A túlélő árnyéka. Az El Kazovszkij-élet/mű
Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, A épület, 2015. november 6. – 2016. február 14.
El Kazovszkij (1948–2008) a XX. század vége és az ezredforduló egyik legeredetibb és legszuggesztívebb magyar képzőművésze volt. Festőként, performerként, díszlettervezőként és – ma már tudjuk – költőként is hatalmas életművet hagyott hátra, amelynek roppant elevenségét és infernális mélységeit a kortársak is azonnal fölismerték. Bár már életében kanonizálódott, a kutatók és kritikusok éppoly kevéssé tudták hagyományos eszközeikkel megközelíteni, mint Csontváryt, Gulácsyt vagy Kondor Bélát.
A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria reprezentatív kiállítása sem arra vállalkozik, hogy monografikus módon áttekintse és mintegy művészettörténetileg „helyére tegye” mindazt, amit El Kazovszkij fájdalmasan korai halálával örökül hagyott. Nem cél, hogy az életút szakaszait a jól ismert zseni-esztétika jegyében, a „koraitól” az „éretten” át a „kései” felé tartó pálya szerves egymásutánjaként mutassuk be. A bemutatandó művek kiválasztása sem hagyományos szempontok szerint történik – nem protokolláris emlékkiállításra, inkább vitákat provokáló, izgalmas kortárs eseményre készülünk.
A kiállítás egymástól markánsan elkülönülő szekciói egy-egy karakteres metszetben villantják fel El Kazovszkijt és művészetét. A rendezés nem állít fel közöttük fontossági sorrendet, illetve nem határoz meg a nézőknek egyértelmű bejárási útvonalat, inkább arra ösztönöz, hogy a labirintusszerű térben járkálva szokatlan összefüggésekre figyeljenek fel vagy ismerjenek rá.
A művésznek erős hajlama volt bizonyos tárgyak, emberek, műalkotások FETISIZÁLÁSára. A fétistárgyak állítása, kultusza és ledöntése festményeinek, installációinak és híres performanszainak központi témája volt: csillapíthatatlan, szerelmes sóvárgása az elérhetetlen Szépség után a Másik eleven testének roppant sokféle, gazdag érzékiségű művészi pótlékait hívta életre. A FIKCIÓval, a keretekkel, a síkvetületekkel, a képregény formával és az irodalmi szerepekkel való játék tartja életben művészetének mélyről fakadó TEATRALITÁSát. A színek, terek, méretek, formák intenzív és szenvedélyes ellenpontozása révén alkotásai roppant erős, szinte mágneses vonzerővel hatnak a nézőre.
Ehhez kapcsolódik a kiállítás egyik szenzációja is, a több mint húsz éven át ismételt ünnepélyes játékai, a DZSAN-PANOPTIKUMok monumentális színpadának és jelmezegyüttesének rekonstrukciója, melyeknek egykor ő maga volt a főszereplője. El Kazovszkij és eleven modelljei távollétére korabeli videofelvételek és az egykori résztvevőkkel rögzített videointerjúk emlékeztetnek.
Külön foglalkozunk El Kazovszkij MAGÁNMITOLÓGIÁjával is: ismétlődő kultúrtörténeti utalásokkal teli vezérmotívumai – Wagnerére emlékeztető – szinte monolitikus rendszert alkotnak. Mitológiájában is tükröződik a NEMI IDENTITÁS problémája, amelynek önálló – tapintatos, de karakteres – tárgyalása nélkül a vállaltan transznemű (biológiailag női testbe született, társadalmilag azonban homoszexuális vonzódású férfi) El Kazovszkij minden bemutatása képmutatás lenne. A művész mindig bátran fordult szembe a nemi sztereotípiák zsarnokságával: mivel saját önértékelése szerint „19. századi stilizált férfitudattal” nőtt fel, saját köztes pozícióját a markáns férfi és női szerep-előírásokkal konfrontálódva formálta meg. Mélyreható családi és kulturális gyökereit, a nyelvhez, A KLASSZIKUS OROSZ IRODALOMHOZ ÉS KULTÚRÁHOZ VALÓ KÖTŐDÉSÉT szintén külön szekcióban dolgozzuk fel.
