Album az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság munkálatairól.
Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság munkálatai
![Tiszakarádi szivattyútelep szívócsatornája (Északmagyarországi Vízügyi...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/645736-dm_tk_2470039/tiszakaradi_szivattyutele/200w_tiszakaradi-szivattyutelep-szivocsatornaja-645736-267989.jpg)
A Tiszakarádi belvízöblözet a Bodrogközi belvízvédelmi körzet részét képezi. Az öblözet belvizeit aTiszakarádi-főcsatorna vezeti le a szivattyútelepen keresztül a Tisza folyóba. A főcsatorna torkolatánál lévő régi gőzüzemű szivattyútelepet 1897-ben építették, amely 2 db egyenként 3,0 m3/s teljesítményű Schlick-Nicholson típusú vízszintes tengelyű centrifugál szivattyúegységből állt. A meghajtógépek Schlick-Nicholson típusú fekvő-stabil, beépített gőzgépek voltak, amelyek 1350 kggőz/óra teljesítménnyel rendelkeztek. Az egyik gépcsoport idővel teljesen elavult, ezért az 1960-as években fejlesztésekre volt szükség. Mai formáját a '80-as években nyerte el, amikor is beépítésre került még 6 db egyenként 1,33 m3/s teljesítményű MLP500 típusú elektromos szivattyúegység is. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.
![Tiszakarádi főcsatorna (Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság munkálatai)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/645735-dm_tk_2470038/tiszakaradi_focsatorna/200w_tiszakaradi-focsatorna-645735-531598.jpg)
A Tiszakarádi belvízöblözet a Bodrogközi belvízvédelmi körzet részét képezi. Az öblözet belvizeit aTiszakarádi-főcsatorna vezeti le a szivattyútelepen keresztül a Tisza folyóba. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.
![Tiszakarádi szivattyútelep gépterme (Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/645734-dm_tk_2470037/tiszakaradi_szivattyutele/200w_tiszakaradi-szivattyutelep-gepterme-645734-095647.jpg)
A Tiszakarádi belvízöblözet a Bodrogközi belvízvédelmi körzet részét képezi. Az öblözet belvizeit aTiszakarádi-főcsatorna vezeti le a szivattyútelepen keresztül a Tisza folyóba. A főcsatorna torkolatánál lévő régi gőzüzemű szivattyútelepet 1897-ben építették, amely 2 db egyenként 3,0 m3/s teljesítményű Schlick-Nicholson típusú vízszintes tengelyű centrifugál szivattyúegységből állt. A meghajtógépek Schlick-Nicholson típusú fekvő-stabil, beépített gőzgépek voltak, amelyek 1350 kggőz/óra teljesítménnyel rendelkeztek. Az egyik gépcsoport idővel teljesen elavult, ezért az 1960-as években fejlesztésekre volt szükség. Mai formáját a '80-as években nyerte el, amikor is beépítésre került még 6 db egyenként 1,33 m3/s teljesítményű MLP500 típusú elektromos szivattyúegység is. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.
![Tiszakarádi szivattyútelep gépháza (Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/645733-dm_tk_2470036/tiszakaradi_szivattyutele/200w_tiszakaradi-szivattyutelep-gephaza-645733-594583.jpg)
A Tiszakarádi belvízöblözet a Bodrogközi belvízvédelmi körzet részét képezi. Az öblözet belvizeit aTiszakarádi-főcsatorna vezeti le a szivattyútelepen keresztül a Tisza folyóba. A főcsatorna torkolatánál lévő régi gőzüzemű szivattyútelepet 1897-ben építették, amely 2 db egyenként 3,0 m3/s teljesítményű Schlick-Nicholson típusú vízszintes tengelyű centrifugál szivattyúegységből állt. A meghajtógépek Schlick-Nicholson típusú fekvő-stabil, beépített gőzgépek voltak, amelyek 1350 kggőz/óra teljesítménnyel rendelkeztek. Az egyik gépcsoport idővel teljesen elavult, ezért az 1960-as években fejlesztésekre volt szükség. Mai formáját a '80-as években nyerte el, amikor is beépítésre került még 6 db egyenként 1,33 m3/s teljesítményű MLP500 típusú elektromos szivattyúegység is. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.
