Ez az abrosz a tisztaszobába való a nagyasztalra, éppen ezért hívák még nagyabrosznak vagy inneplőabrosznak (innep - ünnep) is. Mivel ezeket az abroszokat nagy gonddal készítették, s elsősorban díszítésre szánták, csak a második vagy harmadik generáció kezében vált viselővé, azaz mindennapivá. A lányok hozományához általában 1-2 ünneplőabrosz tartozott, és 4-6, 10-15 mindennapi, anyagi helyzettől függően. Ez a darab házi szövésű, két szélből (részből) összeillesztve gyári csipkével. Körben szintén gyári csipke. Az abosz szövésében is mintás, egész felülete keresztben piros-fekete csíkos. Két szélén sűrűn, színes fonallal, mintásan díszített. (Dr. Kós Károly-Szentimrei Judit-Dr. Nagy Jenő: Moldvai csángó népművészet. 251-252 oldal.)
