A Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat területén fekvő jelentősebb létesítményeket bemutató album az 1920-1930-as évekből.
A Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat létesítményei
![35. sz. őrház (Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636880-dm_tk_20161128/35_sz_orhaz/200w_35-sz-orhaz-636880-169540.jpg)
Fekete-fehér fotó az 1920-30-as évekből, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat területén fekvő jelentősebb létesítményeket bemutató albumból.
![Dombrádi szivattyútelep (Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636876-dm_tk_20161124/dombradi_szivattyutelep/200w_dombradi-szivattyutelep-636876-680283.jpg)
Fekete-fehér fotó az 1920-30-as évekből, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat területén fekvő jelentősebb létesítményeket bemutató albumból. A Dombrádi szivattyútelep 1915-ben épült azért hogy, a Felsőszabolcsi belvízrendszer felső területének belvizeit a Tiszába átemelje.
![Lónyay-csatorna (Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636874-dm_tk_20161122/lonyay-csatorna/200w_lonyay-csatorna-636874-629878.jpg)
Fekete-fehér fotó az 1920-30-as évekből, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat területén fekvő jelentősebb létesítményeket bemutató albumból. Az 1846-ban megalakult Felsőszabolcsi társulat számára nagy gondot jelentett a nyírségi dombokról lezúduló víz, amely az amúgy is lápos és mocsaras Rétközt sújtotta. Ezért egy övcsatorna építtetését kezdeményezték, amely a nyírségi vizeket a Tiszába szállítja. 1879-ben megalakult Nyírvíz Szabályozó Társulat, amellyel a Felsőszabolcsi Társulat egyezséget kötött az övcsatorna megépítését, valamint fenntartását illetően. Ennek értelmében a Felsőszabolcsi Társulat vállalta az építését, melyhez a Nyírvíz Szabályozó Társulat 250. 000.-Ft-al járult hozzá, és kötelezte magát a további fenntartásra. A tulajdonjogról a Nyírvíz Társulat pedig lemondott a Felsőszabolcsiak javára. Az övcsatorna építése 1879 őszén kezdődött el és 1882. novemberében fejeződött be. A Felsőszabolcsi Társulat azt két évvel később - a munkássága iránti tiszteletből - az 1884-ben elhunyt elnökéről „Lónyay - Főcsatornának” nevezte el.
![Lónyay-csatorna (Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636869-dm_tk_20161117/lonyay-csatorna/200w_lonyay-csatorna-636869-718272.jpg)
Fekete-fehér fotó az 1920-30-as évekből, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat területén fekvő jelentősebb létesítményeket bemutató albumból. Az 1846-ban megalakult Felsőszabolcsi társulat számára nagy gondot jelentett a nyírségi dombokról lezúduló víz, amely az amúgy is lápos és mocsaras Rétközt sújtotta. Ezért egy övcsatorna építtetését kezdeményezték, amely a nyírségi vizeket a Tiszába szállítja. 1879-ben megalakult Nyírvíz Szabályozó Társulat, amellyel a Felsőszabolcsi Társulat egyezséget kötött az övcsatorna megépítését, valamint fenntartását illetően. Ennek értelmében a Felsőszabolcsi Társulat vállalta az építését, melyhez a Nyírvíz Szabályozó Társulat 250. 000.-Ft-al járult hozzá, és kötelezte magát a további fenntartásra. A tulajdonjogról a Nyírvíz Társulat pedig lemondott a Felsőszabolcsiak javára. Az övcsatorna építése 1879 őszén kezdődött el és 1882. novemberében fejeződött be. A Felsőszabolcsi Társulat azt két évvel később - a munkássága iránti tiszteletből - az 1884-ben elhunyt elnökéről „Lónyay - Főcsatornának” nevezte el.
![Töltéserősítési munka (Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636867-dm_tk_20161115/toelteserositesi_munka/200w_toelteserositesi-munka-636867-970336.jpg)
Fekete-fehér fotó az 1920-30-as évekből, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat területén fekvő jelentősebb létesítményeket bemutató albumból.