![Tiszakarádi szivattyútelep (Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság munkálatai)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/645732-dm_tk_2470035/tiszakaradi_szivattyutele/200w_tiszakaradi-szivattyutelep-645732-617327.jpg)
A Tiszakarádi belvízöblözet a Bodrogközi belvízvédelmi körzet részét képezi. Az öblözet belvizeit aTiszakarádi-főcsatorna vezeti le a szivattyútelepen keresztül a Tisza folyóba. A főcsatorna torkolatánál lévő régi gőzüzemű szivattyútelepet 1897-ben építették, amely 2 db egyenként 3,0 m3/s teljesítményű Schlick-Nicholson típusú vízszintes tengelyű centrifugál szivattyúegységből állt. A meghajtógépek Schlick-Nicholson típusú fekvő-stabil, beépített gőzgépek voltak, amelyek 1350 kggőz/óra teljesítménnyel rendelkeztek. Az egyik gépcsoport idővel teljesen elavult, ezért az 1960-as években fejlesztésekre volt szükség. Mai formáját a '80-as években nyerte el, amikor is beépítésre került még 6 db egyenként 1,33 m3/s teljesítményű MLP500 típusú elektromos szivattyúegység is. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.
![Ricsei szivattyútelep gépháza (Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/645731-dm_tk_2470034/ricsei_szivattyutelep_gep/200w_ricsei-szivattyutelep-gephaza-645731-833715.jpg)
Gőzüzemű szivattyútelep gépháza Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.
![Ricsei szivattyútelep (Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság munkálatai)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/645730-dm_tk_2470033/ricsei_szivattyutelep/200w_ricsei-szivattyutelep-645730-666425.jpg)
Belvízvédelmi, gőzüzemű szivattyútelep. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.
![Vásárhelyi Pál emlékmű avatási ünnepség (Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/645729-dm_tk_2470032/vasarhelyi_pal_emlekmue_a/200w_vasarhelyi-pal-emlekmue-avatasi-uennepseg-645729-423249.jpg)
Beszédet mond Dégen Imre államtitkár. 1969. augusztus 31-én Tiszadob határában, az árvízvédelmi töltés mellett, a Tisza-szabályozás első kapavágásának helyén, Dégen Imre államtitkár ünnepi beszédével felavatták Vásárhelyi Pál emlékművét, Grantner Jenő szobrászművész alkotását. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.
![Vásárhelyi Pál emlékmű avatási ünnepség (Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/645728-dm_tk_2470031/vasarhelyi_pal_emlekmue_a/200w_vasarhelyi-pal-emlekmue-avatasi-uennepseg-645728-068494.jpg)
1969. augusztus 31-én Tiszadob határában, az árvízvédelmi töltés mellett, a Tisza-szabályozás első kapavágásának helyén, Dégen Imre államtitkár ünnepi beszédével felavatták Vásárhelyi Pál emlékművét, Grantner Jenő szobrászművész alkotását. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.
![Vásárhelyi Pál emlékmű avatási ünnepség (Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/645727-dm_tk_2470030/vasarhelyi_pal_emlekmue_a/200w_vasarhelyi-pal-emlekmue-avatasi-uennepseg-645727-277634.jpg)
1969. augusztus 31-én Tiszadob határában, az árvízvédelmi töltés mellett, a Tisza-szabályozás első kapavágásának helyén, Dégen Imre államtitkár ünnepi beszédével felavatták Vásárhelyi Pál emlékművét, Grantner Jenő szobrászművész alkotását. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.
![Vásárhelyi Pál emlékmű avatási ünnepség (Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/645726-dm_tk_2470029/vasarhelyi_pal_emlekmue_a/200w_vasarhelyi-pal-emlekmue-avatasi-uennepseg-645726-109339.jpg)
1969. augusztus 31-én Tiszadob határában, az árvízvédelmi töltés mellett, a Tisza-szabályozás első kapavágásának helyén, Dégen Imre államtitkár ünnepi beszédével felavatták Vásárhelyi Pál emlékművét, Grantner Jenő szobrászművész alkotását. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.
![Vásárhelyi Pál emlékmű avatási ünnepség (Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/645725-dm_tk_2470028/vasarhelyi_pal_emlekmue_a/200w_vasarhelyi-pal-emlekmue-avatasi-uennepseg-645725-300453.jpg)
1969. augusztus 31-én Tiszadob határában, az árvízvédelmi töltés mellett, a Tisza-szabályozás első kapavágásának helyén, Dégen Imre államtitkár ünnepi beszédével felavatták Vásárhelyi Pál emlékművét, Grantner Jenő szobrászművész alkotását. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.
