Kártyanaptár 4 _1970-1979

Legszebb ajándék a virág! Debreceni Kertészet kártyanaptár 1973 A fehérkeretes, piros alapszínű kártyán egy virágcsokor előtt egy fehér ruhába öltözött modell ülve (térdelve?) simogatja meg a szintén fehér virágot. A képen sem a kártya kiadója, sem kiadásának ideje, sem célja nem szerepel. A kép jelzetlen.

Előzzük meg a baleseteket Szakszervezetek Országos Tanácsa Munkavédelmi Osztály kártyanaptár 1973 Elődje, a Szakszervezeti Tanács (1891) megszűnése, az 1948-as kommunista hatalomátvétel után, 1948 októberében tartott X. szakszervezeti kongresszuson alakult meg. Előbb az MDP, majd az MSZMP vezetése alatt álló egységes szakszervezetet irányító testülete. A magyarországi rendszerváltozás után, 1989-ben Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa névre keresztelték át, majd 1990 márciusában létrejött a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a szakszervezetek irányításában végleg megszűnt a tanácsi rendszer. (Wikipédia) A munkavédelem országos irányítását a SZOT elnöksége látta el. Az operatív irányítást a SZOT Munkavédelmi Osztálya végezte. A fehérkeretes, sárga alapszínű kártyán egy szenvedő arcú, munkásruhába öltözött férfi fekszik egy deszkán, ami feltehetőleg a mögötte ábrázolt állványról esett le. A képen sem a kártya kiadójának neve, sem a kiadás ideje nem jelenik meg. A kép jelzetlen.

Állami Biztosító kártyanaptár 1973 Lakásbiztosítás 1948-ban a biztosítási piacot állami irányítás alá vonták, 1949. június 20-án létrejött az Állami Biztosító Nemzeti Vállalata. Az állami monopol helyzet 1986-ban megszűnt. Az állami biztosítók helyére két biztosító társaság az Állami Biztosító és a Hungária biztosító került. A vörös alapszínű kártya felső kétharmadában, fekete-fehér labirintusban sorolják fel a Biztosító által ajánlott számos, előfordulható káresetet. Középen arany színű korong ragyog. Az alsó harmad fehér, benne aranyszínű nyillal, ami kikerült a sok bajt említett útvesztőből a KIÚT révén és mutatja a helyes utat: LAKÁSBIZTOSÍTÁS. A kép jelzetlen.

Centrum Áruházak kártyanaptár 1973 A társaság eredete 1882-re vezethető vissza, Magyarország első áruháza, a „Guttman Jakab" megnyitásához. A vállalat történetének fontos állomása volt a Párizsi Nagyáruház (későbbi nevén Divatcsarnok) megnyitása, melyet 1926-ban a Corvin Áruház követett. Az áruházakat 1948-ban államosították, ezután azok különböző formában működtek. 1966-ban jött létre az Országos Áruházi Vállalat, amely 1967-ben vette fel a Centrum Áruházak nevet. A rendszerváltást követően a vállalatot privatizálni kezdték, 2005-ben megszünt. (Wikipédia) A kártya fehér alapon fekete kerettel, sárgaruhás, sárga Girardi kalapos, fekete harisnyás, fekete cipős figura tart egy fehér lapot, fekete felirattal: Centrum ÁRUHÁZAK. A kártya felső részén felirat jelzi, hogy ő a jolly joker, bár lehet, hogy ez a vállalat üzleteire vonatkozik. A kép jelzett: MAYER/

