Fajszi mozaikkép: Kápolna, Római katolikus templom, Községháza, Tó-részlet fehér keretben. fekete Fajsz község a Duna bal partján, a Kalocsai Sárköz nyugati peremén, széles és mély folyómedrekkel szabdalt ártéri erdők közé települt. Fajsz benne volt abban a bátyai uradalomban, melyet I. Béla 1061-ben a szekszárdi apátságnak adományozott, noha a ránk maradt írás nem nevezi meg. Az apátság fajszi nemes jobbágyait, 1331-ben említik meg először. Nevét Árpád vezér egyik unokájáról, Fajsz fejedelemről kapta, akinek Kalocsától délre volt a szállásterülete. Az 1908-ban lebontott régi temploma helyére 1909-1910 között neoromán stílusban építették fel a Szent István tiszteletére szentelt újat. 1911-ben új Községházát építettek. 1949. augusztus 15-én keltezve
