A szigetszentmiklósi baptista egyház tagja, presbitere, emellett asztalosmester, aki Szigetszentmiklóson számos épület faipari munkáit végezte.
Édesapját (D. Gere Józsefet) elveszítette az I. világháborúban, édesanyja 8 gyermekét hadiözvegyként nevelte. D. Gere József kitanulta az asztalosmesterséget, és ő lett Szigetszentmiklóson a koporsókészítő. Vezette a helyi ipartestületet is. Évtizedeken át volt tanácstag a faluban, és mindvégig a település jobbátételén munkálkodott. Az 56-os forradalom idején is tanácstaggá választották, higgadtságának köszönhető, hogy a faluban nem történt komolyabb atrocitás. Tagja volt a honismereti szakkörnek, feleségével részt vett az 1963-as felsőtagi ásatáson is. A múzeum számára készített vitrineket, de iratokat, tárgyakat, fényképeket is adott a gyűjteménynek.
Oszlopos tagja volt a baptista egyháznak, presbiter, igehirdető és vezető is volt. Nyugdíjas korában az Országos Diakónus Bizottság elnökeként járta az országot.