Album a tiszalöki vízlépcső építéséről.
Tiszalöki vízlépcső építése
![A hajózsilip alvízi mólója és vezetőműve (Tiszalöki vízlépcső építése)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639431-dm_tk_20121136/a_hajozsilip_alvizi_moloj/200w_a-hajozsilip-alvizi-moloja-es-vezetomueve-639431-406561.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon,állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A hajózsilip alvízi vezetőműve és a part rézsűburkolása (Tiszalöki vízlépcső...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639430-dm_tk_20121135/a_hajozsilip_alvizi_vezet/200w_a-hajozsilip-alvizi-vezetomueve-es-a-part-rezsueburkolasa-639430-118185.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A hajózsilip kamra az alvíz felől nézve az elválasztó pillérrel (Tiszalöki...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639429-dm_tk_20121134/a_hajozsilip_kamra_az_alv/200w_a-hajozsilip-kamra-az-alviz-felol-nezve-az-elvalaszto-pillerrel-639429-966145.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A hajózsilip felsőfő és kamraoldalfal betonozása (Tiszalöki vízlépcső építése)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639428-dm_tk_20121133/a_hajozsilip_felsofo_es_k/200w_a-hajozsilip-felsofo-es-kamraoldalfal-betonozasa-639428-463777.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A hajózsilip-kamra oldalfalának zsaluzása és vasszerelése (Tiszalöki vízlépcső...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639427-dm_tk_20121132/a_hajozsilip-kamra_oldalf/200w_a-hajozsilip-kamra-oldalfalanak-zsaluzasa-es-vasszerelese-639427-693890.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A hajózsilip-kamra betonozása (Tiszalöki vízlépcső építése)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639426-dm_tk_20121131/a_hajozsilip-kamra_betono/200w_a-hajozsilip-kamra-betonozasa-639426-188362.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A hajózsilip alapgödre az elválasztó pillérrel (Tiszalöki vízlépcső építése)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639425-dm_tk_20121130/a_hajozsilip_alapgoedre_a/200w_a-hajozsilip-alapgoedre-az-elvalaszto-pillerrel-639425-113474.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A hajózsilip, duzzasztómű és erőmű az alvíz felől nézve a duzzasztómű üzembe...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639424-dm_tk_20121129/a_hajozsilip_duzzasztomue/200w_a-hajozsilip-duzzasztomue-es-eromue-az-alviz-felol-nezve-a-duzzasztomue-uezembe-helyezese-302718.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A duzzasztómű az alvíz felől nézve a duzzasztás megkezdésekor (Tiszalöki...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639423-dm_tk_20121128/a_duzzasztomue_az_alviz_f/200w_a-duzzasztomue-az-alviz-felol-nezve-a-duzzasztas-megkezdesekor-639423-914794.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A duzzasztómű ünnepélyes üzembehelyezése, 1954. május 9. (Tiszalöki vízlépcső...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639422-dm_tk_20121127/a_duzzasztomue_uennepelye/200w_a-duzzasztomue-uennepelyes-uezembehelyezese-1954-majus-9-639422-945561.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A duzzasztómű ünnepélyes üzembehelyezése, 1954. május 9. (Tiszalöki vízlépcső...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639421-dm_tk_20121126/a_duzzasztomue_uennepelye/200w_a-duzzasztomue-uennepelyes-uezembehelyezese-1954-majus-9-639421-955396.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A duzzasztómű ünnepélyes üzembehelyezése, 1954. május 9. (Tiszalöki vízlépcső...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639420-dm_tk_20121125/a_duzzasztomue_uennepelye/200w_a-duzzasztomue-uennepelyes-uezembehelyezese-1954-majus-9-639420-605787.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A duzzasztómű a felvíz felől nézve 1954 tavaszán (Tiszalöki vízlépcső építése)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639419-dm_tk_20121124/a_duzzasztomue_a_felviz_f/200w_a-duzzasztomue-a-felviz-felol-nezve-1954-tavaszan-639419-116230.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A munkagödör felvízi körgátjának átvágása után megindul a vízfolyás a...