museum-digital
STRG + Y
de
Objekte gefunden: 2
Person/InstitutionBérczi Jánosné Szendrő Csilla (1947-)x
Suche verfeinernGezielte Suche Sortiert nach: ID

Díszített tojás

Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény Kerámiagyűjtemény [2020.01.03]
Díszített tojás (Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény CC BY-NC-SA)
Herkunft/Rechte: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Vorheriges<- Nächstes->
Zitieren Datenblatt (PDF) Originalversion (Datensatz) Entfernung berechnen Zum Vergleich vormerken Graphenansicht

Beschreibung

Festett, írott tyúktojás. Tojásírásnak hívjuk, amikor a tojás felületére olvasztott viasszal rajzolunk mintákat, majd megfestjük a tojást, és végül a viaszt eltávolítjuk róla. Így a viaszos minta a tojás eredeti színében rajzolódik ki a már színesre megfestett tojáson. Gyári és természetes festőanyagot is használhattak. Elkészítése a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódik, a magyar nyelvterületen sok helyen ismert volt. Az ünnep előtt az asszonyok és lányok írták általában. El is fogyaszthatta a család a tojást, és ajándékba is adhatták. Ezt a darabot a Népművészet Mestere, Bérczi Jánosné Szendrő Csilla tojásíró készítette és ajándékozta a Kallós Zoltán Alapítványnak. Nem egy kisebb tájra jellemző ez a minta, hanem mind a Gyimesekben, mind Székelyföldön ismerték és készítették. A mintáknak sokszor elnevezték, ezt például emlegették hatrózsa és csillag néven. (MNL; Györgyi Erzsébet: A tojáshímzés díszítménykincse. In Néprajzi Értesítő 61. 1974. 5-84. 30. 27. ábra)

Material/Technik

Tyúktojás, festék / viaszlevonás, festés, kifújás

Maße

M: 6,5 cm; Sz: 4,7 cm

Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

Objekt aus: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

A Kallós Zoltán Alapítvány gondozásában Válaszúton működő Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény létrehozása az 1990-es évekre tehető. Az intézmény és...

[Stand der Information: ]

Hinweise zur Nutzung und zum Zitieren

Die Text-Informationen dieser Seite sind für die nicht-kommerzielle Nutzung bei Angabe der Quelle frei verfügbar (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Als Quellenangabe nennen Sie bitte neben der Internet-Adresse unbedingt auch den Namen des Museums und den Namen der Textautorin bzw. des Textautors, soweit diese ausdrücklich angegeben sind. Die Rechte für die Abbildungen des Objektes werden unterhalb der großen Ansichten (die über ein Anklicken der kleineren Ansichten erreichbar werden) angezeigt. Sofern dort nichts anderes angegeben ist, gilt für die Nutzung das gerade Gesagte. Auch bei der Verwendung der Bild-Informationen sind unbedingt der Name des Museums und der Name des Fotografen bzw. der Fotografin zu nennen.
Jede Form der kommerziellen Nutzung von Text- oder Bildinformationen bedarf der Rücksprache mit dem Museum.