Fotóalbum a tiszafüredi főcsatorna 0+011 - 0+833 km szelvények közötti próbaszakaszának betonburkolat építéséről.
Tiszafüredi főcsatorna próbaszakaszainak betonburkolati építése
![Munka megtekintése (Tiszafüredi főcsatorna próbaszakaszainak betonburkolati...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636400-dm_tk_249426/munka_megtekintese/200w_munka-megtekintese-636400-285782.jpg)
Munka megtekintése. A kalapját a kezében fogó, bajszos úriember Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke, nyíllal megjelölve Dobolyi Tibor az Öntözésügyi Hivatal főépítésvezetője. Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.
![Munka megtekintése (Tiszafüredi főcsatorna próbaszakaszainak betonburkolati...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636399-dm_tk_249425/munka_megtekintese/200w_munka-megtekintese-636399-480369.jpg)
Munka megtekintése. A kalapját a kezében fogó, bajszos úriember Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke. Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.
![Megkevert beton görpályán és terelőfalas csúszdán kerül a beépítés helyére...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636398-dm_tk_249424/megkevert_beton_goerpalya/200w_megkevert-beton-goerpalyan-es-terelofalas-csuszdan-keruel-a-beepites-helyere-636398-179932.jpg)
Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.
![Keverőgép etetése (Tiszafüredi főcsatorna próbaszakaszainak betonburkolati...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636397-dm_tk_249423/keverogep_etetese/200w_keverogep-etetese-636397-908545.jpg)
Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.
![Betonkeverő gép munkában (Tiszafüredi főcsatorna próbaszakaszainak...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636396-dm_tk_249422/betonkevero_gep_munkaban/200w_betonkevero-gep-munkaban-636396-382338.jpg)
Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.
![Terepen mozgó generátor (Tiszafüredi főcsatorna próbaszakaszainak...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636395-dm_tk_249421/terepen_mozgo_generator/200w_terepen-mozgo-generator-636395-468097.jpg)
Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.
![Kész betontábla simítása (Tiszafüredi főcsatorna próbaszakaszainak...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636394-dm_tk_249420/kesz_betontabla_simitasa/200w_kesz-betontabla-simitasa-636394-450529.jpg)
Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.
![Rézsűtáblák betonozása zsaluzás mögött tűvibrátorral (Tiszafüredi főcsatorna...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636393-dm_tk_249419/rezsuetablak_betonozasa_z/200w_rezsuetablak-betonozasa-zsaluzas-moegoett-tuevibratorral-636393-240706.jpg)
Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. tűvibrátor: Építőipari gép, amelynek vibráló feje a rezgések segítségével csökkenti a betonrészecskék egymás közötti súrlódását. Ennek következtében a betonban levő felesleges vízmennyiség a beton felületén kiválik, elkülönül, így a betonanyag tömörebbé válik. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.
![Rézsű táblák betonozása pallóvibrátorral (Tiszafüredi főcsatorna...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636392-dm_tk_249418/rezsue_tablak_betonozasa_/200w_rezsue-tablak-betonozasa-pallovibratorral-636392-762430.jpg)
Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. pallóvibrátor/lapvibrátor: Simítására, tömörítése alkalmas építőipari gép, amelyet útburkolatok, gátak, járdák, töltések vagy akár munkaárkok anyagának tömörítésekor használnak. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.
![Rézsű táblák betonozása pallóvibrátorral (Tiszafüredi főcsatorna...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636391-dm_tk_249417/rezsue_tablak_betonozasa_/200w_rezsue-tablak-betonozasa-pallovibratorral-636391-850372.jpg)
Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. pallóvibrátor/lapvibrátor: Simítására, tömörítése alkalmas építőipari gép, amelyet útburkolatok, gátak, járdák, töltések vagy akár munkaárkok anyagának tömörítésekor használnak. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.
![Beton elhelyezése a rézsűn (Tiszafüredi főcsatorna próbaszakaszainak...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636390-dm_tk_249416/beton_elhelyezese_a_rezsu/200w_beton-elhelyezese-a-rezsuen-636390-601522.jpg)
Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.
![Utolsó simítások a beton elhelyezése előtt (Tiszafüredi főcsatorna...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636389-dm_tk_249415/utolso_simitasok_a_beton_/200w_utolso-simitasok-a-beton-elhelyezese-elott-636389-726301.jpg)
Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.
![Tükörnyesés fűrészfogas sablonnal (Tiszafüredi főcsatorna próbaszakaszainak...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636388-dm_tk_249414/tuekoernyeses_fuereszfoga/200w_tuekoernyeses-fuereszfogas-sablonnal-636388-005772.jpg)
Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.
![Formasín elhelyezése a rézsűbetonozáshoz (Tiszafüredi főcsatorna...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636387-dm_tk_249413/formasin_elhelyezese_a_re/200w_formasin-elhelyezese-a-rezsuebetonozashoz-636387-907466.jpg)
Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.