Noha lényegében független az eddigiektől, nem kerülhető meg El Kazovszkij indulásának egykori avantgárd gyökere, az 1970–1980-as évek hazai UNDERGROUND ELLENKULTÚRÁJA sem. Végezetül egy provokatívan „WHITE CUBE”-nak elkeresztelt önálló szekcióban irányítjuk a figyelmet El Kazovszkij festészetére. A kifejezés a kortárs művészeti szakirodalomban azt a látszólag semleges galériateret jelöli, amely kizárólag a művek „tisztán” esztétikai, „abszolút festői” minőségeit állítja fókuszba, vagyis kizár a műértésből minden, úgymond, külső, alkalmi és helyi vonatkozást, társadalmi, nemzeti, kulturális, vallási vagy szexuális kisebbségi kontextust, hogy semmi se zavarja az abszolút festői értékek érvényesülését.
A kiállítás kurátorai: Rényi András, Jerger Krisztina, Százados László
http://elkazovszkij.hu/index.html
Kiállítás_2015 MNG
Kollázs: színes, különböző élőlényeket (állatok, ember, növény) ábrázoló papírkivágatok. Őrzési hely: magántulajdon
Mindkét oldalról függönnyel lezárt sárga színpadon, vörös kék, sárga háttér előtt két figura: egy hosszú ruhás, egyik lábát felemelő (bal oldalon) és egy rózsaszín torzó (jobb oldalon). Őrzési hely: magántulajdon
Függönnyel elválasztott piros (padló) - kék (háttér) tér közepén, négyzet alakú, narancssárga felületen fehér figura áll, mellette két oldalon egy-egy kék-zöld ruhát viselő, karó(k)hoz kötözött figura. Őrzési hely: Kolozsváry-gyűjtemény, Győr
8 darab, 2 sorba és 4 oszlopba rendezett lapból álló mű. Az egyes lapok Vajda Lajos Tányéros csendélet madárral című, 1936-ban készült ceruzarajzának felhasználásával készültek. A Vajda-rajz lekicsinyített másolatai különböző módon vannak továbbdolgozva, színezve és kiegészítve. Őrzési hely: magántulajdon
Bal oldalon sárga épület (fal), előtte lépcső, a fal előtt egy kék-fehér, drapériába burkolt, szárnyas figura áll. A figura mellett, illetve a kép jobb oldalán fekete fa. A háttér jobb oldalán sötét hegy, sötét ég. 2003-ban átfestve. Őrzési hely: Hunya Gábor gyűjteménye
Nagyrészt fekete-fehér, részben színes lap. A lapnak majdnem teljes felületét kitölti egy monumentális épület, illetve egy balett-táncos hátulról ábrázolva. A balett-táncos majdnem teljes felületét (a lábfejek kivételével) fekete írás fedi. A lap bal alsó sarkában: fekete négylábú állat (kutya), fejétől két szóbuborék indul, az egyikben fekete írás, a másik teljesen körbefogja a teleírt testű balett-táncost. Őrzési hely: magántulajdon
Felül és két oldalon piros színházi függönnyel lezárt táj: háttérben hegylánc, amelyhez kanyargó út vezet. Az előtér bal oldalán hátulról ábrázolt ülő-fekvő négylábú állat (kutya), az előtér jobb oldalán oszlopon piros, kétszárnyú torzó. Őrzési hely: Ludman-Gyuricskó Gyűjtemény
A mű előterében balról jobbra: kör alakú, alacsonyabb, piros-sárga pódium, amelyen egy szembenézetből ábrázolt, felemelt kaszakarú, másik kezét csípőre tévő torzó áll. Mellette egy kék-piros-fekete magas fa, majd egy magasabb, üres pódium, előtte piros fa, felette piros felhő. Őrzési hely: Bíró Csaba gyűjteménye