![Tisza folyó szabályozása (Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság munkálatai)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/645723-dm_tk_2470026/tisza_folyo_szabalyozasa/200w_tisza-folyo-szabalyozasa-645723-342415.jpg)
Szintezési munkálatok. A magasságmérés talán leggyakrabban alkalmazott módszere a szintezés. Két pont magasságkülönbségét módunkban van rögtön meghatározni, amint képesek vagyunk a pontok felett egy vízszintes síkot kitűzni. Ugyanis, ha a két pontnak e vízszintes síktól számított függőleges távolságait megmérjük és egymásból levonjuk, megkapjuk a két pont magasságkülönbségét. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.
![Homokzsák mosás (Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság munkálatai)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/645716-dm_tk_2470019/homokzsak_mosas/200w_homokzsak-mosas-645716-978379.jpg)
Az árvíz levonultával a folyó mentén felszedik a homokzsákokat, melyeket aztán kiürítenek, kimosnak és kiteregetnek száradni. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.
![Fakadóvíz a Bodrogon (Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság munkálatai)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/645714-dm_tk_2470017/fakadoviz_a_bodrogon/200w_fakadoviz-a-bodrogon-645714-622458.jpg)
Fakadó víz: Magasabb felszínű víztérből az alacsonyabb terepre szivárgó járatokon át, anyagkimosás nélkül feltörő víz, vagy a nyomás tovaterjedése által fölemelt talajvíz. A külső víz és a fakadó víz hőmérsékletének azonossága átszivárgásra, míg különbözősége talajvízszint-emelkedésre utal. Árhullámok gyakori kísérő jelensége, de a magas vezetésű öntözőcsatornák és duzzasztott folyó szakaszok környezetében is gyakran előfordul. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.
![ÁKSZ osztag munkában (Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság munkálatai)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/645713-dm_tk_2470016/aksz_osztag_munkaban/200w_aksz-osztag-munkaban-645713-179069.jpg)
Munkában az Árvízvédelmi Készenléti Szervezet emberei. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.
![Tiszatarjáni buzgár (Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság munkálatai)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/645712-dm_tk_2470015/tiszatarjani_buzgar/200w_tiszatarjani-buzgar-645712-482736.jpg)
Buzgárnak nevezzük azt az árvízi jelenséget, amikor a mentett oldalon víz tör fel és a vízfeltörés szemcsés anyag kimosódásával jár. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.
![Izotópos szivárgás mérés (Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság munkálatai)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/645711-dm_tk_2470014/izotopos_szivargas_meres/200w_izotopos-szivargas-meres-645711-417157.jpg)
Az árvízvédelmi töltések építésénél vizsgálatokkal (helyszíni és laboratóriumi) kell igazolni, hogy a töltésbe beépített talaj anyaga, tömörsége és víztartalma megfelel-e a tervben, illetve a szabványban előírtaknak. A töltés tömörsége akkor kielégítő, ha elegendő számú és gyakoriságú mintavétel és mérés bizonyítja, hogy mind a száraz térfogatsűrűségre, mind a víztartalomra előírt feltételek teljesülnek. Az ún. izotópos módszerrel határozzák meg, hogy az árvízvédelmi gát tömörített talajának mekkora a térfogatsűrűsége és víztartalma. A radioizotópos tömörségmérő műszerek a gyakorlatban előforduló minden talajféleségnél használhatók. A felszín közeli szondák segítségével a talaj, illetőleg földmű felső, 25-35 centiméter vastag rétegének térfogatsúlya mérhető. Mélységi szondák segítségével a mérések 10-12 méterig, vagy még annál is nagyobb mélységig is kiterjeszthetők. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.
![Rőzsekazal rakás (Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság munkálatai)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/645705-dm_tk_247008/rozsekazal_rakas/200w_rozsekazal-rakas-645705-768350.jpg)
A rőzsét az elmúlt évtizedekben gyakran alkalmazták laza talajú folyófenék, ill. meder- és partoldal védelmére. Lágyított vashuzalt felhasználva a tű segítségével fűzfanyalábokat kötöttek össze, hogy végül egy összefüggő, lepedőszerű rőzseréteget, ún. rőzsepokrócot kapjanak. A pokróc elkészítéséhez a rőzsét kazlakba rakták, melyeket a töltéskoronán helyeztek el egymástól kb. 100 méterre. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.