![14. sz. gátőrház (Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636865-dm_tk_20161113/14_sz_gatorhaz/200w_14-sz-gatorhaz-636865-066411.jpg)
Fekete-fehér fotó az 1920-30-as évekből, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat területén fekvő jelentősebb létesítményeket bemutató albumból. A 14. számú gátőrház, a gátőrház mellett lépcsőn egy férfi áll.
![Kétérközi szivattyútelep (Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636863-dm_tk_20161111/keterkoezi_szivattyutelep/200w_keterkoezi-szivattyutelep-636863-310429.jpg)
Fekete-fehér fotó az 1920-30-as évekből, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat területén fekvő jelentősebb létesítményeket bemutató albumból. A Kétérközi szivattyútelepet a Belfő-csatornán építették azért, mert a mezőgazdasági területek egyre nőttek és meg kellett oldani a mocsarak gyorsabb lecsapolását. A szivattyútelep segítségével nőtt az átemelő-kapacitás és a belvizeket gyorsabban el lehetett vezetni.
![Tiszabercel - Belső kis zsilip (Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636861-dm_tk_2016119/tiszabercel_-_belso_kis_z/200w_tiszabercel--belso-kis-zsilip-636861-129327.jpg)
Fekete-fehér fotó az 1920-30-as évekből, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat területén fekvő jelentősebb létesítményeket bemutató albumból. A Rétköz belvizeinek a Tiszába való szabályozott bevezetéséhez zsilipekre és szivattyútelepekre volt szükség. 1858-ban Bercel és Paszab között kockakövekből meg is épült az első zsilip, de egy árvíz súlyosan megrongálta. Ezt követően fazsilippel próbálkoztak – de ez sem bizonyult időállónak. Majd 1870-ben Meiszner Ernő tervei alapján elkészült egy masszív szerkezet, amely már alkalmas volt arra, hogy a 20. század elején megerősítsék, majd egy belső zsilippel és ellennyomó medencével kiegészítve sikerrel álljon ellen a nagyobb nyomásnak is. A zsilip egészen a tiszalöki duzzasztógát üzembe helyezéséig (1954-ig) működött - ezután annyira megemelkedett a folyó vízszintje, hogy megszűnt a gravitációs elven működő zsilip használhatósága.
![Tiszabercel - Külső nagy zsilip (Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636860-dm_tk_2016118/tiszabercel_-_kuelso_nagy/200w_tiszabercel--kuelso-nagy-zsilip-636860-082111.jpg)
Fekete-fehér fotó az 1920-30-as évekből, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat területén fekvő jelentősebb létesítményeket bemutató albumból. A Rétköz belvizeinek a Tiszába való szabályozott bevezetéséhez zsilipekre és szivattyútelepekre volt szükség. 1858-ban Bercel és Paszab között kockakövekből meg is épült az első zsilip, de egy árvíz súlyosan megrongálta. Ezt követően fazsilippel próbálkoztak – de ez sem bizonyult időállónak. Majd 1870-ben Meiszner Ernő tervei alapján elkészült egy masszív szerkezet, amely már alkalmas volt arra, hogy a 20. század elején megerősítsék, majd egy belső zsilippel és ellennyomó medencével kiegészítve sikerrel álljon ellen a nagyobb nyomásnak is. A zsilip egészen a tiszalöki duzzasztógát üzembe helyezéséig (1954-ig) működött - ezután annyira megemelkedett a folyó vízszintje, hogy megszűnt a gravitációs elven működő zsilip használhatósága.
![Tiszabercel - Belfő csatorna (Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636859-dm_tk_2016117/tiszabercel_-_belfo_csato/200w_tiszabercel--belfo-csatorna-636859-801208.jpg)
Fekete-fehér fotó az 1920-30-as évekből. A Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat területén fekvő jelentősebb létesítményeket mutatja be. Az 53 km hosszú Belfő-csatorna 1860-1870 között épült meg Tiszabezdéd és Tiszabercel között, a hozzá tartozó 22 mellékcsatornával. Legfőbb feladata a belvizek összegyűjtése és a Tiszába való biztonságos eljuttatása volt.