A kép előterében egy nyakát lehajtó, fej nélküli hattyú, mögötte vörös-fekete domb, a domb tetején vörös épület három fával és árnyékkal. Zöldessárga égen két fekete felhő. Őrzési hely: Kolozsváry-gyűjtemény, Győr
Jegyzetfüzetből kitépett lapon fekete-fehér tusrajz. Bal oldalról színházi függönnyel lezárt tér előterében egymás mellett egy kockás (négyzethálós) háromszög alapú csonka gúla alakú építmény (bal oldalon), nyolcszintes, felfelé haladva egyre kisebb alapterületű részekből álló, félköríves nyílásokkal áttört építmény felül zászlóval (középen), kockás torzó (jobb oldalon). A háttérben fekete hegyek láncolata, amely a figurák mögött nem, csak mellettük látszik. Őrzési hely: Müller Miklós és Jan S. Keithly gyűjteménye
18 darab, 3 sorba és 6 oszlopba rendezett lapból álló mű. A két oldalon lapok részlete. Az egyes lapok Vajda Lajos Tányéros csendélet madárral című, 1936-ban készült ceruzarajzának felhasználásával készültek. A Vajda-rajz lekicsinyített másolatai különböző módon vannak továbbdolgozva, színezve és kiegészítve. Őrzési hely: magántulajdon
Bal oldalról függönnyel lezárt tér. Az előtérben három nagy forma (balról jobbra): kék-zöldessárga épület (háromszög alapú csonka gúla), 13 szintes vörös-kék, árkádos épület, rózsaszín-kék, karját felemelő torzó. A háttérben narancssárga hegyek, kék ég. Őrzési hely: Kolozsváry-gyűjtemény, Győr
A kép bal oldali felét egy jobbra néző, hegyes tájban egy hegyen álló nagy méretű szárnyas figura tölti ki. Mellette egy hasonló hegyen álló, zászlót tartó, lényegesen kisebb figura, az alakok között öt darab szürke-lila felhő. Őrzési hely: A. Gyűjtemény
A kép előterének két oldalán egy-egy pódiumként benyúló felület. Ezeken egy-egy figura: bal oldalon fehér ruhás alak, jobb oldalon piros-fekete kentaur. Mindkét figura erős árnyékot vet. Sárga háttér, kék ég, a háttérben a horizontnál apró figurák. Őrzési hely: A. Gyűjtemény
Színpadterv: zárt, üres tér jobb oldalán egy négylábú állat (kutya) támaszkodik a falnak, a háttér bal oldalán napkorong. Őrzési hely: magántulajdon
Egyszínű világoskék háttér és világoskék alap (a két felületet nyitott V alakú vonal választja el egymástól) előtt két figura: bal oldalon egy zöld és kék ruhás alak egyenes vonallal össze van kötve egy sárga, hátán fekvő, négylábú állattal. Az állat a kép jobb alsó részén helyezkedik el. Középen egy piros ruhás, piros zászlót tartó, oldalról ábrázolt figura. Őrzési hely: Damjanich János Múzeum, Szolnok, ltsz. DM.80.140.1
A kép előterét teljesen kitölti egy sárga színű, kivágott fatörzs, amely előtt jobb oldalon egy fekete, négylábú, oldalról ábrázolt, balra néző állat (kutya) áll. A fa mögött piros-kék-fehér színű, lépcsőzetes fal, amely mögött a bal oldalon kék színű, szárnyas, négylábú állat ül. Kék égen zöld formák (repülő lények?). Őrzési hely: Hunya Gábor gyűjteménye
Kívül fekete, belül lila nyitott doboz. A dobozban, illetve a dobozon különböző tárgyak, gipszfigurák, ülő kutyák helyezkednek el, amelyek egy része szalagokkal van átkötve. Őrzési hely: A. Gyűjtemény
