museum-digital
CTRL + Y
en
Nagyatádi Kulturális és Sport Központ – Városi Múzeum KDS_2

KDS_2

Közgyűjteményi Digitalizációs Stratégia mintaprojekt keretében KDS+100

[ 89 Objects ]

Falvédő

Fehér alapon színes fonallal hímzett, piros pelenkaöltéssel szegett feliratos falvédő. Közepén háziasszony, kislány és kutya a konyhában. Felirat: "Akit egyszer megcsókolok, megkívánja százszor. Aki egyszer főztöm eszi, nem eszik már máshol."

Utcakép

Az első utcai lámpaoszlopok szerelése Nagyatádon.

Nagyatád várossá avatása

Nagyatád várossá avatásának ünnepe 1971. április 25-én. A képen Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke (1967-1987) adja át az oklevelet Hamvas Jánosnak, a nagyatádi tanács elnökének.

Szánkózás Henészben

Nagyatádi fiatalok a henészi dombon szánkóznak. Háttérben a Mándy-uradalomhoz tartozó gazdasági épületek látszanak.

Széchenyi-tér

A Széchenyi téri park az 1930-as években. A képen Bognár Sándor látható.

Meghívó

Meghívó a Nagyatádi Állami Általános Gimnázium DISZ szervezete által rendezett műsoros estre.

Konzervgyári címkék

Három darab nagyatádi konzervgyári címke fekete kartonra felragasztva: "Vegyes gyümölcsíz", "Gyümölcslekvár", "Lecsó", 1951-es és 1952-es. A konzervgyárat 1941-ben alapították Burits Pál és Matán István, tehát igazi helyi vállalkozásnak számított. Az üzem 1947-es államosításáig terjedő fél évtizede igazi sikertörténet, melynek során egy egyszerű szilvaaszalóból 100-200 főt foglalkoztató, megyei viszonylatban is jelentős, exporttevékenységet folytató üzem született meg. Az államosítás után 1950-től a Dunántúli Konzervipari Egyesüléshez tartozott a gyár, a székhely Nagyatád volt. 1957. január 1-jén létrehozták a Konzervipari Trösztöt, amelynek önálló tagvállalataként működött tovább. Ebben az időszakban a dolgozói létszám és a termelés mennyisége folyamatosan emelkedett: 1960-ban félezer állandó dolgozója volt a gyárnak, a termelés évi 5000 tonna körül alakult. A termelési profilt is átalakították: kevesebb vegyesízt és savanyúságfélét, és nagyobb mennyiségű főzelék- és gyümölcskonzervet kezdtek gyártani. Ezen időszak emlékei ezek az üvegre ragasztható címkék, amelyeken a gyár neve, a termék megnevezése és a tartósítószer típusa olvasható. A címkék grafikája, színei a korabeli termékdizájnt, ízlést tükrözik.

Csoportkép

Csoportkép a Konzervgyár dolgozóiról 1949-ben. A képen a konzervgyári tánccsoport tagjai szerepelnek. Középen, szemüvegben, virágcsokorral: Bánhidi Lászlóné Naményi Klára, mellette jobbról Hegedűs (?). Álló sor, jobbról az első : Balogh Ilona Álló sor, balról a harmadik: Balogh Erzsébet A kép a Zrínyi utcai gyártelepen készült.

Csoportkép

A Konzervgyár területén készült csoportkép: négy nő és egy férfi öntözőkannákkal 1942-ben. Balról az első feltehetőleg Habuda Anna.

Csoportkép

A Konzervgyár udvarán készült csoportkép, rajta négy konzervgyári dolgozó 1940-ben.

A Konzervgyár kertje

A képen a konzervgyár kertje látható, valamint a dolgozók munka közben.

Konzervgyár kertje

A képen a régi konzervgyár kertje látható.

Almafeldolgozó részleg

A konzervgyár almafeldolgozó részlege 1968-ban.

Uborka raktározása

A feldolgozott uborka raktározása a Nagyatádi Konzervgyárban. 1968

Konzervgyár látogatás

Losonczi Pál a munkások között a nagyatádi konzervgyárnál. 1971

Május 1-i felvonulás

Konzervgyári dolgozók készülődése a május 1-i felvonulásra.

Konzervgyár régi épülete

A nagyatádi konzervgyár régi épülete.

[Last update: ]