Fotótár

A koledáló kisfiúk elhagyják a házat.

A koledáló lelkész és az őt kísérú kurátor / kántor (?) elhagyja a házat.

A régi pajták fából készültek, s az újabbak vertfalúak. A gerendákból ácsolt pajtákhoz - az intenzívebb szemtermeléssel - vertfalu plevinec-et (pelyvás) építettek, ahol a kinyomtatott pelyvás szemet a szelelésig, rostálásig tartották. Ezt a részt a cséplőgépek megjelenése után több helyen magtárrá alakították át, s a bejárati ajtó elé boltívet rakattak. (V.ö.: Manga J.: Egy magyarországi szlovák falu. NK-NT 2-3 (1969): 153.)

(A képről nem áll rendelkezésre bővebb információ.)

(A képről nem áll rendelkezésre bővebb információ.)

(A képről nem áll rendelkezésre bővebb információ.)

Előtte szelelőrosta. "Az 1900-as évek után jelent meg a járgány os cséplőgép, de 1906 körül a falu nagy része még nyomtatott. A rosta felhasználása csak az 1880-as évek végén kezdődött, előbb szeleléssel tisztították a magot. Rosta is csak három volt a faluban, s tulajdonosaik egyik gazdától a másikhoz vitték s részért rostáltak." (Manga J.: Egy magyarországi szlovák falu. NK-NT 2-3 (1969): 156.)

A kirándulás résztvevői az egri várban. Felismerhető középen (nyakkendő, zakó szemüveg, idősebb úr): Nyikolaj Csebokszarov, mellette balra Istvánovits Márton. A Szovjet-Magyar Történész Vegyesbizottság Néprajzi Tagozata szovjet és magyar kutatók részvételével (elsősorban a Szovjet Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetéből és az MTA Néprajzi Kutató Csoportjából) 1970. okt. 7-9-én rendezett közös konferenciát Budapesten (az előző évben Moszkvában volt közös konferencia). A képek a konferencia utáni kiránduláson készültek, amelynek a végpontja Sárospatak volt.

(A képről nem áll rendelkezésre bővebb információ.)

(A képről nem áll rendelkezésre bővebb információ.)

A régi pajták fából készültek, s az újabbak vertfalúak. A gerendákból ácsolt pajtákhoz - az intenzívebb szemtermeléssel - vertfalu plevinec-et (pelyvás) építettek, ahol a kinyomtatott pelyvás szemet a szelelésig, rostálásig tartották. Ezt a részt a cséplőgépek megjelenése után több helyen magtárrá alakították át, s a bejárati ajtó elé boltívet rakattak. (V.ö.: Manga J.: Egy magyarországi szlovák falu. NK-NT 2-3 (1969): 153.)

(A képről nem áll rendelkezésre bővebb információ.)

(A képről nem áll rendelkezésre bővebb információ.)

Szilágyborzáson egyetlen településközi út vezet át. A legfontosabb kapcsolatot a szomszéd faluval, Szilágybagossal tartják, ahonnan Borzásra érkezve ez a látkép fogad. A településtábla mellett a református templomtorony látható a képen.

Szilágyborzási idős asszony téli elfoglaltsága, a paszulyfejtés közben beszélget a néprajzi gyűjtővel a téli konyhában.

Szilágyborzási idős asszony téli elfoglaltsága, a paszulyfejtés közben a téli konyhában.

A szilágysomlyói Báthory-vár egyik bástyája. Két bástya maradt meg, többnyire jó állapotban. Ezeket a szocializmus évtizedeiben a vár falai közé épített étterem raktáraként használták. A bástyák beltere mély, italok tárolásához megfelelő hűvös légkört biztosított. A vár falai az átépítés és a nem megfelelő használat miatt sokat sérültek. A bástyák állagmegőrzését sem segítette a pincefunckió. Az 1990-es években megszűnt az étterem. A vár és a bástyák elhanyagolt állapotba kerültek, a felújítás várat magára.

A szilágysomlyói zsinagóga a zsidók deportálása utána üresen maradt. Ablakait betörték, állaga folyamatosan romlott. A 2000-es években Hecht Zoltán holokauszttúlélő kezdeményezésére magántulajdonába került az épület, amit felújíttatott. 2005 óta az észak-erdélyi holokauszt emlékmúzeumaként működik.

Kodolányi Jánosné intézeti adminisztrátor, titkárnő az egri várudvar árkádjai alatt. A Szovjet-Magyar Történész Vegyesbizottság Néprajzi Tagozata szovjet és magyar kutatók részvételével (elsősorban a Szovjet Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetéből és az MTA Néprajzi Kutató Csoportjából) 1970. okt. 7-9-én rendezett közös konferenciát Budapesten (az előző évben Moszkvában volt közös konferencia). A képek a konferencia utáni kiránduláson készültek, amelynek a végpontja Sárospatak volt.

Albérlethirdetés Budapest utcáin, ami az erdélyieket pozitív diszkriminációba részesíti.

Ortodox fatemplom Szilágykorondon. Ma már nem használják, mellette felépült egy nagy és díszes új templom. Szilágykorond a Szilágyság része, de a megyerendszer kialakításakor Szatmár megyéhez került.

Részlet az oltárképből. Festett faoltár.

A templom bejárati falán a pokol ábrázolása található. A képek azt mutatják meg, hogy a bűnöket milyen módon büntetik a pokolban. A teljes falat beborítják az ördögábrázosok.

Az ELTE Néprajzi Tanszék diákjai ellátogattak a Szilágyságba szakmai kirándulásra. A bogdándi tájházat bemutatja nekik egy helyi nyugdíjas tanár. A képen a szövőszéket tanulmányozzák.