Fotók a Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat albumából.
Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat
![Fogadalmi templom, Szeged (Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636331-dm_tk_20129113/fogadalmi_templom_szeged/200w_fogadalmi-templom-szeged-636331-555427.jpg)
Fotó a Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat albumából. A szentesi központú Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat 1885-ben alakult meg 15 kisebb-nagyobb helyi társulat összefogásával. Létrejöttének előzménye az 1881-es tiszai árvíz után meghozott 1881. évi LII. törvény volt, amely többek között előírta, hogy a Körös és Berettyó völgyében nem megfelelő határokkal rendelkező társulatokat újra kell szervezni. Így jött létre az ország egyik legnagyobb területű (2216 km2) ármentesítő társulata. Az országban működő más társulatokhoz hasonlóan a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat is igyekezett különböző kiadványokban, fotóalbumokban bemutatni tevékenységét. A Fogadalmi templom (hivatalosan a Magyarok Nagyasszonya-székesegyház, ismert még mint Szegedi dóm) neoromán stílusban épült székesegyház Szeged városában, a Dóm téren. Az épület a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma, tornyainak 81 méteres magasságával az ország 5. legmagasabb temploma, a város arculatának egyik meghatározó épülete. Ez Magyarország egyetlen 20. században épült székesegyháza.
![Szeged látképe a víztoronyból (Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636330-dm_tk_20129112/szeged_latkepe_a_viztoron/200w_szeged-latkepe-a-viztoronybol-636330-254076.jpg)
Fotó a Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat albumából. A szentesi központú Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat 1885-ben alakult meg 15 kisebb-nagyobb helyi társulat összefogásával. Létrejöttének előzménye az 1881-es tiszai árvíz után meghozott 1881. évi LII. törvény volt, amely többek között előírta, hogy a Körös és Berettyó völgyében nem megfelelő határokkal rendelkező társulatokat újra kell szervezni. Így jött létre az ország egyik legnagyobb területű (2216 km2) ármentesítő társulata. Az országban működő más társulatokhoz hasonlóan a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat is igyekezett különböző kiadványokban, fotóalbumokban bemutatni tevékenységét.
![Ebéd a kioszkban, Szeged (Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636329-dm_tk_20129111/ebed_a_kioszkban_szeged/200w_ebed-a-kioszkban-szeged-636329-312797.jpg)
Fotó a Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat albumából. A szentesi központú Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat 1885-ben alakult meg 15 kisebb-nagyobb helyi társulat összefogásával. Létrejöttének előzménye az 1881-es tiszai árvíz után meghozott 1881. évi LII. törvény volt, amely többek között előírta, hogy a Körös és Berettyó völgyében nem megfelelő határokkal rendelkező társulatokat újra kell szervezni. Így jött létre az ország egyik legnagyobb területű (2216 km2) ármentesítő társulata. Az országban működő más társulatokhoz hasonlóan a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat is igyekezett különböző kiadványokban, fotóalbumokban bemutatni tevékenységét.
![Vásárhelyi szobránál, Szeged (Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636328-dm_tk_20129110/vasarhelyi_szobranal_szeg/200w_vasarhelyi-szobranal-szeged-636328-331268.jpg)
Fotó a Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat albumából. A szentesi központú Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat 1885-ben alakult meg 15 kisebb-nagyobb helyi társulat összefogásával. Létrejöttének előzménye az 1881-es tiszai árvíz után meghozott 1881. évi LII. törvény volt, amely többek között előírta, hogy a Körös és Berettyó völgyében nem megfelelő határokkal rendelkező társulatokat újra kell szervezni. Így jött létre az ország egyik legnagyobb területű (2216 km2) ármentesítő társulata. Az országban működő más társulatokhoz hasonlóan a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat is igyekezett különböző kiadványokban, fotóalbumokban bemutatni tevékenységét.
![Készül a szegedi halászlé (Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636327-dm_tk_2012919/keszuel_a_szegedi_halaszl/200w_keszuel-a-szegedi-halaszle-636327-253565.jpg)
Fotó a Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat albumából. A szentesi központú Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat 1885-ben alakult meg 15 kisebb-nagyobb helyi társulat összefogásával. Létrejöttének előzménye az 1881-es tiszai árvíz után meghozott 1881. évi LII. törvény volt, amely többek között előírta, hogy a Körös és Berettyó völgyében nem megfelelő határokkal rendelkező társulatokat újra kell szervezni. Így jött létre az ország egyik legnagyobb területű (2216 km2) ármentesítő társulata. Az országban működő más társulatokhoz hasonlóan a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat is igyekezett különböző kiadványokban, fotóalbumokban bemutatni tevékenységét.
