Az egyszikűek közé, azon belül a spárgafélék családjába tartozó sármák – másik elterjedt nevükön madártejek – mindegyike hagymás, évelő növény. A madártej elnevezést opálosan fehér virágaik után kapták, bár német nyelvterületeken csillagtejnek nevezik őket, ami a szín mellett a virágok alakjára is utal. Magyarországon összesen 7 őshonos (plusz egy állandósult hibrid, és egy másik kivaduló, adventív) fajuk fordul elő, amelyek között van kifejezetten ritka és védett, de sokfelé előforduló, gyakori is. Közös jellemzőjük, hogy mindegyikük mérgező: a szívműködésre ható glikozidokat tartalmaz nedvük és különösen hagymájuk. Meleg- és tápanyagkedvelő, általában különféle gyepekben előforduló növények. Tavasz végétől nyár közepéig bontják legtöbbször fehéres, krémszínű virágaikat.
Magasabb termetű, virágzás idején a fél métert is meghaladó növény a nyúlánk sárma. Megnyúlt fürt alakú virágzataikon jól megfigyelhetjük, hogy a virágok nem egyszerre, hanem alulról kezdve mindig csak egy-egy sávban virágoznak, így haladnak a legfelső bimbók felé. Virágai alapján a védett nyúlánk sárma hasonlít leginkább a gyakori ernyős sármához. A nyúlánk sárma azonban jóval magasabbra növő faj. A szintén száraz gyepekben, sztyepréteken előforduló növénnyel elsősorban középhegységeinkben, valamint nagyon ritkán Belső-Somogyban és a Tiszántúlon találkozhatunk. Védett faj, természetvédelmi értéke 5 000 Ft.
