Fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból.
Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe
![Gépházi részlet (Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636944-dm_tk_2492919/gephazi_reszlet/200w_gephazi-reszlet-636944-270711.jpg)
Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A telep eredetileg hat darab gőzgépberendezéssel létesült, melyek az I vh. alatt oly mértékben elhasználódtak, hogy szükségessé vált a korszerűsítés. A 1924-1931-ig tartó átépítési munkák során az egész gépi berendezést elektromossá alakították át. Így az összes szivattyú együttes működéssel, közepes Duna-vízállás mellett másodpercenként több mint 30000 liter vizet tudott a Dunába szivattyúzni.
![Régi gőzüzemű szivattyúegység (Budapest Székesfőváros Központi...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636943-dm_tk_2492918/regi_gozuezemue_szivattyu/200w_regi-gozuezemue-szivattyuegyseg-636943-623038.jpg)
Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A telep eredetileg hat darab gőzgépberendezéssel létesült, melyek az I vh. alatt oly mértékben elhasználódtak, hogy szükségessé vált a korszerűsítés. A 1924-1931-ig tartó átépítési munkák során az egész gépi berendezést elektromossá alakították át. Így az összes szivattyú együttes működéssel, közepes Duna-vízállás mellett másodpercenként több mint 30000 liter vizet tudott a Dunába szivattyúzni.
![A főkapcsolótábla (Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636942-dm_tk_2492917/a_fokapcsolotabla/200w_a-fokapcsolotabla-636942-044861.jpg)
Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A telep eredetileg hat darab gőzgépberendezéssel létesült, melyek az I vh. alatt oly mértékben elhasználódtak, hogy szükségessé vált a korszerűsítés. A 1924-1931-ig tartó átépítési munkák során az egész gépi berendezést elektromossá alakították át. Így az összes szivattyú együttes működéssel, közepes Duna-vízállás mellett másodpercenként több mint 30000 liter vizet tudott a Dunába szivattyúzni.
![Gépházi részlet (Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636941-dm_tk_2492916/gephazi_reszlet/200w_gephazi-reszlet-636941-996353.jpg)
Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A telep eredetileg hat darab gőzgépberendezéssel létesült, melyek az I vh. alatt oly mértékben elhasználódtak, hogy szükségessé vált a korszerűsítés. A 1924-1931-ig tartó átépítési munkák során az egész gépi berendezést elektromossá alakították át. Így az összes szivattyú együttes működéssel, közepes Duna-vízállás mellett másodpercenként több mint 30000 liter vizet tudott a Dunába szivattyúzni.
![Gépházi részlet (Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636940-dm_tk_2492915/gephazi_reszlet/200w_gephazi-reszlet-636940-230575.jpg)
Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A telep eredetileg hat darab gőzgépberendezéssel létesült, melyek az I vh. alatt oly mértékben elhasználódtak, hogy szükségessé vált a korszerűsítés. A 1924-1931-ig tartó átépítési munkák során az egész gépi berendezést elektromossá alakították át. Így az összes szivattyú együttes működéssel, közepes Duna-vízállás mellett másodpercenként több mint 30000 liter vizet tudott a Dunába szivattyúzni.
![A gépház részlete a főkapcsolótáblával (Budapest Székesfőváros Központi...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636939-dm_tk_2492914/a_gephaz_reszlete_a_fokap/200w_a-gephaz-reszlete-a-fokapcsolotablaval-636939-849320.jpg)
Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A telep eredetileg hat darab gőzgépberendezéssel létesült, melyek az I vh. alatt oly mértékben elhasználódtak, hogy szükségessé vált a korszerűsítés. A 1924-1931-ig tartó átépítési munkák során az egész gépi berendezést elektromossá alakították át. Így az összes szivattyú együttes működéssel, közepes Duna-vízállás mellett másodpercenként több mint 30000 liter vizet tudott a Dunába szivattyúzni.
![3,3 m3/sec. teljesítményű záporszivattyú (Budapest Székesfőváros Központi...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636938-dm_tk_2492913/33_m3sec_teljesitmenyue_z/200w_33-m3sec-teljesitmenyue-zaporszivattyu-636938-920467.jpg)
Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A telep eredetileg hat darab gőzgépberendezéssel létesült, melyek az I vh. alatt oly mértékben elhasználódtak, hogy szükségessé vált a korszerűsítés. A 1924-1931-ig tartó átépítési munkák során az egész gépi berendezést elektromossá alakították át. Így az összes szivattyú együttes működéssel, közepes Duna-vízállás mellett másodpercenként több mint 30000 liter vizet tudott a Dunába szivattyúzni.
![2 db, egyenként 2,3 m3/sec. teljesítményű záporszivattyú (Budapest...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636937-dm_tk_2492912/2_db_egyenkent_23_m3sec_t/200w_2-db-egyenkent-23-m3sec-teljesitmenyue-zaporszivattyu-636937-629909.jpg)
Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A telep eredetileg hat darab gőzgépberendezéssel létesült, melyek az I vh. alatt oly mértékben elhasználódtak, hogy szükségessé vált a korszerűsítés. A 1924-1931-ig tartó átépítési munkák során az egész gépi berendezést elektromossá alakították át. Így az összes szivattyú együttes működéssel, közepes Duna-vízállás mellett másodpercenként több mint 30000 liter vizet tudott a Dunába szivattyúzni.