Gelka kártyanaptár 1973 Rádió televízió, elektro szervíz A Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat, közismert nevén Gelka magyar állami vállalat volt 1960-1993 között. A Gelkát a Kádár-korszakban a Kohó- és Gépipari Minisztérium a kormány Gazdasági Bizottságának 1960-ban hozott határozata alapján létesítette. Feladatául szabták, hogy országos vállalatként végezze el a tartós közszükségleti elektromos cikkek garanciális, illetve garancián túli javítását a jogelőd Ravel (Rádió Vételtechnikai Vállalat) és a szétszórtan működő gyári márkaszervizek helyett. 1983-ban a Gelka-szervizek nagyobb része 80 tanácsi felügyelet alatt álló kisvállalattá alakult, kisebb részük a Gelka keretén belül működött tovább. Ekkorra profiljának nagyobb részét már az alkatrész-kereskedelem töltötte ki, csak mintegy negyedrész volt a szolgáltatás aránya. A rendszerváltás után részvénytársasággá próbálták alakítani, hogy később privatizálják, de ez nem volt sikeres. Adósságállománya 1992-ben már meghaladta a cég vagyonát, így 1993 közepén az Állami Vagyonügynökség a vállalat felszámolásáról határozott. Az egyes szervizegységeket az ott dolgozókból alakult társaságok vették meg a névhasználati joggal együtt, többségük azóta is az eredeti tevékenységi körrel működik, elnevezésében valamilyen formában megőrizve a Gelka nevet. (Wikipédia) A zöld alapszínű kártya közepét egy hatalmas, stilizált, mustár-narancs színű G betű foglalja el, amelynek szára háromágú kábelben végződik. A G közepe piros színű, ebben fekete felirat olvasható: Gelka - a cég neve - Rádió - Televízió - Elektro - Szerviz. A kép jelzetlen.

Autóápolási cikkeket vásároljon az Autóápolási Szaküzletekben kártyanaptár 1973 A fehérkeretes kártyán bárányfelhős ég alatt, egy elakadásjelző háromszög előtt különféle, autóápolási cikkeket tartalmazó flakonok láthatólag nem csúsznak le a vörös terítőről. A kép jelzetlen.

Csepel jármű és műszaki kereskedelmi vállalat kártyanaptár 1973 Weiss Manfréd által alapított Csepel Művek járműveit a Csepel Jármű és Műszaki kereskedelmi Vállalat forgalmazta. A fehér keretes kártyán egy fél földgömböt jelképező sapkás, motoros szemüveges, sárga arc, kék háttér előtt látható. A bal alsó sarokban jelenik meg a vállalat emblémája, egy fekete körgyűrűben fehér felirat: JÁRMŰ ÉS MŰSZAKI BELKERESKEDELMI VÁLLALAT. Egy fehér csíkban fekete betűkkel a gyár neve szerepel: CSEPEL. A kép jelzetlen.

Gazdag választékkal várja Önt a Könyvtárellátó kártyanaptár 1973 Már 1948-ban elkezdődött a nagy könyvkiadók (Athenaeum, Révai, Franklin, Hungária, Új Magyar Könyvkiadó Vállalat) államosítása A könyvterjesztés 1949-től a Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá került. Létrejött a Könyvterjesztő Nemzeti Vállalat, mely az állami kézben levő könyvtárakat és azokat a könyvesboltokat foglalta magában, amelyek jogutód nélkül maradtak. E szervezetekből vált ki 1950-ben a kiskereskedelem irányítására a Könyvesbolt Kiskereskedelmi Vállalat. Ezen vállalatok, valamint a Szikra Könyv- és Propagandaanyag-terjesztő összevonásával született meg az Állami Könyvterjesztő Vállalat 1951-ben. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat megindította az országos könyvesbolti hálózat kiépítését.. Szakkönyvesboltokat és antikváriumokat hoztak létre (orvosi, műszaki, mezőgazdasági, zenemű, idegen nyelvi, stb.). 1969-ben megalakult a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete. 1972-től a fővárosban a bolti és az üzemi könyvterjesztést az Állami Könyvterjesztő Vállalat, vidéken pedig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat látta el. (Wikipédia) A fehér alapszínű, narancs keretes kártyán egy zöld és egy narancsszínű stilizált könyv látható. a kisebb, narancsszínű könyv címlapján fekete betűkkel olvasható: gazdag választékkal várja a KÖNYVELLÁTÓ. Alatta fekete-narancs-zöld színű koncentrikus körök szerepelnek. A kép jelzetlen.