Szimmetrikus kompozíció. Fehér háttér előtt középen egy sötétkék oszlop, amelynek tetején négy lehajtott, illetve hátrahajtott fejű hattyú van. A két oldalon alacsonyabb, sötétkék, fa alakú formákon egy-egy piros, az oszlop felé néző, oldalnézetből ábrázolt négylábú állat (kutya) ül. Őrzési hely: magántulajdon
Négy azonos méretű, álló téglalapra osztott lap. Minden mezőben hasonló elemekből, figurákból kialakított kompozcíció. Zárt vagy színpadi függönnyel lezárt térben emelvényen egy vagy több, oldalról ábrázolt, ülő, négylábú állat (kutya) látható, némelyik mellett szóbuborék. A szóbuborékban a következő feliratok olvashatók: "Kinek a természete ez a természet / már megint" (jobb felső); "Hová mész?" (jobb alsó). Őrzési hely: magántulajdon
Szimmetrikus kompozíció. A kép két szélén egy-egy vörös téglás, csonka gúla alakú építmény, mindkettő tetején egy-egy felemelt karú torzó, a két építmény között két darab ülő, fekete négylábú állat (kutya) található, amelyek felfelé néznek, mintha egy-egy, felettük lógó madzagon lévő tárgyat próbálnának bekapni. A madzag a két torzó karja között helyezkedik el. Őrzési hely: A. Gyűjtemény
Fekete-fehér kompozíció. Az előtér mindkét oldalán egy-egy színpad van, a bal oldalin egy jobbra néző, oldalról ábrázolt, négylábú állat (kutya) ül, a jobb oldalin szemből ábrázolt, fehér torzó. A háttérben hegyek, felhők. Őrzési hely: magántulajdon
Sötétkék-sötétzöld táj előterében térdelő és könyökire támaszkodó, meztelen figura. Őrzési hely: Földényi F. László gyűjteménye
Bal oldalon színházi függönnyel lezárt, egyenes vonalakkal kialakított perspektivikus tér bal oldalán négy, nagyrészt kék színű figura áll, egyiküknél felfelé fordított fekete kasza. A figurák mögött sárga-sárgászöld, kék kontúrral lezárt félkör. A figurák mellett jobbról, az előtér jobb oldalán fej fekszik a földön, mögötte a háttérben rózsaszín-kék hegy, kék színű vetett árnyékkal. A kompozíciót vastag fekete vonal keretezi. Őrzési hely: Müller Miklós és Jan S. Keithly gyűjteménye
Szalagokkal átkötött, rózsaszín fa torzó, rá akasztott tárgyakkal: fekete szigetelőszalaggal átkötött íjak (5 db), színes maszk rózsaszín gömbökkel, fekete plüssállat. Az álló torzót mögé rögzített (feketére festett) fém váz rögzíti. Őrzési hely: El Kazovszkij hagyatéka
A kép alapja egy kék-fehér nyomat: egyenes vonalakkal kialakított perspektivikus térben a lap bal oldalán elhelyezett négy figura. A figurák mögötti felület grafittal van színezve. A figurák mellett a földön egy-egy papírból kivágott, lapra ragasztott forma: hal, macska és felemelt kezű, meztelen férfi torzó. Mindhárom formára egy-egy piros cérnadarab van ragasztva; és mindhárom forma körül zöld színű ceruzával satírozás. A figurák mellett jobbról, a formák felett: színházi műsorból kitépett darabok (rajta töredékes feliratok: Szigligeti Színház, június havi, Szolnok, ....) Őrzési hely: Budapesti Történeti Múzeum – Fővárosi Képtár, ltsz. KM.88.42.
