Jakovits József művészeti képzettségét autodidakta módon szerezte, a második világháborút követően csatlakozott a programjában különböző művészeti irányokat (kubizmus, fauvizmus, konstruktivizmus, szürrealizmus, absztrakció) képviselő Európai Iskola művészköréhez. Munkásságát az avantgárd művészeti irányzatok, valamint a természeti népek művészetéből vett motívumok határozták meg. Az 1950-es évek első felében szakmai segédmunkásként az Állami Bábszínházban dolgozott. Emberi, állati és növényi elemekre emlékeztető formákat egybeolvasztó plasztikái egyedülálló és öntörvényű lényeket mintáznak meg. A művész formavilága a valóság abszrahálásán alapszik, művei organikus, szürrealisztikus tendenciákhoz kapcsolódnak. Jakovits antropomorf és zoomorf elemeket egyesítő Jégmezők lovagja című szürrealisztikus kisméretű bronzszobrának groteszk megformálása, fétis jellege ősi bálványok vonásait idézi.