Új könyvek új élmények kártyanaptár 1973 Állami Könyvterjesztő Vállalat A könyvkiadás első államosítására az első világháború után, 1919 tavaszán, a Tanácsköztársaság idején került sor. A proletárdiktatúra megszüntette a sajtószabadságot. A sajtótermékek kiadásának és terjesztésének engedélyezéséről a Szellemi Termékek Országos Tanácsa döntött. Az 1920-as, 1930-as években a könyvkiadás terén visszaálltak a dualizmus kori tulajdonviszonyok: a kiadóvállalatok, nyomdák és könyvkereskedések visszakerültek a korábbi tulajdonosok kezébe. A második világháborút követő koalíciós időkben, 1945-1948 között a könyvkereskedelem jelentős része még magánkézben volt, a háborús pusztítások és egyéb megpróbáltatások miatt azonban a régi könyvesboltok csak nehezen tudtak újból kereskedelemmel foglalkozni. A koalíciós korszak és a többpártrendszer 1949-ben véget ért. A szocialista kultúrpolitika jellemzői – a központi pártirányítás, a más világnézetek iránti harcos intolerancia és a magánkezdeményezések elfojtása – lettek az irányadóak. Már 1948-ban elkezdődött a nagy könyvkiadók (Athenaeum, Révai, Franklin, Hungária, Új Magyar Könyvkiadó Vállalat) államosítása, majd a következő évben államosították a közép- és kisvállalkozások legtöbbjét is. A könyvterjesztés 1949-től a Belkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá került. Létrejött a Könyvterjesztő Nemzeti Vállalat, mely az állami kézben levő könyvtárakat és azokat a könyvesboltokat foglalta magában, amelyek jogutód nélkül maradtak. E szervezetekből vált ki 1950-ben a kiskereskedelem irányítására a Könyvesbolt Kiskereskedelmi Vállalat. Ezen vállalatok, valamint a Szikra Könyv- és Propagandaanyag-terjesztő összevonásával született meg az Állami Könyvterjesztő Vállalat 1951-ben. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat megindította az országos könyvesbolti hálózat kiépítését. Megszűntek azok a több évszázados hagyományra visszatekintő vegyes könyvesboltok, amelyek a könyveken kívül papírárut és írószert is árusítottak. Szakkönyvesboltokat és antikváriumokat hoztak létre (orvosi, műszaki, mezőgazdasági, zenemű, idegen nyelvi, stb.). 1972-től a fővárosban a bolti és az üzemi könyvterjesztést az Állami Könyvterjesztő Vállalat, vidéken pedig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat látta el. (Wikipedia) A fehérkeretes, középen fekete-pink-világoskék-szürke koncentrikus körök közepén egy fehérszínű, nyitott, stilizált könyv jelenik meg. A felső fehér sávban fekete színű betűkkel olvasható: új könyvek-, pinkkel 1973, alsó, szintén fehér sávban: szintén kinkkel: 1973, feketével: új élmények. A kép jelzetlen.

Órások Szövetkezete kártyanaptár 1973 "Egész évben pontos lesz órája, ha nálunk javíttatja!" Az Órások Szövetkezetét 1915-ben alapította 15 kisiparos. Fő tevékenységi körük az adás-vétel volt. 1953-ben bevezették az önálló szakmunkás-képzést. Egyre bővülő tevékenységi körük (melybe 1966-ban a gyémántcsiszolás, és az 1970-es évek elején az aranyékszer-javítás és gyártás is bekerült) arról árulkodik, hogy a század második felében egyre kevésbé lehetett megélni óraeladásból és javításból, így a jövedelmezőbb nemesfém- és ékszer-kereskedelemmel kellett bővíteni azt. A fiókok saját szervizhálózattal is rendelkeztek, ezért sok hasznos kiegészítőre is szükségük volt. A vékony fekete keretes, fehér alapszínű kártya közepén egy feketeruhás, balkezében vekkert tartó, jobbjával a cég emblémájára mutató, rajzolt fiú rohan valahová. A logo a jobb felső sarokban található, ovális alakú fekete lap, amelyen fehér betűs felirat: ÓRÁSOK SZÖVETKEZETE. Ennek közepén piros, sárga, kék számlapok mutatják a pontos időt: 10:32. A lap alján fekete felirat: Egész évben pontos lesz órája, ha nálunk javíttatja! A kép jelzetlen.

