Az addigi problémákat feloldandó, a Telefongyár új készüléktípust fejlesztett ki. Ennek, a CB-668 P elnevezésű készüléknek a konstrukciós korszerűsítéseken kívül jellemzője, hogy vele felépíthető a Magyar Posta valamennyi előfizetői rendszere, amely eleget tesz az 1967-es Csillapítás Tervnek. (Az osztályozáshoz szükséges mindhárom, pár sorral korábban ismertetett kategóriának.) Ezt a készülék beszédáramkörébe beiktatható csillapítótaggal érték el. A könnyebb javítás érdekében az egységeket már nem sarus csavarokkal, hanem dugaszolhatóan csatlakoztatták egymáshoz. Így a készülék belső elrendezése is letisztult. Új csengő került beépítésre, mely megbízhatóbban működött és a hangerejét is biztonságosabban lehetett szabályozni az elődjénél. A készülék a kapacitív impedancia mellett az adás és vételi hangosságot is automatikusan szabályozta volna. (Minél kisebb a tápáram, vagyis minél nagyobb az előfizetői vonal csillapítása a beépített erősítők működése miatt, annál hangosabb a készülék adás- és vételi irányban.) Bár a megoldások lehetőséget ígért arra, hogy a már korszerűltenné vált szénmikrofont kiküszöböljék, technológiai nehézségek miatt ez nem valósult meg. Aztán a vállalat a 70-es évek közepén ismét gyártmányprofil tisztítást kellett hogy végrehajtson. Számos cikk gyártását kellett leállítani, illetve más cégnek átadni. Erre a sorsra jutott a telefónia ágazat is. A gyártást a Mechanikai Művek vette át. Korábban e cég számára a híradástechnika idegen volt, s készülékgyártással sem foglalkozott soha. A telefongyári gárdából 2-3 fejlesztő szakember ment át a gyártmánnyal együtt a Mechanikai Művekbe. Ők voltak, akik ott hasznosították a korábban megszerzett tapasztalatokat. Az erőfeszítések első eredménye 1977 végén mutatkozott meg. Megkezdték a CB-76MM elnevezésű készülék prototípus gyártását. Az új készülék lényegében megegyezett a Telefongyár által kidolgozott, de itt gyártásba nem vett CB-668 P készülékkel.
