Kőfaragvány. Kisméretű oszlopfő. A egyenes, díszítetlen tetejére játék (alquerque) tábláját rajzolták. A faragvány másodlagos helyzetben, egy török kori gödörben került elő. Valamelyik közeli templomból származhat, a törökök elhozhatták, de nem építették be újra, a játékot ők karcolták a tetejébe.
Fejlemez nélküli, hiányzó hengertagú, antikizáló korinthoszi, négy szegletében csigavonalas volutával ellátott, felfelé kiszélesedő, mészkőből faragott oszlopfőn az akantuszlevelek két sorban állnak, kihajló levélvégei plasztikusan függetlenednek a kő felületétől, a levélrészek végei között pedig geometrikus közök húzódnak. Az alsó sor összesen nyolc darab akantuszos levele szorosan egymás mellett helyezkedik el, az összeérő levelek közt háromszög, illetve rombusz alakú hézaggal. A levelek négy levélpár utáni felső harmada visszahajlik, a hátoldal hat darab egymásba futó éllel szabdalt. Két levél közül nő ki egy négy levélpáros akantuszág, amely agancsszerűen kettéválik a felső két levélpárnál. Az ág két oldalán két kisebb, oldalnézetből ábrázolt, három, befelé egyre növekvő méretű levélből álló palmetta látható, amelyből a szélén, mindkét oldalon egy félköríves keretet képezve, végén kettéváló levél fut fel a volutákig. A voluták az oldalkompozíció belső feléből nőnek ki, majd az oszloptestet elhagyva csigavonalban végződnek. Felettük az agancsszerűen elágazó középső ágból oldalra kinövő, szinte vízszintesen kifaragott, kisebb csigavonalban végződő levél húzódik. Ez a kompozíció mind a négy oldalt betölti. Az alaptestből élesen kiemelkedő levelek közepét mélyre befaragott erek szabdalják. A kb. 10,5 cm átmérőjű oszloptörzs a fejezethez csaplyukba helyezett vaspálcával csatlakozott, ennek csak csekély lenyomata látszik. A kompozíció sérült, de a megmaradt díszítés jó állapotú. Az alul kör keresztmetszetű, felül négyszögletű oszlopfő – mérete miatt vagy karzaton helyezkedhetett el, vagy a kerengőt díszíthette.
A kőfaragvány tetejére - valószínűleg már a török korban - alquerque játék tábláját karcolták be.