25 éves a MÁV Széchenyi hegyi Úttörővasút kártyanaptár 1973 Széchenyi-hegyi Gyermekvasút, azaz a 7-es számú vasútvonal keskeny nyomtávú vasút, Budapest egyik közlekedési látványossága a város II. és XII. kerületében. Érdekessége, hogy a szolgálatot gyermekek látják el felnőttek felügyelete mellett. A vonal két végállomása Széchenyihegy és Hűvösvölgy. A pálya 11,2 km hosszú, 235 m szintkülönbségű, egyvágányú, nem villamosított. Ezt a távot a szerelvények 20 km/h megengedett sebességgel 40-45 (nyáron kb. 50) perc alatt teszik meg. Neve a tervezéskor Gyermekvasút, építésétől a rendszerváltásig Úttörővasút volt, ma pedig hivatalosan: MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút. Bő fél évszázados koruk ellenére jó állapotban vannak a rendszeresen karbantartott és felújított járművek mellett az 1950-es évek hangulatát őrző állomások is. A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút 2018-ban lett 70 éves. Nosztalgia vonatként rendszeres közlekednek gőzvontatású szerelvények is. A vontatást a román gyártmányú Mk45 sorozatú nem villamosított, keskenynyomközű pályákra szánt dízel-hidraulikus mozdonyok látják el 1973-tól. A korszerűsítésük és a remotorizácójuk folyamatos. A fehér keretes kártyán zöld alapszínű térkép mutatja a budai hegyvidéket, benne az Úttörővasút vonalát piros-fehér csíkos szalggal. A kép jelzetlen.

Óra és Ékszerkereskedelmi Vállalat kártyanaptár 1973 A magyar kiskereskedelmi piac egyik legrégebbi szereplője az Orex: 1950-ben alapították Óra és Ékszerkereskedelmi Vállalat néven. 2004 óta működik zrt.-ként. A végelszámolásra esélyes cégnél 112-en dolgoznak. A fehér keretes kártyán zöld háttér előtt nagykalapos, piros ruhás modell mosolygós fotója látszik. Fülében aranyszínű klipsz, nyakában hatalmas, aranyszínű nyaklánc lóg. A kép jelzetlen.

A téli hónapokban is exponáljon helyesen OFOTÉRT kártyanaptár 1973 OFOTÉRT Fényképezzen! Deutsches Institut für Normung (DIN; magyarul Német Szabványügyi Intézet) a német nemzeti szabványügyi szervezet. Az ASA az amerikai a GOST a szovjet szabvány rövidítése. 1948-ban az iparkamarákat,1949-ben a magánvállalkozásokat is megszüntették, közöttük a látszerész szakmáét is. A látszerészek zöme az OFOTÉRT Válalatnál helyzkedett el. A fehér alapszínű kártyánfekete betűkkel, közlik: A TÉLI HÓNAPOKBAN IS EXPONÁLJON HELYESEN! A felszólítás alatt táblázatosan tűntetik fel a különböző időjárási körülményeknél alkalmazandó exponálási időket a különböző érzékenységű filmek esetén. A táblázat alján, a vízszintes irányú másik táblázat átszámítási értékeket közöl a DIN, ASA GOST jelzésűek, valamint a távolság beállításánál szükséges méter, ill. láb között. A kép jelzetlen.

