Menyecskének, újasszonynak készült fejkendő díszesebb volt, mint a többi, erre utal a külön elnevezése is, a menyecskekendő. Általában finom anyagból, hernyóselyemből (boránzsik), műselyemből, pamutból, virágoskenderből vagy lenből szőtték és a két végét díszítették. A felkontyolt hajra, vagy a kerpába tekert hajra tették. Úgy, hogy a kendő közepe a fej tetejére került és a két vége pedig lelógott vagy kissé visszahajtották. Ez a menyecskekendő ikerbabos, vagyis kétpöttyös, a pöttyöket nevezik baboknak. A babos sorok közé pedig fémszálat szőttek, azokat látni megcsillanni. Díszességét fokozza, hogy sodort rojtban végződik, amelyre apró piros gyöngyöket fűztek. (Dr. Kós Károly-Szentimrei Judit-Dr. Nagy Jenő: Moldvai csángó népművészet. 264-266, 347-349 old.)