![Előadás a tápéi zsilipnél (Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636326-dm_tk_2012918/eloadas_a_tapei_zsilipnel/200w_eloadas-a-tapei-zsilipnel-636326-934620.jpg)
Fotó a Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat albumából. A szentesi központú Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat 1885-ben alakult meg 15 kisebb-nagyobb helyi társulat összefogásával. Létrejöttének előzménye az 1881-es tiszai árvíz után meghozott 1881. évi LII. törvény volt, amely többek között előírta, hogy a Körös és Berettyó völgyében nem megfelelő határokkal rendelkező társulatokat újra kell szervezni. Így jött létre az ország egyik legnagyobb területű (2216 km2) ármentesítő társulata. Az országban működő más társulatokhoz hasonlóan a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat is igyekezett különböző kiadványokban, fotóalbumokban bemutatni tevékenységét.
![Kavicszsák (Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636325-dm_tk_2012917/kavicszsak/200w_kavicszsak-636325-711599.jpg)
Fotó a Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat albumából. A szentesi központú Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat 1885-ben alakult meg 15 kisebb-nagyobb helyi társulat összefogásával. Létrejöttének előzménye az 1881-es tiszai árvíz után meghozott 1881. évi LII. törvény volt, amely többek között előírta, hogy a Körös és Berettyó völgyében nem megfelelő határokkal rendelkező társulatokat újra kell szervezni. Így jött létre az ország egyik legnagyobb területű (2216 km2) ármentesítő társulata. Az országban működő más társulatokhoz hasonlóan a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat is igyekezett különböző kiadványokban, fotóalbumokban bemutatni tevékenységét.
![Kavicszsák (Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636324-dm_tk_2012916/kavicszsak/200w_kavicszsak-636324-645612.jpg)
Fotó a Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat albumából. A szentesi központú Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat 1885-ben alakult meg 15 kisebb-nagyobb helyi társulat összefogásával. Létrejöttének előzménye az 1881-es tiszai árvíz után meghozott 1881. évi LII. törvény volt, amely többek között előírta, hogy a Körös és Berettyó völgyében nem megfelelő határokkal rendelkező társulatokat újra kell szervezni. Így jött létre az ország egyik legnagyobb területű (2216 km2) ármentesítő társulata. Az országban működő más társulatokhoz hasonlóan a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat is igyekezett különböző kiadványokban, fotóalbumokban bemutatni tevékenységét.
![Az új fordítókorong, Békéscsaba (Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636323-dm_tk_2012915/az_uj_forditokorong_bekes/200w_az-uj-forditokorong-bekescsaba-636323-138742.jpg)
Fotó a Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat albumából. A szentesi központú Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat 1885-ben alakult meg 15 kisebb-nagyobb helyi társulat összefogásával. Létrejöttének előzménye az 1881-es tiszai árvíz után meghozott 1881. évi LII. törvény volt, amely többek között előírta, hogy a Körös és Berettyó völgyében nem megfelelő határokkal rendelkező társulatokat újra kell szervezni. Így jött létre az ország egyik legnagyobb területű (2216 km2) ármentesítő társulata. Az országban működő más társulatokhoz hasonlóan a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat is igyekezett különböző kiadványokban, fotóalbumokban bemutatni tevékenységét. Fordítókorong: A fordítókorong egyes vasúti járművek egyik vágányról a másikra átirányítására vagy megfordítására alkalmas, főként vontatási telepeken használják, ha helyszűke miatt a váltórendszer felépítésére nincs lehetőség.