![Kész páratlan számú fenéktáblák (Tiszafüredi főcsatorna próbaszakaszainak...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636386-dm_tk_249412/kesz_paratlan_szamu_fenek/200w_kesz-paratlan-szamu-fenektablak-636386-210532.jpg)
Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.
![Kész fenéktáblák nedves jutatakarók alatt (Tiszafüredi főcsatorna...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636385-dm_tk_249411/kesz_fenektablak_nedves_j/200w_kesz-fenektablak-nedves-jutatakarok-alatt-636385-419273.jpg)
Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.
![Páros számú fenéktáblák betonozásának előkészítése (Tiszafüredi főcsatorna...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636384-dm_tk_249410/paros_szamu_fenektablak_b/200w_paros-szamu-fenektablak-betonozasanak-elokeszitese-636384-620675.jpg)
Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.
![Páratlan számú fenékbeton-lemez készítése él- és pallóvibrátorral (Tiszafüredi...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636383-dm_tk_24949/paratlan_szamu_fenekbeton/200w_paratlan-szamu-fenekbeton-lemez-keszitese-el-es-pallovibratorral-636383-932783.jpg)
Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. pallóvibrátor/lapvibrátor: Simítására, tömörítése alkalmas építőipari gép, amelyet útburkolatok, gátak, járdák, töltések vagy akár munkaárkok anyagának tömörítésekor használnak. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.
![Páratlan számú fenékbeton-lemez készítése él- és pallóvibrátorral (Tiszafüredi...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636382-dm_tk_24948/paratlan_szamu_fenekbeton/200w_paratlan-szamu-fenekbeton-lemez-keszitese-el-es-pallovibratorral-636382-645221.jpg)
Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. pallóvibrátor/lapvibrátor: Simítására, tömörítése alkalmas építőipari gép, amelyet útburkolatok, gátak, járdák, töltések vagy akár munkaárkok anyagának tömörítésekor használnak. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.
![Páratlan számú fenékbeton-lemez készítése él- és pallóvibrátorral (Tiszafüredi...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636381-dm_tk_24947/paratlan_szamu_fenekbeton/200w_paratlan-szamu-fenekbeton-lemez-keszitese-el-es-pallovibratorral-636381-151895.jpg)
Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. pallóvibrátor/lapvibrátor: Simítására, tömörítése alkalmas építőipari gép, amelyet útburkolatok, gátak, járdák, töltések vagy akár munkaárkok anyagának tömörítésekor használnak. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.
![Elhelyezett fenék-formasínek (Tiszafüredi főcsatorna próbaszakaszainak...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636380-dm_tk_24946/elhelyezett_fenek-formasi/200w_elhelyezett-fenek-formasinek-636380-292914.jpg)
Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.
![Elektromos kalapács tömöríti a talajcsere homokját (Tiszafüredi főcsatorna...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636379-dm_tk_24945/elektromos_kalapacs_toemo/200w_elektromos-kalapacs-toemoeriti-a-talajcsere-homokjat-636379-452129.jpg)
Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.
![Homokterítés a talajcserénél (Tiszafüredi főcsatorna próbaszakaszainak...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636378-dm_tk_24944/homokterites_a_talajcsere/200w_homokterites-a-talajcserenel-636378-751264.jpg)
Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.
![Talajcsere a fenékrészen (Tiszafüredi főcsatorna próbaszakaszainak...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636377-dm_tk_24943/talajcsere_a_fenekreszen/200w_talajcsere-a-fenekreszen-636377-291254.jpg)
Fekete-fehér fotó a tiszafüredi főcsatorna 0+011-0+833 km szelvények közötti próbaszakaszainak betonburkolati építéséről című albumból, mely a Magyar Általános Útépítő Rt. Bp. fotóalbuma. Az 1930-as évek első felében jelentkező aszály következményeként dolgozták ki az 1937-ben elfogadott öntözési törvényt, amely többek között előírta az öntözőcsatornák építését. Így jött létre a Tiszafüredi öntözőrendszer, melyet 1940-ben Horthy Miklós kormányzó helyezett üzembe, Teleki Pál miniszterelnök, Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter, Kállay Miklós, a Magyar Királyi Öntözésügyi Hivatal elnöke és József főherceg jelenlétében. A 3,2 millió pengő költséggel megépített létesítmény eredetileg 20 ezer katasztrális hold (115 négyzetkilométer) öntözését tette lehetővé. A főcsatorna földmunkáinak nagy része 1938-ban zajlott, 1939-ben a időközben keletkezett károkat javították ki. A 40 km hosszú főcsatorna a rendszer főütőere, az szállítja a vizet a belőle kiágazó mellékcsatornákba. Az öntözőrendszer jelenleg is üzemel, nettó hatásterülete 14 ezer hektár, szerepe azonban a termelőszövetkezetek megszűnése és a Nagykunsági vízpótló és elosztó rendszer megépítését követően átalakult.
[Last update: ]