Újításokkal, ésszerűsítésekkel előzzük meg a baleseteket! kártyanaptár 1973 Szakszervezetek Országos Tanácsa Munkavédelmi Osztály Elődje, a Szakszervezeti Tanács (1891) megszűnése, az 1948-as kommunista hatalomátvétel után, 1948 októberében tartott X. szakszervezeti kongresszuson alakult meg. Előbb az MDP, majd az MSZMP vezetése alatt álló egységes szakszervezetet irányító testülete. A magyarországi rendszerváltozás után, 1989-ben Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa névre keresztelték át, majd 1990 márciusában létrejött a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a szakszervezetek irányításában végleg megszűnt a tanácsi rendszer. (Wikipédia) A munkavédelem országos irányítását a SZOT elnöksége látta el. Az operatív irányítást a SZOT Munkavédelmi Osztálya végezte. A vékony pink keretes, fehér alapszínű kártya felső részén fekete betűs felirat: újításokkal, ésszerűsítésekkel előzzük meg a baleseteket! Alatta egy szürke kalapos és szürke zakós, pink fejű fickó jobbkezében mártós tollat markol. Előtte fekete asztalon fehér papírlap, rajta írás helyett két fekete csík látszik. A kép jelzetlen.

Budapesti Háztartási és Illatszer boltok kártyanaptár 1973 1961-ben létrejött az Illatszer és Kozmetikai Vállalat, amelybe beolvasztották az Elida Szappangyárat és a BIP-et is. A létrehozott nagyvállalat a hajdani Baeder Rt. jogait is birtokolta, így 1981-ben felvehette Caola nevet. A vegyipari vállalat termékei közt volt például a Baba- és a Gabi termékcsalád, illetve licence alapján szintén itt gyártották a Nivea- és az Axe termékeket is. A fehér keretes, piros alapszínű kártyán egy fekete nadrágos, lila pulóveres, fekete parókás modell mezitláb ül a földön, előtte különféle kozmetikai szerek láthatóak. A kép jelzetlen.

Üvegesek KTSZ kártyanaptár 1973 A fehér alapszínű kártyán kék betűkkel hirdet a cég: ÜVEGESEK KTSZ, Központ: VIII. Baross u. 66-68. T.: 334-998. : RÉSZLEGEK CÍMEI a szolgáltatás jellege (üvegező, Üvegfestészet, Keretléckészítő, Közp. keretező, Csiszolda) szerint. A címek alatt a cég teljes szolgáltatási palettája olvasható: Üvegezés, üvegcsiszolás, tükörkészítés, ólomüvegezés, képkeretezés, savhomályosítás. A kép jelzetlen.

Gelka kártyanaptár 1973 Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat Örök garanciát nyer, ha tv-átalánydíjas javítási szerződést köt! A Gelkát a Kádár-korszakban a Kohó- és Gépipari Minisztérium a kormány Gazdasági Bizottságának 1960-ban hozott határozata alapján létesítette. Feladatául szabták, hogy országos vállalatként végezze el a tartós közszükségleti elektromos cikkek garanciális, illetve garancián túli javítását a jogelőd Ravel (Rádió Vételtechnikai Vállalat) és a szétszórtan működő gyári márkaszervizek helyett. 1983-ban a Gelka-szervizek nagyobb része 80 tanácsi felügyelet alatt álló kisvállalattá alakult, kisebb részük a Gelka keretén belül működött tovább. Ekkorra profiljának nagyobb részét már az alkatrész-kereskedelem töltötte ki, csak mintegy negyedrész volt a szolgáltatás aránya. A rendszerváltás után részvénytársasággá próbálták alakítani, hogy később privatizálják, de ez nem volt sikeres. Adósságállománya 1992-ben már meghaladta a cég vagyonát, így 1993 közepén az Állami Vagyonügynökség a vállalat felszámolásáról határozott. Az egyes szervizegységeket az ott dolgozókból alakult társaságok vették meg a névhasználati joggal együtt, többségük azóta is az eredeti tevékenységi körrel működik, elnevezésében valamilyen formában megőrizve a Gelka nevet. (Wikipédia) A sárga alapszínű kártyán fekete felirat: Örök garanciát nyer, ha tv-általánydíjas javítási szerződést köt! A kép jelzetlen.

