Album a tiszalöki vízlépcső építéséről.
Tiszalöki vízlépcső építése
![A duzzasztómű vasszerkezetének szerelése (Tiszalöki vízlépcső építése)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639407-dm_tk_20121112/a_duzzasztomue_vasszerkez/200w_a-duzzasztomue-vasszerkezetenek-szerelese-639407-375811.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![Duzzasztómű pillérek kizsaluzás után az alvíz felől nézve (Tiszalöki vízlépcső...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639406-dm_tk_20121111/duzzasztomue_pillerek_kiz/200w_duzzasztomue-pillerek-kizsaluzas-utan-az-alviz-felol-nezve-639406-549943.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![Duzzasztómű pillér részlet kvaderlap burkolattal (Tiszalöki vízlépcső építése)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639405-dm_tk_20121110/duzzasztomue_piller_reszl/200w_duzzasztomue-piller-reszlet-kvaderlap-burkolattal-639405-333891.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A duzzasztómű pillérek kizsaluzás után a felvíz felől nézve (Tiszalöki...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639404-dm_tk_2012119/a_duzzasztomue_pillerek_k/200w_a-duzzasztomue-pillerek-kizsaluzas-utan-a-felviz-felol-nezve-639404-562801.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A duzzasztómű baloldali mederpillére bebetonozva (Tiszalöki vízlépcső építése)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639403-dm_tk_2012118/a_duzzasztomue_baloldali_/200w_a-duzzasztomue-baloldali-mederpillere-bebetonozva-639403-306678.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![Előtérben az erőmű, háttérben a duzzasztómű pilléreinek betonozása (Tiszalöki...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639402-dm_tk_2012117/eloterben_az_eromue_hatte/200w_eloterben-az-eromue-hatterben-a-duzzasztomue-pillereinek-betonozasa-639402-720639.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A duzzasztómű pillér betonozás (Tiszalöki vízlépcső építése)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639401-dm_tk_2012116/a_duzzasztomue_piller_bet/200w_a-duzzasztomue-piller-betonozas-639401-767845.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A duzzasztómű pillér állványozása és zsaluzása (Tiszalöki vízlépcső építése)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639400-dm_tk_2012115/a_duzzasztomue_piller_all/200w_a-duzzasztomue-piller-allvanyozasa-es-zsaluzasa-639400-866825.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A duzzasztómű egyik pillérének állványozása (Tiszalöki vízlépcső építése)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639399-dm_tk_2012114/a_duzzasztomue_egyik_pill/200w_a-duzzasztomue-egyik-pillerenek-allvanyozasa-639399-355173.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A duzzasztómű pilléreinek betonozása (Tiszalöki vízlépcső építése)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639398-dm_tk_2012113/a_duzzasztomue_pillereine/200w_a-duzzasztomue-pillereinek-betonozasa-639398-960260.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A duzzasztómű alaplemezének betonozása (Tiszalöki vízlépcső építése)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639397-dm_tk_2012112/a_duzzasztomue_alaplemeze/200w_a-duzzasztomue-alaplemezenek-betonozasa-639397-439093.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A duzzasztómű alaplemezének vasalása és betonozása (Tiszalöki vízlépcső építése)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639396-dm_tk_2012111/a_duzzasztomue_alaplemeze/200w_a-duzzasztomue-alaplemezenek-vasalasa-es-betonozasa-639396-733613.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A Tiszalöki Vízlépcső éjjel, kivilágítva (Tiszalöki vízlépcső építése,...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/649163-dm_tk_2491360/a_tiszaloeki_vizlepcso_ej/200w_a-tiszaloeki-vizlepcso-ejjel-kivilagitva-649163-529436.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A Tiszalöki Vízlépcső - Előtérben a vízerőmű (Tiszalöki vízlépcső építése,...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/649162-dm_tk_2491359/a_tiszaloeki_vizlepcso_-_/200w_a-tiszaloeki-vizlepcso--eloterben-a-vizeromue-649162-844743.jpg)
Színes fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A duzzasztómű a felvíz felől nézve a duzzasztás megkezdésekor (Tiszalöki...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/649161-dm_tk_2491358/a_duzzasztomue_a_felviz_f/200w_a-duzzasztomue-a-felviz-felol-nezve-a-duzzasztas-megkezdesekor-649161-727684.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A duzzasztómű egyik nyílásán a felhúzott duzzasztótábla alatt vontatóhajó halad...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/649160-dm_tk_2491357/a_duzzasztomue_egyik_nyil/200w_a-duzzasztomue-egyik-nyilasan-a-felhuzott-duzzasztotabla-alatt-vontatohajo-halad-at-649160-935122.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A duzzasztómű egyik nyílásán a felhúzott duzzasztótábla alatt vontatóhajó halad...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/649159-dm_tk_2491356/a_duzzasztomue_egyik_nyil/200w_a-duzzasztomue-egyik-nyilasan-a-felhuzott-duzzasztotabla-alatt-vontatohajo-halad-at-649159-669161.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A vízerőmű gépcsarnokának felvíz felőli homlokzata (Tiszalöki vízlépcső...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/649158-dm_tk_2491355/a_vizeromue_gepcsarnokana/200w_a-vizeromue-gepcsarnokanak-felviz-feloli-homlokzata-649158-187696.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A vízerőmű gépcsarnoka befejezés előtt (Tiszalöki vízlépcső építése, 1950-1960)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/649157-dm_tk_2491354/a_vizeromue_gepcsarnoka_b/200w_a-vizeromue-gepcsarnoka-befejezes-elott-649157-683779.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A vízerőmű felvízi öblözetében szívó-nyomó úszókotró iszapot kotor (Tiszalöki...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/649156-dm_tk_2491353/a_vizeromue_felvizi_oeblo/200w_a-vizeromue-felvizi-oebloezeteben-szivo-nyomo-uszokotro-iszapot-kotor-649156-635996.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A duzzasztómű a felvíz felől nézve vastagon átbukó vízzel (Tiszalöki vízlépcső...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/649155-dm_tk_2491352/a_duzzasztomue_a_felviz_f/200w_a-duzzasztomue-a-felviz-felol-nezve-vastagon-atbuko-vizzel-649155-671895.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![Az erőmű felvízi öblözetében iszapkotrás kezdődik(Tiszalöki vízlépcső építése,...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/649154-dm_tk_2491351/az_eromue_felvizi_oebloez/200w_az-eromue-felvizi-oebloezeteben-iszapkotras-kezdodik--hatterben-a-parton-a-betetgerenda-ra-952006.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. Háttérben a parton a betétgerenda-raktár látszik. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A duzzasztómű egyik nyílása a duzzasztótáblán átbukó vízzel (Tiszalöki...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/649153-dm_tk_2491350/a_duzzasztomue_egyik_nyil/200w_a-duzzasztomue-egyik-nyilasa-a-duzzasztotablan-atbuko-vizzel-649153-879709.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A duzzasztómű egyik nyílása a duzzasztótáblán átbukó vízzel (Tiszalöki...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/649152-dm_tk_2491349/a_duzzasztomue_egyik_nyil/200w_a-duzzasztomue-egyik-nyilasa-a-duzzasztotablan-atbuko-vizzel-649152-287401.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
[Last update: ]