nehezen tudtak újból kereskedelemmel foglalkozni. A koalíciós korszak és a többpártrendszer 1949-ben véget ért. A szocialista kultúrpolitika jellemzői – a központi pártirányítás, a más világnézetek iránti harcos intolerancia és a magánkezdeményezések elfojtása – lettek az irányadóak. Már 1948-ban elkezdődött a nagy könyvkiadók (Athenaeum, Révai, Franklin, Hungária, Új Magyar Könyvkiadó Vállalat) államosítása, majd a következő évben államosították a közép- és kisvállalkozások legtöbbjét is. A könyvterjesztés 1949-től a Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá került. Létrejött a Könyvterjesztő Nemzeti Vállalat, mely az állami kézben levő könyvtárakat és azokat a könyvesboltokat foglalta magában, amelyek jogutód nélkül maradtak. E szervezetekből vált ki 1950-ben a kiskereskedelem irányítására a Könyvesbolt Kiskereskedelmi Vállalat. Ezen vállalatok, valamint a Szikra Könyv- és Propagandaanyag-terjesztő összevonásával született meg az Állami Könyvterjesztő Vállalat 1951-ben. A mai Kossuth Kiadó jogelődjét 1944 novemberében a Magyar Kommunista Párt Szikra Könyvkiadó néven alapította Szegeden. A világháború után átvette Budapesten a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. és a Stádium Rt. nyomdáját, s 1945–1948 között a Szikra Irodalmi és Lapkiadó Vállalat Nyomdai Rt. néven működött. Az 1948-as államosítás nyomán külön váltak a nyomdák, a lap- és könyvkiadók, azok a rendszerváltásig (1989) külön működtek.(Wikipedia) A fehér alapszínű kártyát vékony piros vonalakkal négy részre osztották, ezekben a mezőkben látható három, a kiadó által megjelentetett könyv, a negyedik mezőben a kiadás éve, 1978 és a kiadó emblémája. Az alsó sorban a kiadó teljes neve olvasható fekete betűkkel: KOSSUTH KÖNYVKIADÓ. A kép jelzetlen.

Állami Könyvterjesztő Vállalat kártyanaptár 1978 A könyvkiadás első államosítására az első világháború után, 1919 tavaszán, a Tanácsköztársaság idején került sor. A proletárdiktatúra megszüntette a sajtószabadságot. A sajtótermékek kiadásának és terjesztésének engedélyezéséről a Szellemi Termékek Országos Tanácsa döntött. Az 1920-as, 1930-as években a könyvkiadás terén visszaálltak a dualizmus kori tulajdonviszonyok: a kiadóvállalatok, nyomdák és könyvkereskedések visszakerültek a korábbi tulajdonosok kezébe. A második világháborút követő koalíciós időkben, 1945-1948 között a könyvkereskedelem jelentős része még magánkézben volt, a háborús pusztítások és egyéb megpróbáltatások miatt azonban a régi könyvesboltok csak nehezen tudtak újból kereskedelemmel foglalkozni. A koalíciós korszak és a többpártrendszer 1949-ben véget ért. A szocialista kultúrpolitika jellemzői – a központi pártirányítás, a más világnézetek iránti harcos intolerancia és a magánkezdeményezések elfojtása – lettek az irányadóak. Már 1948-ban elkezdődött a nagy könyvkiadók (Athenaeum, Révai, Franklin, Hungária, Új Magyar Könyvkiadó Vállalat) államosítása, majd a következő évben államosították a közép- és kisvállalkozások legtöbbjét is. A könyvterjesztés 1949-től a Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá került. Létrejött a Könyvterjesztő Nemzeti Vállalat, mely az állami kézben levő könyvtárakat és azokat a könyvesboltokat foglalta magában, amelyek jogutód nélkül maradtak. E szervezetekből vált ki 1950-ben a kiskereskedelem irányítására a Könyvesbolt Kiskereskedelmi Vállalat. Ezen vállalatok, valamint a Szikra Könyv- és Propagandaanyag-terjesztő összevonásával született meg az Állami Könyvterjesztő Vállalat 1951-ben. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat megindította az országos könyvesbolti hálózat kiépítését. Megszűntek azok a több évszázados hagyományra visszatekintő vegyes könyvesboltok, amelyek a könyveken kívül papírárut és írószert is árusítottak. Szakkönyvesboltokat és antikváriumokat hoztak létre (orvosi, műszaki, mezőgazdasági, zenemű, idegen nyelvi, stb.). 1972-től a fővárosban a bolti és az üzemi könyvterjesztést az Állami Könyvterjesztő Vállalat, vidéken pedig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat látta el. (Wikipedia) A zöld alapszínű kártyán egy középen kinyitott, fehér lapokból álló könyv közepét díszíti a hirdető vállalat emblémája: fekete keretes nyitott könyv, ennek közepén ÁK. A nagy könyvből egy sárga-világos zöld növény nő ki, alatta a kártyát kiadó cég teljes neve: ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT. A kép jelzetlen.

Centrum Áruházak kártyanaptár 1978 33 áruházunk 8000 dolgozójának célja, hogy ön elégedett legyen A hölgy egy Dacia 1301-es előtt áll. A társaság eredete 1882-re vezethető vissza, Magyarország első áruháza, a „Guttman Jakab" megnyitásához. A vállalat történetének fontos állomása volt a Párizsi Nagyáruház (későbbi nevén Divatcsarnok) megnyitása, melyet 1926-ban a Corvin Áruház követett. Az áruházakat 1948-ban államosították, ezután azok különböző formában működtek. 1966-ban jött létre az Országos Áruházi Vállalat, amely 1967-ben vette fel a Centrum Áruházak nevet. A rendszerváltást követően a vállalatot privatizálni kezdték, 2005-ben megszünt. (Wikipédia) A fehér keretes kártya fotóján egy kék farmer kosztümös ruhás, szőke, napszemüveges hölgy terpeszben támaszkodik egy UY-37-0..rendszámú, csokoládébarna autóra. A képen nem tüntetik fel sem a kártyával reklámozott céget, sem annak címét, elérhetőségét, célját. A kép jelzetlen.