A nagyatádi Kovács család több generációja is kötélgyártó kisiparos volt. Kovács Ferenc (1894-1963) tanító szeretett volna lenni, de a családi elvárás az volt, hogy folytassa apja mesterségét, és vegye át a műhelyt, az üzletet. Így, az első világháborúban teljesített 39 hónapnyi frontszolgálat után szerencsésen hazatérve megnősült, és a Hunyadi utcában elindította vállalkozását. Rendelésre dolgozott: felvonó-, bánya-, gép-, pince-, kút- és harangkötelet, halász- és sporthálót is készített. Vállalta gyáraknak, malmoknak kötéllel való felszerelését. Raktáron tartott mindenféle gazdasági és háztartási kötélárut, és a környéken rendszeresen vásározott is, munkáját jól ismerték és becsülték vásárlói. Ötven éves alig múlt, amikor a mesterséggel járó kenderpor okozta tüdőasztma megbetegítette és szobához kötötte. Ekkor felesége, Kovács Ferencné Boda Anna vette át a műhelyt és az üzletet, és egészen 1971-ig, haláláig folytatta – fiai segítségével – a mesterséget. A Kisiparosok Országos Szövetsége az egész család 50 éves kisipari munkáját ismerte el 1968-ban a díszoklevéllel.
