Tudománytörténet

(A leltárkönyv és a leírókarton nem tartalmaz bővebb leírást.)

(A leltárkönyv és a leírókarton nem tartalmaz bővebb leírást.)

(A leltárkönyv és a leírókarton nem tartalmaz bővebb leírást.)

(A leltárkönyv és a leírókarton nem tartalmaz bővebb leírást.)

(A leltárkönyv és a leírókarton nem tartalmaz bővebb leírást.)

(A leltárkönyv és a leírókarton nem tartalmaz bővebb leírást.)

(A leltárkönyv és a leírókarton nem tartalmaz bővebb leírást.)

(A leltárkönyv és a leírókarton nem tartalmaz bővebb leírást.)

(A leltárkönyv és a leírókarton nem tartalmaz bővebb leírást.)

(A leltárkönyv és a leírókarton nem tartalmaz bővebb leírást.)

Juhásztanya, a fénykép bal oldalán Mironescu román néprajzkutató.

Gerhard Heilfurth és tanítványai juhokat szemlélnek.

Gerhard Heilfurth és tanítványai juhokat szemlélnek.

Az MTA Néprajzi Kutató Csoport Társadalomnéprajzi Osztályának etnográfusai (többek között Gergely Katalin, Jávor Kata, Kovács Emese, Manga János, Sárkány Mihály, Szabó Piroska, Zsigmond Gábor) Varsányban, egy Észak-magyarországi faluban vizsgálták meg a hagyományos paraszti közösség átalakulását, életforma-változását különböző szempontok szerint. A kutatások 1971–1973 között folytak, de még 1974-ig végeztek kiegészítő kutatásokat. A fénykép leltározását elvégző Gergely Katalin elsősorban viselettörténeti tematikájú vizsgálatot folytatott a településen.

Az MTA Néprajzi Kutató Csoport Társadalomnéprajzi Osztályának etnográfusai (többek között Gergely Katalin, Jávor Kata, Kovács Emese, Manga János, Sárkány Mihály, Szabó Piroska, Zsigmond Gábor) Varsányban, egy Észak-magyarországi faluban vizsgálták meg a hagyományos paraszti közösség átalakulását, életforma-változását különböző szempontok szerint. A kutatások 1971–1973 között folytak, de még 1974-ig végeztek kiegészítő kutatásokat. A fénykép leltározását elvégző Gergely Katalin elsősorban viselettörténeti tematikájú vizsgálatot folytatott a településen.

Közös rakodón elhelyezett téli boglyák. Az itt tárolt téli takarmányt általában heti egy alkalommal hordták be a településre szekéren, vagy szánon. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként folytatott gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p. A fényképen kollégája, Diószegi Vilmos (1923-1972) gyűjt néphit adatokat, elsősorban a Nora hiedelemlénnyel kapcsolatban.

Közös rakodón elhelyezett téli boglyák, előtérben lovasfogattal. Az itt tárolt téli takarmányt általában heti egy alkalommal hordták be a településre szekéren, vagy szánon. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként folytatott gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. Gyűjtött adatait kandidátusi értekezésében dolgozta fel: Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1979. 541.p. A fényképen kollégája, Diószegi Vilmos (1923-1972) gyűjt néphit adatokat, elsősorban a Nora hiedelemlénnyel kapcsolatban.

Kétlevelű vasfogas faborona igába fogott tehenekkel. A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként folytatott gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. A fényképen kollégája, Diószegi Vilmos (1923-1972) gyűjt néphit adatokat, elsősorban a Nora hiedelemlénnyel kapcsolatban. Háttérben az MTA gépkocsija.

A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében. A fényképen kollégája, Diószegi Vilmos (1923-1972) gyűjt néphit adatokat, elsősorban a Nora hiedelemlénnyel kapcsolatban.

A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.

A fotó rögzítésének alkalmával Paládi-Kovács Attila az MTA Néprajzi Kutatóintézet kutatójaként Diószegi Vilmossal (1923-1972) folytatott közös gyűjtést Észak-magyarországi településeken, 1969 szeptemberében.

Az MTA Néprajzi Kutató Csoport munkatársai, elsősorban a Társadalomnéprajzi Osztály etnográfusai (többek között Gergely Katalin, Jávor Kata, Kovács Emese, Manga János, Sárkány Mihály, Szabó Piroska, Zsigmond Gábor) Varsányban, egy Észak-magyarországi faluban vizsgálták meg a hagyományos paraszti közösség átalakulását, életforma-változását különböző szempontok szerint. A kutatások 1971–1973 között folytak, de még 1974-ig végeztek kiegészítő kutatásokat. A fénykép leltározását elvégző Gergely Katalin elsősorban viselettörténeti tematikájú vizsgálatot folytatott a településen.

Az MTA Néprajzi Kutató Csoport munkatársai, elsősorban a Társadalomnéprajzi Osztály etnográfusai (többek között Gergely Katalin, Jávor Kata, Kovács Emese, Manga János, Sárkány Mihály, Szabó Piroska, Zsigmond Gábor) Varsányban, egy Észak-magyarországi faluban vizsgálták meg a hagyományos paraszti közösség átalakulását, életforma-változását különböző szempontok szerint. A kutatások 1971–1973 között folytak, de még 1974-ig végeztek kiegészítő kutatásokat. A fénykép leltározását elvégző Gergely Katalin elsősorban viselettörténeti tematikájú vizsgálatot folytatott a településen.

Az MTA Néprajzi Kutató Csoport munkatársai, elsősorban a Társadalomnéprajzi Osztály etnográfusai (többek között Gergely Katalin, Jávor Kata, Kovács Emese, Manga János, Sárkány Mihály, Szabó Piroska, Zsigmond Gábor) Varsányban, egy Észak-magyarországi faluban vizsgálták meg a hagyományos paraszti közösség átalakulását, életforma-változását különböző szempontok szerint. A kutatások 1971–1973 között folytak, de még 1974-ig végeztek kiegészítő kutatásokat. A fénykép leltározását elvégző Gergely Katalin elsősorban viselettörténeti tematikájú vizsgálatot folytatott a településen.