Kék-zöld háttér előtt szembenézetből ábrázolt, kanapén ülő, barna hajú, hosszú, rózsaszín ruhás, zöld kalapos női alak. Őrzési hely: Földényi F. László gyűjteménye
Fehérre festett fakeret előtt fémrács (párhuzamos fémrudak), mögötte textilszalaggal átkötött formák, és egy ovális keret mögöttii felületen ráragasztott különböző tárgyak. A nagy csendélet. For David Bowie című tárgykollázs (1982/2015) kiállításunkon bemutatott variációjának részlete. El Kazovszkij az 1982-es párizsi biennálén bemutatott és részleteiben itt is kiállított oltárszerű tárgyegyüttesét David Bowie-nak ajánlotta. Elemei El Kazovszkij hagyatékából és a pécsi Janus Pannonius Múzeum, Modern Magyar Képtárából (Cím nélkül. Egy szarvas a ketrecben, 1970-es évek), valamint az A. Gyűjteményből (Sarokállat) származnak. Őrzési hely: El Kazovszkij hagyatéka
A lap majdnem egésze feketére van festve. Középen fehérrel festett, orosz nyelvű felirat, mellette két-két figura (az arcoknál nincsen festék). Őrzési hely: El Kazovszkij hagyatéka
A kép előterének két oldalán egy-egy fekete, háromlábú, felfelé fordított kasza. Ezek között magasan átjáró feszül, amelynek közepe táján egy fekete, kétfejű, négylábú állat (kutya) áll. Háttérben tó, hegylánc, nagy méretű, szürke felhő. Őrzési hely: Bathó Tibor magángyűjteménye
A kép teljes magasságát kitölti egy rózsaszín torzó, amely mellett balról szőlőfürtszerű forma, mellette egyéb, gyümölcsként is értelmezhető formák. A kép alján mindkét oldalon balra néző, oldalról ábrázolt, ülő, négylábú állat (kutya) alakú kivágott forma van a kép és a keret közé helyezve. Őrzési hely: magántulajdon
Zöld háttér előtt elhelyezkedő vörös pamlagon sötétszürke-fekete ruhás férfi ül, balra-lefelé néz, két kezét kitárva a pamlag hátuljára helyezi. Őrzési hely: El Kazovszkij hagyatéka
Fekete (barnára fakult) filctollrajz hat darab, egyforma méretű, három sorba és két oszlopba rendezett, jegyzetfüzetből kitépett lapon. Egy kivétellel (bal felső lap) mindegyiken hasonló kompozíció: sarok egy belső térben, két-három figurával. Bal felső lapon: színpadszerű térben kitárt karú figura. Őrzési hely: Hunya Gábor gyűjteménye
A kartonra négy oszlopban és három sorban vannak a fotók felragasztva. Minden fotón: üres belső térben, különböző pózokban egy támlás széken ülő, félig meztelen nő magasra húzott fekete nejlonharisnyában (a negyedik fotótól kezdve kezei is benne). Felette fentről egy sötét "zsák" lóg, amelyet az arcára húz. Az alsó sor két bal oldali képe mozgó modellről (fej) készült. A jobb oldali képeken fehér négyzetháló (háló fotogramja), illetve egy/két ember(formájú), fotóból kivágott felület a fotóra ragasztva. Őrzési hely: El Kazovszkij hagyatéka
Kartonra ragasztott lapon fekete tusrajz: két sorban, egymás felett antik ruhás figurák sora. Őrzési hely: El Kazovszkij hagyatéka
Néhány vonallal kijelölt belső térben - a hátsó falon nyitott, kétszárnyú ajtó, amin át egy fa látszik - egy üres, négylábú, támlás ülőbútor, előtte jobbra egy nagy méretű, bepólyált figura. Az ajtó, a szék és a figura is erős árnyékkal rendelkezik. Őrzési hely: El Kazovszkij hagyatéka
A kép nagy részét kitölti az előtérben egymás mellett álló két íves színpad (alul: piros-fekete, felül: kék). A bal oldali színpadon kék épület előtt jobbra néző, fehér-kék színű, ülő, négylábú állat (kutya) és barna karó. A jobb oldali színpadon zöld háttér előtt deréktól lefelé kék drapériába burkolt torzó. A jobb oldali színpad mögött sötétkék függöny. A háttérben sárga hegy, sötétkék ég. Őrzési hely: Hunya Gábor gyűjteménye
Az előtér bal oldalán szembenézetből ábrázolt, rózsaszín, szárnyas-kaszás, állványon álló torzó. Mögötte felül kaszákban végződő oszlop, amelyről mindkét irányban zöld szalag indul. A szalag a bal oldalon a torzó derekára van kötve, a jobb oldalon vízszintes, és egy zöld színű, négylábú állat áll (jár) rajta. A háttérben rózsaszín hegyek, sötétkék ég. Őrzési hely: Kozák Gábor és Stomp Sára gyűjteménye
