Album a tiszalöki vízlépcső építéséről.
Tiszalöki vízlépcső építése
![A vízerőmű egyik szívócsatornája mintadeszkázatának beállítása a beépítés...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/648862-dm_tk_249159/a_vizeromue_egyik_szivocs/200w_a-vizeromue-egyik-szivocsatornaja-mintadeszkazatanak-beallitasa-a-beepites-helyen-648862-142966.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A vízerőmű szívócsatorna mintadeszkázatának összeállítása az ácstelepen...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/648861-dm_tk_249158/a_vizeromue_szivocsatorna/200w_a-vizeromue-szivocsatorna-mintadeszkazatanak-oesszeallitasa-az-acstelepen-648861-065369.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A vízerőmű szívócsatorna mintadeszkázatának összeállítása az ácstelepen...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/648860-dm_tk_249157/a_vizeromue_szivocsatorna/200w_a-vizeromue-szivocsatorna-mintadeszkazatanak-oesszeallitasa-az-acstelepen-648860-970815.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A vízerőmű szívócsatorna osztópillér talplegömbölyítésének mintadeszkázata...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/648859-dm_tk_249156/a_vizeromue_szivocsatorna/200w_a-vizeromue-szivocsatorna-osztopiller-talplegoemboelyitesenek-mintadeszkazata-leszallitasr-011650.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A vízerőmű szívócsatorna mintadeszkázatának szeletei beszállításra készen...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/648858-dm_tk_249155/a_vizeromue_szivocsatorna/200w_a-vizeromue-szivocsatorna-mintadeszkazatanak-szeletei-beszallitasra-keszen-648858-129047.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A vízerőmű szívócsatorna mintadeszkázat kész szeletei (Tiszalöki vízlépcső...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/648857-dm_tk_249154/a_vizeromue_szivocsatorna/200w_a-vizeromue-szivocsatorna-mintadeszkazat-kesz-szeletei-648857-448590.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A vízerőmű szívócsatorna mintadeszkája egyik szeletének összeállítása az...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/648856-dm_tk_249153/a_vizeromue_szivocsatorna/200w_a-vizeromue-szivocsatorna-mintadeszkaja-egyik-szeletenek-oesszeallitasa-az-acstelepen-6488-128025.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A vízerőmű szívócsatornája mintadeszkázatának egyik szeletét kezdik...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/648855-dm_tk_249152/a_vizeromue_szivocsatorna/200w_a-vizeromue-szivocsatornaja-mintadeszkazatanak-egyik-szeletet-kezdik-oesszeallitani-az-acs-547208.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A vízerőmű alaplemez betonozása sakktáblaszerűen készített tömbökből (Tiszalöki...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/648854-dm_tk_249151/a_vizeromue_alaplemez_bet/200w_a-vizeromue-alaplemez-betonozasa-sakktablaszerueen-keszitett-toemboekbol-648854-634398.jpg)
Háttérben az utófenék betonozása készül. Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A vízerőmű betonkockákból készített utófeneke (Tiszalöki vízlépcső építése,...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/648853-dm_tk_249150/a_vizeromue_betonkockakbo/200w_a-vizeromue-betonkockakbol-keszitett-utofeneke-648853-305892.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A vízerőmű alaplemez egyik alaptömbje munkahézagjának zsaluzása betonozás előtt...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/648852-dm_tk_249149/a_vizeromue_alaplemez_egy/200w_a-vizeromue-alaplemez-egyik-alaptoembje-munkahezaganak-zsaluzasa-betonozas-elott-648852-339765.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![Vízerőmű alaptömb vasszerelése (Tiszalöki vízlépcső építése, 1950-1960)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/648851-dm_tk_249148/vizeromue_alaptoemb_vassz/200w_vizeromue-alaptoemb-vasszerelese-648851-411267.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![Vízerőmű alaplemez vasszerelése (Tiszalöki vízlépcső építése, 1950-1960)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/648850-dm_tk_249147/vizeromue_alaplemez_vassz/200w_vizeromue-alaplemez-vasszerelese-648850-756341.jpg)
Fölötte a talajvízszint-süllyesztő szívócsővel és háttérben a betongyárral. Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A vízerőmű alaplemezének aljzatbetonja és vasszerelése (Tiszalöki vízlépcső...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/648849-dm_tk_249146/a_vizeromue_alaplemezenek/200w_a-vizeromue-alaplemezenek-aljzatbetonja-es-vasszerelese-1951-szeptember-ho-648849-974433.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![Betongyár (Tiszalöki vízlépcső építése, 1950-1960)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/648848-dm_tk_249145/betongyar_1951_szeptember/200w_betongyar-1951-szeptember-ho-648848-195425.jpg)
A háromféle betonadalék anyag és a cement Sawo berendezésen keresztül kg-ra mérve került a Jaeger keverőkbe. A betongyár napi teljesítménye 400 m3 volt. Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![Betongyár (Tiszalöki vízlépcső építése, 1950-1960)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/648847-dm_tk_249144/betongyar_1951_szeptember/200w_betongyar-1951-szeptember-ho-648847-614342.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![Lánctalpas forgófelsővázas kavicsfelrakó (Tiszalöki vízlépcső építése,...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/648846-dm_tk_249143/lanctalpas_forgofelsovaza/200w_lanctalpas-forgofelsovazas-kavicsfelrako-648846-676223.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A vízlépcső építéséhez a Tiszából kotorták a kavicsot (Tiszalöki vízlépcső...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/648845-dm_tk_249142/a_vizlepcso_epitesehez_a_/200w_a-vizlepcso-epitesehez-a-tiszabol-kotortak-a-kavicsot-648845-076963.jpg)
A képen a parti elevátor látszik. Később helyette úszó elevátor készült. Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A munkatér délnyugat felől nézve (Tiszalöki vízlépcső építése, 1950-1960)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/648844-dm_tk_249141/a_munkater_delnyugat_felo/200w_a-munkater-delnyugat-felol-nezve-648844-686881.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe..
![A munkatér délkelet felől nézve (Tiszalöki vízlépcső építése, 1950-1960)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/648843-dm_tk_249140/a_munkater_delkelet_felol/200w_a-munkater-delkelet-felol-nezve-648843-033869.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![Sínen járó forgó toronydaru, háttérben a betongyárral (Tiszalöki vízlépcső...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/648842-dm_tk_249139/sinen_jaro_forgo_toronyda/200w_sinen-jaro-forgo-toronydaru-hatterben-a-betongyarral-1951-szeptember-ho-648842-115421.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![Toronydaru összeállítása (Tiszalöki vízlépcső építése, 1950-1960)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/648841-dm_tk_249138/toronydaru_oesszeallitasa/200w_toronydaru-oesszeallitasa-648841-133573.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![Larssen-verés az alapgödörben (Tiszalöki vízlépcső építése, 1950-1960)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/648840-dm_tk_249137/larssen-veres_az_alapgoed/200w_larssen-veres-az-alapgoedoerben-648840-038817.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![Larssen-verés az alapgödörben (Tiszalöki vízlépcső építése, 1950-1960)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/648839-dm_tk_249136/larssen-veres_az_alapgoed/200w_larssen-veres-az-alapgoedoerben-648839-859546.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
[Last update: ]