![1500 lit/sec. teljesítményű szennyvízszivattyú (Budapest Székesfőváros Központi...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636936-dm_tk_2492911/1500_litsec_teljesitmenyu/200w_1500-litsec-teljesitmenyue-szennyvizszivattyu-636936-432952.jpg)
Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A telep eredetileg hat darab gőzgépberendezéssel létesült, melyek az I vh. alatt oly mértékben elhasználódtak, hogy szükségessé vált a korszerűsítés. A 1924-1931-ig tartó átépítési munkák során az egész gépi berendezést elektromossá alakították át. Így az összes szivattyú együttes működéssel, közepes Duna-vízállás mellett másodpercenként több mint 30000 liter vizet tudott a Dunába szivattyúzni.
![Gépház elektromos hajtású centrifugál szivattyúkkal (Budapest Székesfőváros...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636935-dm_tk_2492910/gephaz_elektromos_hajtasu/200w_gephaz-elektromos-hajtasu-centrifugal-szivattyukkal-636935-277046.jpg)
Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A telep eredetileg hat darab gőzgépberendezéssel létesült, melyek az I vh. alatt oly mértékben elhasználódtak, hogy szükségessé vált a korszerűsítés. A 1924-1931-ig tartó átépítési munkák során az egész gépi berendezést elektromossá alakították át. Így az összes szivattyú együttes működéssel, közepes Duna-vízállás mellett másodpercenként több mint 30000 liter vizet tudott a Dunába szivattyúzni.
![Az elzáró zsilipek meghajtó szerkezete (Budapest Székesfőváros Központi...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636933-dm_tk_249298/az_elzaro_zsilipek_meghaj/200w_az-elzaro-zsilipek-meghajto-szerkezete-636933-275582.jpg)
Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A szennyvíztisztítás ebben az időben csupán mechanikai tisztításból állt, melynek egy részét emberi erővel végezték. Az 1924-1931 között zajló korszerűsítés során az új szennyvízkezelő épületet a régi földalatti iszapmedencék alapfalain építették fel. A föld alatti medencék fölé világos csarnok épült, benne egy korszerű szennyvíztisztító berendezéssel, amely a tisztítást emberi erő kizárásával, gépi úton végezte el.
![Zsilipkezelő helyiség (Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636932-dm_tk_249297/zsilipkezelo_helyiseg/200w_zsilipkezelo-helyiseg-636932-132983.jpg)
Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A szennyvíztisztítás ebben az időben csupán mechanikai tisztításból állt, melynek egy részét emberi erővel végezték. Az 1924-1931 között zajló korszerűsítés során az új szennyvízkezelő épületet a régi földalatti iszapmedencék alapfalain építették fel. A föld alatti medencék fölé világos csarnok épült, benne egy korszerű szennyvíztisztító berendezéssel, amely a tisztítást emberi erő kizárásával, gépi úton végezte el.
![Durva rács és elzáró zsilip (Budapest Székesfőváros Központi...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636931-dm_tk_249296/durva_racs_es_elzaro_zsil/200w_durva-racs-es-elzaro-zsilip-636931-312726.jpg)
Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A szennyvíztisztítás ebben az időben csupán mechanikai tisztításból állt, melynek egy részét emberi erővel végezték. Az 1924-1931 között zajló korszerűsítés során az új szennyvízkezelő épületet a régi földalatti iszapmedencék alapfalain építették fel. A föld alatti medencék fölé világos csarnok épült, benne egy korszerű szennyvíztisztító berendezéssel, amely a tisztítást emberi erő kizárásával, gépi úton végezte el. A homokmedencék befolyási oldalán elhelyezett ún. durvarács, amelynek rácsköze 100 mm volt, a finom szűrőrácsban esetlegesen kárt okozó, nagyobb úszótárgyak távoltartására szolgált.
![A szennyvízszűrő rács az iszapfogó medence fenekéről nézve (Budapest...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636930-dm_tk_249295/a_szennyvizszuero_racs_az/200w_a-szennyvizszuero-racs-az-iszapfogo-medence-fenekerol-nezve-636930-062800.jpg)
Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A szennyvíztisztítás ebben az időben csupán mechanikai tisztításból állt, melynek egy részét emberi erővel végezték. Az 1924-1931 között zajló korszerűsítés során az új szennyvízkezelő épületet a régi földalatti iszapmedencék alapfalain építették fel. A föld alatti medencék fölé világos csarnok épült, benne egy korszerű szennyvíztisztító berendezéssel, amely a tisztítást emberi erő kizárásával, gépi úton végezte el. A szennyvízszűrő rács a szennyvíz vegyi hatásainak ellenálló különleges alumínium ötvözetből készített szűrőrácsozatból állt, melynek hézagjai 10 mm-esek voltak. Az ún. mozgórácsokról kiszűrt szemetet szállítószalag segítségével emelték ki, majd vastartálykocsikba ürítették. A homokfogó medencék és a szennyvíztisztító épület belső falai csempével voltak borítva, így azokat vízsugárral tudták öblíteni.