![Cölöpverés, Békéscsaba (Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636322-dm_tk_2012914/coeloepveres_bekescsaba/200w_coeloepveres-bekescsaba-636322-752595.jpg)
Cölöpverés istrángos cölöpverővel, amely egy kézi erővel működtetett cölöpverő berendezés. Árvízvédekezés során töltésszakadás elzárásához és szádfalazáshoz gyakran használt, összerakható, fából készült állványzat. A cölöpök leverését egy 150-250 kg súlyú verőkos biztosítja, melyet 6-10 kötél, ún. istráng segítségével felhúznak, majd az alá helyezett cölöpre ejtik. Fotó a Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat albumából. A szentesi központú Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat 1885-ben alakult meg 15 kisebb-nagyobb helyi társulat összefogásával. Létrejöttének előzménye az 1881-es tiszai árvíz után meghozott 1881. évi LII. törvény volt, amely többek között előírta, hogy a Körös és Berettyó völgyében nem megfelelő határokkal rendelkező társulatokat újra kell szervezni. Így jött létre az ország egyik legnagyobb területű (2216 km2) ármentesítő társulata. Az országban működő más társulatokhoz hasonlóan a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat is igyekezett különböző kiadványokban, fotóalbumokban bemutatni tevékenységét.
![Töltésvédőművek, Szentes (Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636321-dm_tk_2012913/toeltesvedomuevek_szentes/200w_toeltesvedomuevek-szentes-636321-789749.jpg)
Hullámverés elleni töltésvédelem karózott rőzsével. Előtérben egy istrángos cölöpverő, amely egy kézi erővel működtetett cölöpverő berendezés. Árvízvédekezés során töltésszakadás elzárásához és szádfalazáshoz gyakran használt, összerakható, fából készült állványzat. A cölöpök leverését egy 150-250 kg súlyú verőkos biztosítja, melyet 6-10 kötél, ún. istráng segítségével felhúznak, majd az alá helyezett cölöpre ejtik. Fotó a Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat albumából. A szentesi központú Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat 1885-ben alakult meg 15 kisebb-nagyobb helyi társulat összefogásával. Létrejöttének előzménye az 1881-es tiszai árvíz után meghozott 1881. évi LII. törvény volt, amely többek között előírta, hogy a Körös és Berettyó völgyében nem megfelelő határokkal rendelkező társulatokat újra kell szervezni. Így jött létre az ország egyik legnagyobb területű (2216 km2) ármentesítő társulata. Az országban működő más társulatokhoz hasonlóan a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat is igyekezett különböző kiadványokban, fotóalbumokban bemutatni tevékenységét.
![Töltésvédőművek, Szentes (Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat)](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636320-dm_tk_2012912/toeltesvedmuevek_szentes/200w_toeltesvedmuevek-szentes-636320-218893.jpg)
Hullámverés elleni töltésvédelem rőzsével. Fotó a Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat albumából. A szentesi központú Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat 1885-ben alakult meg 15 kisebb-nagyobb helyi társulat összefogásával. Létrejöttének előzménye az 1881-es tiszai árvíz után meghozott 1881. évi LII. törvény volt, amely többek között előírta, hogy a Körös és Berettyó völgyében nem megfelelő határokkal rendelkező társulatokat újra kell szervezni. Így jött létre az ország egyik legnagyobb területű (2216 km2) ármentesítő társulata. Az országban működő más társulatokhoz hasonlóan a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat is igyekezett különböző kiadványokban, fotóalbumokban bemutatni tevékenységét.
![Ellenőrző akna a szentesi szivattyútelepen (Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő...](https://asset.museum-digital.org/hu-ke/images/114/636319-dm_tk_2012911/ellenorzo_akna_a_szentesi/200w_ellenorzo-akna-a-szentesi-szivattyutelepen-636319-121273.jpg)
Fotó a Körös-Tisza-marosi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat albumából. A szentesi központú Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat 1885-ben alakult meg 15 kisebb-nagyobb helyi társulat összefogásával. Létrejöttének előzménye az 1881-es tiszai árvíz után meghozott 1881. évi LII. törvény volt, amely többek között előírta, hogy a Körös és Berettyó völgyében nem megfelelő határokkal rendelkező társulatokat újra kell szervezni. Így jött létre az ország egyik legnagyobb területű (2216 km2) ármentesítő társulata. Az országban működő más társulatokhoz hasonlóan a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat is igyekezett különböző kiadványokban, fotóalbumokban bemutatni tevékenységét. Szentesi szivattyútelep: 1924-26-ban épült Szentes és Csongrád között azért, hogy a Tisza bal parti Kurca-belvízrendszer vizeit emelje át a Tiszába. 1978-ig eredeti formájában működött, majd rekonstruálták. A rekonstrukció a gépházat és a kazánházat nem érintette. Az épületeket és gépi berendezéseket a Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság gondozza, mint ipari műemlékeket.
[Last update: ]