museum-digital
STRG + Y
de
Objekte gefunden: 20
Person/InstitutionLáng Lászlóx
Suche verfeinernGezielte Suche Sortiert nach: ID

Termelés a Láng Gépgyárban

Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény Fotótár [AHGY_FT_88.191.83]
Termelés a Láng Gépgyárban (Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény CC BY-NC-SA)
Herkunft/Rechte: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény (CC BY-NC-SA)
1 / 3 Vorheriges<- Nächstes->
Zitieren Datenblatt (PDF) Originalversion (Datensatz) Entfernung berechnen Zum Vergleich vormerken Graphenansicht

Beschreibung

Turbina- és kazán szerelés a gyárban, 1952-1953-ban.

Az alapító Láng László 1868-ban nyitotta meg, először csak 8-10 munkást foglalkoztató gépjavító műhelyét, majd a bővítések után átköltöztek mai helyükre. Fő profiljuk kezdetben a gőzgépgyártás volt. Ezt követően épült fel a vasöntöde, ahol vasművek és bányák részére gyártottak erőgépeket. Az 1890-es évek elején az ország gőzgépszükségletét szinte teljes egészében a Láng fedezte. A század első éveiben kezdték el gyártani a később oly fontossá és speciális termékké vált gőzturbinákat, majd az 1910-es évektől a dízelmotorokat és kazánokat.
1948-ban a gyárat államosították, fő profilja az energetikai gépgyártás lett. A hazai villamos erőművekben többnyire a Láng által gyártott turbinák dolgoztak, de a gyár jelentős részben exportra dolgozott: gőzturbinák, atomenergetikai gépek, kazánok, öntvények kerültek külföldre.
Az 1980-as években a cég válságba került, 1990-ben megkezdődött a privatizációja, melynek következményeképpen folyamatosan külföldi kezekbe került. Így 2000-ben a Láng Gépgyár lényegében megszűnt, jogutódja az Asea-Brown-Boveri (ABB) svéd-svájci multinacionális cég, majd az Alstom Hungária Zrt.

Material/Technik

Papír /fekete- fehér

Maße

18 x 12 cm

Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény

Objekt aus: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény

Talán nem vagyunk elfogultak, ha azt állítjuk, a XIII. kerület különleges, sokszínű szelete Budapestnek. A mi „Tizenhármunk” olyan városrész, ahol...

[Stand der Information: ]

Hinweise zur Nutzung und zum Zitieren

Die Text-Informationen dieser Seite sind für die nicht-kommerzielle Nutzung bei Angabe der Quelle frei verfügbar (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Als Quellenangabe nennen Sie bitte neben der Internet-Adresse unbedingt auch den Namen des Museums und den Namen der Textautorin bzw. des Textautors, soweit diese ausdrücklich angegeben sind. Die Rechte für die Abbildungen des Objektes werden unterhalb der großen Ansichten (die über ein Anklicken der kleineren Ansichten erreichbar werden) angezeigt. Sofern dort nichts anderes angegeben ist, gilt für die Nutzung das gerade Gesagte. Auch bei der Verwendung der Bild-Informationen sind unbedingt der Name des Museums und der Name des Fotografen bzw. der Fotografin zu nennen.
Jede Form der kommerziellen Nutzung von Text- oder Bildinformationen bedarf der Rücksprache mit dem Museum.