A kép egésze szürke, az előtérben néhány katona alakja, mögöttük-mellettük további katonák részletezés nélkül. Őrzési hely: El Kazovszkij hagyatéka
A lap keretén kívüli része középzöldre van festve, ezen öt darab színes négyszögletes felület (fent kettő, alul három) van, amelyeken négylábú állatok (kutyák) láthatók. Őrzési hely: magántulajdon
Zöld-sötétkék táj előterének mindkét oldalán piros, íves záródású nyílással áttört épület. Az előtérben, a két épület között egy balra néző, sárga, négylábú, két hátsó lábán ülő, szárnyas, hosszú farkú figura ül egy fehér, gúla alakú tárgyon. Őrzési hely: magántulajdon
Színes tusrajz: folyó partján két oldalon épületek, hidak, az előtérben lévő hídon női figura. Velencei látkép (?). Őrzési hely: El Kazovszkij hagyatéka
Hat darab jegyzetfüzetből kitépett kockás lap mindkét oldalán kék-piros filctollrajz. Színpadszerű térben felülről madzagokon lógól, illetve bothoz oldalról madzagokkal rögzített figura. Őrzési hely: Hunya Gábor gyűjteménye
Szimmetrikus, fekete-fehér-piros kompozíció: középen egy kerek pódiumon álló, két karját felemelő fehér balerina, mellette két oldalon fekete, ülő négylábú állatok. Mindkét oldalon fent: fekete-piros kockás függöny. Őrzési hely: A. Gyűjtemény
Sárgás-vöröses hegyes táj előterében összetört fehér tojás, benne állat, a középtér bal oldalán sötét barnásvörös falak, épületek, előtte középen egy sötét, kétszárnyú torzó. Őrzési hely: Kolozsváry-gyűjtemény, Győr
Az előtérben fej nélküli, fehér hattyú, mögötte hegy, amelyre út vezet fel és amelyen egyszintes ház áll. A háttérben piros hegy, a kék égen egy nagy méretű, rózsaszín felhő. Őrzési hely: Hunya Gábor gyűjteménye
A kép teljes felületét kitölti egy szembenézetből ábrázolt, jobbra néző, fehér hattyú. Piros-kék-fehér háttér. A falap jelenleg egy fekete falapra van ragasztva. Őrzési hely: Gyömbér Ákos gyűjteménye
Kerek festmény: a kör nagy részét kitölti négy darab, piros, álló felhő. Mellettük balról kis méretű, oldalról ábrázolt, zászlót tartó figura. A háttér zöld táj, a narancssárga-fekete égen a fákhoz hasonló formájú (fekvő formátumú) piros felhő. Őrzési hely: Magasházi Anikó tulajdona
Színes tusrajz: sötétbarna belső térben ágyban fekvő férfi és mellette nő. Őrzési hely: El Kazovszkij hagyatéka
A képnek szinte teljes felületét kitölti két, egymással szemközt álló színpad, mögöttük sötét háttér. A bal oldali színpadon: posztamensen fej és torzó, mögöttük épület és piros függöny. A jobb oldali színpadon: a kép közepe felé néző, ülő, fekete, oldalról ábrázolt négylábú állat (kutya). Őrzési hely: A. Gyűjtemény
Olajjal festett farost alapon kartonpapírból kivágott, gézzel és szalagokkal át- és egymáshoz kötözött figurák. A farost lapra a következők vannak festve: jobb oldalon felül sárga színpadi függöny, dombos táj fekete éggel és fehér felhőkkel, jobb oldalon alul egy sárga, négy lábon álló, négyzetes emelvény. Kartonpapírból kivágott figurák: bal oldalon ülő kettős állat (kutya), mellette jobbról négy darab kisebb méretű ülő állat (kutya), középen felül sötét barnásrózsaszín torzó, jobb oldalon fehér krepp papírba burkolt fehér torzó, mellette egy kisebb méretű ülő állat (kutya) és egy felfelé fordított kasza. A fehér torzó és a mellette ülő kutya a sárga emelvényen helyezkedik el. Feliratok a kettős kutyán: "egy vándorállat"; a kettős kutya két feje között szóbuborékban: "merre?"; bal oldalon felül keret mellett: "vándorállat és a jó pásztor". A keret belső részén: festett, kék hullámvonal. Őrzési hely: Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtár, Pécs, ltsz. 89.4.