Centrum Áruházak kártyanaptár 1973 A társaság eredete 1882-re vezethető vissza, Magyarország első áruháza, a „Guttman Jakab" megnyitásához. A vállalat történetének fontos állomása volt a Párizsi Nagyáruház (későbbi nevén Divatcsarnok) megnyitása, melyet 1926-ban a Corvin Áruház követett. Az áruházakat 1948-ban államosították, ezután azok különböző formában működtek. 1966-ban jött létre az Országos Áruházi Vállalat, amely 1967-ben vette fel a Centrum Áruházak nevet. A rendszerváltást követően a vállalatot privatizálni kezdték, 2005-ben megszünt. (Wikipédia) A fehér alapszínű kártya előterében egy szőke, hosszúhajú, piros sapkát viselő női fej látható. A fej baloldalán fekete betűkkel , keresztben kiírva: divat, a bal alsó sarokban az áruházak fekete háromszögű emblémája , kivételesen piros keretben jelenik meg. A kép jelzett: MAYER/72

Andai Györgyi színésznő kártyanaptár 1973 Andai Györgyi (Budapest, 1947. május 10. – Budapest, 2016. március 16.) Jászai Mari-díjas magyar színésznő. Gyerekszínészként 1960-ban, a Két emelet boldogság című játékfilmben szerepelt először filmben. 1963 és 1966 között amatőrként az Egyetemi Színpadon (Universitas Együttes) játszott. Főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte 1968–1972 között. 1972–73-ban a szolnoki Szigligeti Színház színésze volt. 1973–tól 1983-ig a Vígszínház tagja volt. 1983-ban a Népszínházhoz szerződött, az utóbbi társulat megszűnése után (1988) a Budapesti Kamaraszínház tagja lett. Utolsó bemutatója (Fassbinder: Petra von Kant – 2014. október 15.) és fellépése a Budapesti Katona József Színházban volt[6] 2016. március 16-án hunyt el. A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik. Férje Juhász Jácint volt. A fehér keretes kártyán a szép színésznő hosszúhajú, kékruhás fotója látszik. Alatta felirat: ANDAI GYÖRGYI a vőlegény nyolckor érkezik című magyar film egyik főszereplője. A kép jelzetlen.

Magyar Posta kártyanaptár 1973 Irányítószám Magyarországon az irányítószám egy négyjegyű szám, amit 1973. január 1-jén vezettek be. A bevezetést a növekvő forgalom és a technika fejlődése indokolta. Az akkori szakemberek azért döntöttek a négy számjegy mellett, mert a világon addig ez volt a leggyakoribb. Az irányítószámok bevezetését nagyszabású kampány előzte meg, amelyben megtanították a lakosságot a kódszámok használatára. A kampány népszerű főszereplője Siménfalvy Sándor színművész volt, aki postásként naponta bejelentkezett a televízió képernyőjén, és figyelmeztette a nézőket: ne felejtsék el a borítékra felírni az irányítószámot. Újságokban is ismertették az irányítószámok rendszerét és bélyegen is megjelent. A fehér alapszínű kártya felső részén látható az 1973-as év második félévének naptára fekete és piros számokkal, ill. betűkkel. Alatta a posta emblémája egy fekete postakürt, közepén egy piros koronggal. A kürt alatt olvasható a kártyakibocsátó neve: MAGYAR POSTA, azalatt egy részben olvasható írás: PONTOS A POSTA HA .....PONTOS AZ IRÁNY. A kép jelzett: Magyar Hirdető - Játékkártyagyár

