Aradon és Temesváron tanulta a zongorakészítést. Majd Pesten, Bécsben, Hamburgban, Londonban és Párizsban tanult és dolgozott. 1846-ban települt le Pesten, ahol 1879 tavaszáig dolgozott, majd visszavonult. Nevezetesebb találmányai az új billentő szerkezet, ahol a kalapács hátulról a zongorázó felé hajolva ütött a húrra és az ún. cselló-rezonáns, amely domború kialakítás miatt, lágyabbá, zengőbbé tette a hangot (ezt a szabadalmát Bösendorfer megvette tőle).
en