![Rőzsekazal rakás (Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság munkálatai)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/645704-dm_tk_247007/rozsekazal_rakas/200w_rozsekazal-rakas-645704-669375.jpg)
A rőzsét az elmúlt évtizedekben gyakran alkalmazták laza talajú folyófenék, ill. meder- és partoldal védelmére. Lágyított vashuzalt felhasználva a tű segítségével fűzfanyalábokat kötöttek össze, hogy végül egy összefüggő, lepedőszerű rőzseréteget, ún. rőzsepokrócot kapjanak. A pokróc elkészítéséhez a rőzsét kazlakba rakták, melyeket a töltéskoronán helyeztek el egymástól kb. 100 méterre. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.
![Rőzsekazal rakás (Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság munkálatai)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/645703-dm_tk_247006/rozsekazal_rakas/200w_rozsekazal-rakas-645703-280786.jpg)
A rőzsét az elmúlt évtizedekben gyakran alkalmazták laza talajú folyófenék, ill. meder- és partoldal védelmére. Lágyított vashuzalt felhasználva a tű segítségével fűzfanyalábokat kötöttek össze, hogy végül egy összefüggő, lepedőszerű rőzseréteget, ún. rőzsepokrócot kapjanak. A pokróc elkészítéséhez a rőzsét kazlakba rakták, melyeket a töltéskoronán helyeztek el egymástól kb. 100 méterre. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.
![Bene patak rendezése (Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság munkálatai)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/645702-dm_tk_247005/bene_patak_rendezese/200w_bene-patak-rendezese-645702-491589.jpg)
Földmunkák a Bene-patak rendezése során. A kis vízfolyások vízrendezésének fogalomkörébe azok a vízépítési munkák tartoznak, amelyek a vízfolyások kártételeinek csökkentésére vagy megszüntetésére, az elvizenyősödött völgyfenék lecsapolására, végül a vízgyűjtőn kialakult vízmosások megkötésére irányulnak. Az Északmagyaroroszági Vizügyi Igazgatóság egyes vízfolyásoknál évente végzett valamilyen vízrendezési tevékenységet, melyből kitűnik, hogy ezeknél állandó jelleggel szükségesek voltak a vízrendezési munkálatok. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.
![Keleméri patak rendezése (Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság munkálatai)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/645701-dm_tk_247004/kelemeri_patak_rendezese/200w_kelemeri-patak-rendezese-645701-193693.jpg)
A kis vízfolyások vízrendezésének fogalomkörébe azok a vízépítési munkák tartoznak, amelyek a vízfolyások kártételeinek csökkentésére vagy megszüntetésére, az elvizenyősödött völgyfenék lecsapolására, végül a vízgyűjtőn kialakult vízmosások megkötésére irányulnak. Az Északmagyaroroszági Vizügyi Igazgatóság egyes vízfolyásoknál évente végzett valamilyen vízrendezési tevékenységet, melyből kitűnik, hogy ezeknél állandó jelleggel szükségesek voltak a vízrendezési munkálatok. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.
![Ostoros patak rendezése (Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság munkálatai)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/645700-dm_tk_247003/ostoros_patak_rendezese/200w_ostoros-patak-rendezese-645700-918084.jpg)
A kis vízfolyások vízrendezésének fogalomkörébe azok a vízépítési munkák tartoznak, amelyek a vízfolyások kártételeinek csökkentésére vagy megszüntetésére, az elvizenyősödött völgyfenék lecsapolására, végül a vízgyűjtőn kialakult vízmosások megkötésére irányulnak. Az Északmagyaroroszági Vizügyi Igazgatóság egyes vízfolyásoknál évente végzett valamilyen vízrendezési tevékenységet, melyből kitűnik, hogy ezeknél állandó jelleggel szükségesek voltak a vízrendezési munkálatok. Fekete-fehér fotó az "ÉSZAKMAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG - MISKOLC" című fotóalbumból. Készült 1970 után.
[Last update: ]