Selyemtapétát mintázó falfestés a Gesztelyi házban.
dr. GESZTELYI LÁSZLÓ (1899 – 1986)
Pakrácon (Pozsega vármegye, ma Horvátország) született 1899-ben. Vasutas családból származott.
A budapesti Magyar Királyi Állatorvosi Főiskolán szerzett oklevelet 1921-ben.
1926-ban került Érdre, ahol körállatorvos, Budai járási állatorvos és megyei vezető állatorvos lett,
majd a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott nyugdíjazásáig.
A közéletben aktív szerepet vállalt. 1937-től az Érdi Iparosok Társasköre sakk alosztályának elnöke
volt. 1945-ben a Nemzeti Parasztpárt küldöttjeként a Nemzeti Bizottság jegyzője lett, amit annak fennállásáig, 1949-ig látott el. Gesztelyi László a koalíciós korszakban betöltötte a Szabadművelődési Tanács társelnöki tisztét is. (Ez a szervezet irányította a kulturális életet ekkoriban.)
Versei a magánélet érzelmi konfliktusai, lét-nemlét, az élet értelmének filozófiai kérdései körül forognak.
Lakása irodalmi szalonként is funkcionált. 1986-ban hunyt el Budapesten.
