museum-digital
CTRL + Y
en
Objects found: 3
Person/InstitutionAladár Farkas (1909-1981)x
Refine searchAdvanced search Sorted by: ID

Munkásőr (Aki még látta Lenint)

Budapesti Történeti Múzeum Szobrászati Gyűjtemény [KM_FK_62.169.]
Munkásőr (Aki még látta Lenint) (Budapesti Történeti Múzeum CC BY-NC-SA)
Provenance/Rights: Budapesti Történeti Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 2 Previous<- Next->
Cite this page Data sheet (PDF) Canonical version (record) Calculate distance to your current location Mark for comparison Graph view

Description

Farkas Aladár a budapesti Iparrajziskolában tanult mintázni, majd azt követően a párizsi École des Beaux-Arts-on végezte tanulmányait. Az 1930-as évek második felében kapcsolatba került a francia munkásmozgalommal, később tagja lett a Francia Kommunista Pártnak is. 1940-ben, hazatérte után, folytatta agitatív tevékenységét és részt vett a Szocialista Képzőművészek Csoportjának újjászervezésében és vezetésében, azonban a második világháború alatt hadifogságba került. A háborút követően aktívan közreműködött az új, szovjet mintára kialakított művészeti intézményrendszer megszervezésében. Alkotómunkáját munkásmozgalmi tevékenysége erőteljesen befolyásolta, műveinek témája aktuális társadalmi és politikai helyzetekre reflektál. Művészi szemléletét munkás származása, politikai beállítottsága, valamint a mindenkori elnyomott rétegek felé irányuló szolidaritása határozta meg. Munkáit 1945 után a szocialista realista felfogás jellemezte. Az erős pártelvű gondolkodásról tanúskodó, munkásőrt ábrázoló kisplasztikája is realista szemléletmódban készült és egy adott társadalmi jelenséget tematizál. A Munkásőrség ugyanis, melynek a művész maga is tagja volt, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően közvetlenül a pártirányítás alatt álló félkatonai szervezetként jött létre. Az idős munkásőrt uniformisban, kézben fegyverrel megjelenítő munka kortörténeti dokumentációnak tekinthető.

Inscription

jelezve a talapzaton: Farkas A. 1957.

Material/Technique

Bronz / öntött

Measurements

magasság: 37 cm

Detailed description

Farkas Aladár a budapesti Iparrajziskolában tanult mintázni, majd azt követően a párizsi École des Beaux-Arts-on végezte tanulmányait. Az 1930-as évek második felében kapcsolatba került a francia munkásmozgalommal, később tagja lett a Francia Kommunista Pártnak is. 1940-ben, hazatérte után, folytatta agitatív tevékenységét és részt vett a Szocialista Képzőművészek Csoportjának újjászervezésében és vezetésében, azonban a második világháború alatt hadifogságba került. A háborút követően aktívan közreműködött az új, szovjet mintára kialakított művészeti intézményrendszer megszervezésében. Alkotómunkáját munkásmozgalmi tevékenysége erőteljesen befolyásolta, műveinek témája aktuális társadalmi és politikai helyzetekre reflektál. Művészi szemléletét munkás származása, politikai beállítottsága, valamint a mindenkori elnyomott rétegek felé irányuló szolidaritása határozta meg. Munkáit 1945 után a szocialista realista felfogás jellemezte. Az erős pártelvű gondolkodásról tanúskodó, munkásőrt ábrázoló kisplasztikája is realista szemléletmódban készült és egy adott társadalmi jelenséget tematizál. A Munkásőrség ugyanis, melynek a művész maga is tagja volt, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően közvetlenül a pártirányítás alatt álló félkatonai szervezetként jött létre. Az idős munkásőrt uniformisban, kézben fegyverrel megjelenítő munka kortörténeti dokumentációnak tekinthető.

Budapesti Történeti Múzeum

Object from: Budapesti Történeti Múzeum

A Budapesti Történeti Múzeum, amelyet az Aquincumi Múzeum, a Vármúzeum, a Kiscelli Múzeum és a Budapest Galéria mint tagintézmények alkotnak, az...

[Last update: ]

Usage and citation

The textual information presented here is free for non-commercial usage if the source is named. (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Please name as source not only the internet representation but also the name of the museum.
Rights for the images are shown below the large images (which are accessible by clicking on the smaller images). If nothing different is mentioned there the same regulation as for textual information applies.
Any commercial usage of text or image demands communication with the museum.