![A finom szennyvízszűrő rács üzemben (Budapest Székesfőváros Központi...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636929-dm_tk_249294/a_finom_szennyvizszuero_r/200w_a-finom-szennyvizszuero-racs-uezemben-636929-939071.jpg)
Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A szennyvíztisztítás ebben az időben csupán mechanikai tisztításból állt, melynek egy részét emberi erővel végezték. Az 1924-1931 között zajló korszerűsítés során az új szennyvízkezelő épületet a régi földalatti iszapmedencék alapfalain építették fel. A föld alatti medencék fölé világos csarnok épült, benne egy korszerű szennyvíztisztító berendezéssel, amely a tisztítást emberi erő kizárásával, gépi úton végezte el. A szennyvízszűrő rács a szennyvíz vegyi hatásainak ellenálló különleges alumínium ötvözetből készített szűrőrácsozatból állt, melynek hézagjai 10 mm-esek voltak. Az ún. mozgórácsokról kiszűrt szemetet szállítószalag segítségével emelték ki, majd vastartálykocsikba ürítették. A homokfogó medencék és a szennyvíztisztító épület belső falai csempével voltak borítva, így azokat vízsugárral tudták öblíteni.
![A szennyvízszűrő rácsok felülről nézve (Budapest Székesfőváros Központi...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636928-dm_tk_249293/a_szennyvizszuero_racsok_/200w_a-szennyvizszuero-racsok-feluelrol-nezve-636928-034423.jpg)
Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A szennyvíztisztítás ebben az időben csupán mechanikai tisztításból állt, melynek egy részét emberi erővel végezték. Az 1924-1931 között zajló korszerűsítés során az új szennyvízkezelő épületet a régi földalatti iszapmedencék alapfalain építették fel. A föld alatti medencék fölé világos csarnok épült, benne egy korszerű szennyvíztisztító berendezéssel, amely a tisztítást emberi erő kizárásával, gépi úton végezte el. A szennyvízszűrő rács a szennyvíz vegyi hatásainak ellenálló különleges alumínium ötvözetből készített szűrőrácsozatból állt, melynek hézagjai 10 mm-esek voltak. Az ún. mozgórácsokról kiszűrt szemetet szállítószalag segítségével emelték ki, majd vastartálykocsikba ürítették. A homokfogó medencék és a szennyvíztisztító épület belső falai csempével voltak borítva, így azokat vízsugárral tudták öblíteni.
![Szennyvízkezelő épület belső részlete (Budapest Székesfőváros Központi...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636927-dm_tk_249292/szennyvizkezelo_epuelet_b/200w_szennyvizkezelo-epuelet-belso-reszlete-636927-270375.jpg)
Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A szennyvíztisztítás ebben az időben csupán mechanikai tisztításból állt, melynek egy részét emberi erővel végezték. Az 1924-1931 között zajló korszerűsítés során az új szennyvízkezelő épületet a régi földalatti iszapmedencék alapfalain építették fel. A föld alatti medencék fölé világos csarnok épült, benne egy korszerű szennyvíztisztító berendezéssel, amely a tisztítást emberi erő kizárásával, gépi úton végezte el. Az ún. mozgórácsokról kiszűrt szemetet szállítószalag segítségével emelték ki, majd vastartálykocsikba ürítették. A homokfogó medencék és a szennyvíztisztító épület belső falai csempével voltak borítva, így azokat vízsugárral tudták öblíteni.
![Az új szennyvízkezelő épület (Budapest Székesfőváros Központi...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636926-dm_tk_249291/az_uj_szennyvizkezelo_epu/200w_az-uj-szennyvizkezelo-epuelet-636926-178983.jpg)
Fekete-fehér fotó a Budapest Székesfőváros Központi Csatorna-szivattyútelepe című albumból. A főváros pesti részének a Hungária-körúttól befelé eső területéről a szenny- és csapadékvizet csatornák segítségével vezették le az 1893-ban létesült Központi csatorna-szivattyútelepre, ahonnét a szenny- és csapadékvizet a centrifugálszivattyúk a Dunába nyomták. A szennyvíztisztítás ebben az időben csupán mechanikai tisztításból állt, melynek egy részét emberi erővel végezték. Az 1924-1931 között zajló korszerűsítés során az új szennyvízkezelő épületet a régi földalatti iszapmedencék alapfalain építették fel. A föld alatti medencék fölé világos csarnok épült, benne egy korszerű szennyvíztisztító berendezéssel, amely a tisztítást emberi erő kizárásával, gépi úton végezte el.
[Last update: ]