Bukta Imre a magyar kortárs szcéna egyik legeredetibb alakja. Munkácsy-díjas, a szentendrei Vajda Lajos Stúdió tagja, a mezőszemerei művésztelep alapítója, többször szerepelt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában. Autodidakta művész, aki a vidéki lét keserű romantikáját tekinti inspiratív forrásának, így a paraszti munkák eszközeit és anyagait használja fel szobraihoz, képeihez, installációihoz, performanszaihoz. Abszurd tárgyai, figuratív kollázsai, festményei a környezetében tapasztalt történések ironikus, transzcendens, meseszerű emlékhordozói. Gyakran használ erős szimbólumokat, mint a ház, kocsma, kasza, bárány, farkas, disznó, vadász stb. Videóinak szereplői szűkebb családja, szomszédai és baráti köre. Sajátos „agro art” műfajt teremtett, amelynek egyik kiemelkedő darabja, egy állat-gép metamorfózis a Kukoricamorzsoló. A fából, kézzel faragott hatalmas pszeudó tárgynak állati fogai, agyarai vannak, de térdében egy belemontírozott, fém kismadár is „él”.