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639418-dm_tk_20121123/a_munkagoedoer_felvizi_ko/200w_a-munkagoedoer-felvizi-koergatjanak-atvagasa-utan-megindul-a-vizfolyas-a-munkagoedroen-es-590873.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A munkagödör felvízi körgátjának átvágása után megindul a vízfolyás a...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639417-dm_tk_20121122/a_munkagoedoer_felvizi_ko/200w_a-munkagoedoer-felvizi-koergatjanak-atvagasa-utan-megindul-a-vizfolyas-a-munkagoedroen-es-331270.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![Az alvízi öblözet kotrása -25 C-os hidegben sorozatos robbantásokkal (Tiszalöki...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639416-dm_tk_20121121/az_alvizi_oebloezet_kotra/200w_az-alvizi-oebloezet-kotrasa-25-0c-os-hidegben-sorozatos-robbantasokkal-639416-538295.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![Az alvízi öblözet kotrása 25 C-os hidegben sorozatos robbantásokkal (Tiszalöki...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639415-dm_tk_20121120/az_alvizi_oebloezet_kotra/200w_az-alvizi-oebloezet-kotrasa-25-0c-os-hidegben-sorozatos-robbantasokkal-639415-343016.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A munkagödör alvízi körgátjának és az alvízi öblözetnek kikotrása 25 C-os...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639413-dm_tk_20121118/a_munkagoedoer_alvizi_koe/200w_a-munkagoedoer-alvizi-koergatjanak-es-az-alvizi-oebloezetnek-kikotrasa-25-0c-os-hidegben-6-048232.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![Az erőmű, duzzasztómű és hajózsilip a felvíz felől nézve a talajvízszint...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639412-20121117/az_eromue_duzzasztomue_es/200w_az-eromue-duzzasztomue-es-hajozsilip-a-felviz-felol-nezve-a-talajvizszint-suellyesztessel-534236.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A duzzasztómű jobboldali nyílásának elzárótáblája az alvíz felől nézve...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639411-dm_tk_20121116/a_duzzasztomue_jobboldali/200w_a-duzzasztomue-jobboldali-nyilasanak-elzarotablaja-az-alviz-felol-nezve-639411-731236.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A duzzasztómű jobboldali nyílásának elzárótáblája a felvíz felől nézve, a...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639410-dm_tk_20121115/a_duzzasztomue_jobboldali/200w_a-duzzasztomue-jobboldali-nyilasanak-elzarotablaja-a-felviz-felol-nezve-a-kezelohiddal-639-532221.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A duzzasztómű vasszerkezetének szerelése (Tiszalöki vízlépcső építése)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639409-dm_tk_20121114/a_duzzasztomue_vasszerkez/200w_a-duzzasztomue-vasszerkezetenek-szerelese-639409-524933.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
![A duzzasztómű vasszerkezetének szerelése (Tiszalöki vízlépcső építése)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/639408-dm_tk_20121113/a_duzzasztomue_vasszerkez/200w_a-duzzasztomue-vasszerkezetenek-szerelese-639408-244587.jpg)
Fekete-fehér fotó a "Tiszalöki vízlépcső építése" című albumból. A Tiszalöki Vízlépcső a Keleti- és Nyugati Főcsatornával, valamint az ehhez csatlakozó öntözőfürtökkel együtt alkotja a tiszalöki öntözőrendszert. A Vízlépcső a felette lévő folyószakaszban kb. 10 millió m3 víz mederduzzasztásával lehetőséget nyújt: 46 m3/sec vízhozam gravitációs kivezetésére az öntöző főcsatornákon, állandó hajóút biztosítására a Tisza 80 és a Bodrog 50 km hosszú folyószakaszán, évi átlagban 45 millió kWh villamosenergia termelésére, 28 m3/sec vízátadásra a Körös-völgybe. A vízlépcső Tiszalöktől nyugatra, a Tisza 518,2 fkm szelvényében a rázompusztai kanyarulat 2,9 km hosszú átvágásában létesült, amit az öntöző főcsatorna legmegfelelőbb kiindulási helye határozott meg. A vízlépcső a duzzasztóműből, a hajózsilipből, a vízerőtelepből és a mederelzáró keresztgátakból áll. A duzzasztóművet 1954 tavaszán, a hajózsilipet 1958-ban, a vízerőtelepet pedig 1959-ben helyezték üzembe.
[Last update: ]