Az Enteriőr című akvarell Kassák Lajos öregkori festészetét képviseli, mint a Kövesi-gyűjtemény összes többi Kassák-darabja. Az 1910-es években létrejött aktivista mozgalom szervezője, a magyar avantgárd sokoldalú kulcsszereplője hosszú megszakítás után 1950-ben újra festeni kezdett. A látványt elemző tájképeken túl olyan absztrakt műveket alkotott, melyek az 1921-től datálható képarchitektúra koncepcióját, a geometrizáló konstruktivizmust kívánták folytatni vagy feleleveníteni, főleg attól a történeti és műkereskedelmi érdeklődéstől inspirálva, amely ekkoriban jelentkezett Nyugat-Európában a húszas évek magyar avantgárd művészei iránt. Az eszmei töltetű, vizuálisan intenzív korai képarchitektúrák formai szigorával szemben azonban Kassák öregkori absztrakt festészete lágyabb és lírai természetű. Ez a lírai absztrakció jellemzi az Enteriőr világos tónusokban gazdag, szabálytalanul négyzetes vagy amorf foltokból összeálló patchwork-szövetét, melyben a szabadon formált elemek játékos és véletlenszerű társulása, tartózkodva minden gondolatiságtól, lényegében az alkotó személyes kedélyállapotát képezi le.
