Az avar korban, a Balaton nyugati részén megtelepedett ún. Keszthely-kultúrás nép asszonyainak legjellegzetesebb ékszere az egyik oldalán áttört, alsó végén tömör záródású kosaras fülbevaló volt. Ezek a korai időszakban kisméretűek, gyakran nemesfémből készültek, de az idő múlásával a fülbevalók mérete jelentősen megnőtt, a fülbevaló karikát különböző módon díszítették és szinte kizárólag bronzból készültek. A fülbevaló csüngőjének jellegzetes áttört részét a felhasznált arany, ezüst vagy bronz, filigrándíszes huzal hajlításával, egymáshoz forrasztásával, míg a zárt aljat a felhasznált filigrándrót szoros feltekercselésével alakították ki. A korai időszakban a zárt alja egyenes, gyakran kőberakással díszített, a későbbiben kúpos kialakítású volt.