Kitűnő ételekkel, italokkal várjuk önt a XIII. kerületi Vendéglátóipari Vállalat éttermeiben, presszóiban, cukrászdáiban kártyanaptár 1973 A vendéglátóipar feladatai a lakosság élelmiszerekkel és italokkal való ellátásában kap szerepet. A vendéglátóipari vállalkozások üzletei az egyes napszakokban étel és ital ellátást biztosítanak a lakosságnak és a turistáknak. A fehérkeretes, zöld alapszínű lap játékkártya jellegűen a középvonaltól fel- és lefelé forgatva tükörképet mutat. A rajzon fent és lent is egy-egy fehér , szakácssapkát viselő, fekete csokornyakkendőt viselő fej látszik, a sapkán a hirdető vállalat emblémájával: piros korongban a háttérben VV, előtte keresztben XIII. KER. olvasható. Középen fekete betűs felirat: KITŰNŐ ÉTELEKKEL, ITALOKKAL VÁRJUK ÖNT A XIII.KER VENDÉGLÁTÓIPARI VÁLLALAT ÉTTERMEIBEN, PRESSZÓIBAN, CUKRÁSZDÁIBAN. A kép jelzetlen.

Kitűnő ételekkel, italokkal várjuk önt a XIII. kerületi Vendéglátóipari Vállalat éttermeiben, cukrászdáiban, presszóiban kártyanaptár 1973 A vendéglátóipar feladatai a lakosság élelmiszerekkel és italokkal való ellátásában kap szerepet. A vendéglátóipari vállalkozások üzletei az egyes napszakokban étel és ital ellátást biztosítanak a lakosságnak és a turistáknak. A fehérkeretes, világoskék alapszínű kártyán egy szakácssapkát viselő fehér, rajzolt fej. A fej egyben Ö betű, amelyhez még továbbiak tartoznak, így kiolvasható: ÖNT. A lap felső és alsó részén fekete betűs felirat: KITŰNŐ ÉTELEKKEL, ITALOKKAL VÁRJUK A XIII.KER.VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT ÉTTERMEIBEN, CUKRÁSZDÁIBAN, PRESSZÓIBAN. A kép jelzetlen.

Fogyassza Ön is az állami gazdaságok mindig kiváló minőségű termékeit kártyanaptár 1973 A II. világháború idején szétzilált mezőgazdasági termelés kilátásai, sőt az élet újrakezdésének esélyei is kérdésessé váltak a tulajdonviszonyok gyökeres megváltoztatása nélkül. A törvény alapján 3,2 millió hektár, a szántó 30, az erdő 59%-a talált új gazdára. Megszüntették a védett és korlátozott forgalmú birtokot és mintegy 400 ezer új, zömében kis- és törpebirtok jött létre. Kiegészítették a kisgazdaságok földjét is. Az új nagyüzem formálása egyre határozottabban centralizált állami feladatként fogalmazódott meg és a parasztságnak másfél évtizedes létbizonytalanságot okozott. A földreformmal együtt állami birtokok – későbbi elnevezésükkel állami gazdaságok – szervezése kezdődött. Az állami gazdaságok a több mint három évtizeden át fennálló egymillió hektáros területüket 1953-ra érték el. A zöld hátterű kártyán fonott száktámla előtt, fehér abroszon hidegtál, egy telt pohár és két üveg bor látszik. A kép jelzetlen.

Budapesti Háztartási és Illatszer boltok kártyanaptár 1973 1961-ben létrejött az Illatszer és Kozmetikai Vállalat, amelybe beolvasztották az Elida Szappangyárat és a BIP-et is. A létrehozott nagyvállalat a hajdani Baeder Rt. jogait is birtokolta, így 1981-ben felvehette Caola nevet. A vegyipari vállalat termékei közt volt például a Baba- és a Gabi termékcsalád, illetve licence alapján szintén itt gyártották a Nivea- és az Axe termékeket is. A fehér keretes, piros alapszínű kártyán egy fekete nadrágos, lila pulóveres, fekete parókás modell mezitláb ül a földön, előtte különféle kozmetikai szerek láthatóak. A kép jelzetlen.