Egy hegyes fülű, ülő kutya és egy karral oldalra forduló balett-táncosnő sziluettje, mindkettő vastag fémlapból kivágva. Mindkét szobor egyik oldalán festve van, a kutyán vörössel, a táncosnőn fehérrel. A kutya szobra széles állványon, lábakon áll, a táncosnő lábazata támasztékra szorul. A táncosnő-szobor mindkét oldalát pókhálószerűen befonták különböző színű szövetcsíkokkal. Őrzési hely: magántulajdon, tartós letétben és kiállítva a Budapesti Történeti Múzeum – Fővárosi Képtárában
A képet teljesen kitölti két, piros-kék-fehér, nyakával egymásba kulcsolódó hattyú. A háttér grafittal fedve. Őrzési hely: Hunya Gábor gyűjteménye
Jegyzetfüzetlapon részben fehér temperával fedett (fekete) filctollrajz: egymás mellett négy magas, egymással részben összekapcsolódó figura. A középen elhelyezkedő alak fölé téglalap alakú, egyszínű papírdarab van ragasztva. Őrzési hely: magántulajdon
Színes pasztellkép. Az előtérben két, egymással szembenéző figura. A bal oldalon egy részben emberi, részben állati lény (ember felsőtest), a jobb oldalon egy térdein ülő, kezével a háta mögött támaszkodó férfi figura. A háttérben vízszintesen csíkozott, függőlegesen álló lapok. Őrzési hely: magántulajdon
Részlet az első Papírfrízből. Szimmetrikus kompozíció: a két szélen egy-egy, piros hegy három csúccsal, amelynek tetején egy-egy kehely/tojástartó (tojással) áll. Középen egymás felett kettő-kettő kék színű, oldalról ábrázolt, ülő, négylábú állat (kutya), amelyek felett kékkel írt feliratok vannak szóbuborékban, a tojástartókkal egy magasságban. A feliratok: bal oldalon "elszáll a lélek?", a jobb oldalon "a határán vagyok". Őrzési hely: magántulajdon
Az előtérben két rúdra fektetett vízszintes rúd. Ennek két végén egy-egy íves kosár lóg, mindkettőben egy-egy fekete négylábú állat ül. A vízszintes rúd bal oldalán fekete, jobbra néző négylábú állat (kutya) áll. A háttérben nagy méretű vörös napkorong, fekete-rózsaszín ég. Őrzési hely: Hunya Gábor gyűjteménye
A mű előterében balról jobbra: kör alakú, alacsonyabb, kék színű pódium, amelyen egy szembenézetből ábrázolt, felemelt kaszakezű torzó áll. Mellette egy négyzetes hasáb alakú, magasabb emelvényen oldalról ábrázolt, balra néző, fekete-piros négylábú állat ül, szóbuborékon felirat: "Kinek a természete ez a természet?" Jobb oldalon kék-piros-fekete magas fa, felette félbevágott piros felhő. Őrzési hely: Kovács Gábor Művészeti Alapítvány
[Rekord frissítve: ]