![Tiszabercel - A szivattyútelep gépháza (Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636856-dm_tk_2016114/tiszabercel_-_gephaz/200w_tiszabercel--gephaz-636856-848675.jpg)
Fekete-fehér fotó az 1920-30-as évekből, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat területén fekvő jelentősebb létesítményeket bemutató albumból. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legrégebbi gőzüzemű szivattyútelepe a tiszaberceli telep, melyet 1896-ban építettek. Legfőbb szerepe az volt, hogy a Rétköz belvizeit összegyűjtő Belfő csatorna vizeit magas tiszai vízállás esetén is át lehessen emelni a folyóba. 1967-ben a gőzüzemű telep mellett egy elektromos meghajtású szivattyútelepet is építettek, a régit pedig 1983-ban ipari műemlékké nyilvánították.
![Tiszabercel - Ellennyomó medence, zsilip (Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636855-dm_tk_2016113/tiszabercel_-_ellennyomo_/200w_tiszabercel--ellennyomo-medence-zsilip-636855-525168.jpg)
Fekete-fehér fotó az 1920-30-as évekből, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat területén fekvő jelentősebb létesítményeket bemutató albumból. A Rétköz belvizeinek a Tiszába való szabályozott bevezetéséhez zsilipekre és szivattyútelepekre volt szükség. 1858-ban Bercel és Paszab között kockakövekből meg is épült az első zsilip, de egy árvíz súlyosan megrongálta. Ezt követően fazsilippel próbálkoztak – de ez sem bizonyult időállónak. Majd 1870-ben Meiszner Ernő tervei alapján elkészült egy masszív szerkezet, amely már alkalmas volt arra, hogy a 20. század elején megerősítsék, majd egy belső zsilippel és ellennyomó medencével kiegészítve sikerrel álljon ellen a nagyobb nyomásnak is. A zsilip egészen a tiszalöki duzzasztógát üzembe helyezéséig (1954-ig) működött - ezután annyira megemelkedett a folyó vízszintje, hogy megszűnt a gravitációs elven működő zsilip használhatósága.
![Tiszabercel - A szivattyútelep gépháza (Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636854-dm_tk_2016112/tiszabercel_-_gephaz/200w_tiszabercel--gephaz-636854-494602.jpg)
Fekete-fehér fotó az 1920-30-as évekből, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat területén fekvő jelentősebb létesítményeket bemutató albumból. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legrégebbi gőzüzemű szivattyútelepe a tiszaberceli telep, melyet 1896-ban építettek. Legfőbb szerepe az volt, hogy a Rétköz belvizeit összegyűjtő Belfő csatorna vizeit magas tiszai vízállás esetén is át lehessen emelni a folyóba. 1967-ben a gőzüzemű telep mellett egy elektromos meghajtású szivattyútelepet is építettek, a régit pedig 1983-ban ipari műemlékké nyilvánították.
![Tiszabercel, szivattyútelep(Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636853-dm_tk_2016111/tiszabercel/200w_tiszabercel-636853-946090.jpg)
Fekete-fehér fotó az 1920-30-as évekből, a Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat területén fekvő jelentősebb létesítményeket bemutató albumból. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legrégebbi gőzüzemű szivattyútelepe a tiszaberceli telep, melyet 1896-ban építettek. Legfőbb szerepe az volt, hogy a Rétköz belvizeit összegyűjtő Belfő csatorna vizeit magas tiszai vízállás esetén is át lehessen emelni a folyóba. 1967-ben a gőzüzemű telep mellett egy elektromos meghajtású szivattyútelepet is építettek, a régit pedig 1983-ban ipari műemlékké nyilvánították.
[Last update: ]