Dusnoki mozaikkép: utcarészlet és Szabó Kálmán üzlete. Elején fekete betűs nyomtatás, hátulján m 67-es felirat. színes Dusnok község a Kalocsai Sárközben, a Duna bal parti teraszára, a Vajas-ér mellé települt. A község nevezetes és jellegzetes vízfolyása a Vajas, ami a horgászni, evezni és pihenni vágyóknak nyújt kellemes felüdülést. Határában található egy több száz éves tölgyfa, mely az ordasi Rákóczi-fával együtt a valamikori ártéri keményfaerdők egyik utolsó életben maradt példánya. III. Béla 1193-1196 között kelt adománylevele említi először, melyben a szávaszentdemeteri görög monostorral együtt a Szent Theodorius lavrának adta. Mai kiterjedt határában több Árpád-kori település terült el, így Halász, Feket, Kozmó, Nátka, Segesd. Nevének köznévi előzménye a cseh eredetű, elhunyt ura lelkéért az egyház részére bizonyos szolgáltatásokra kötelezett szolga jelentésű Dusnok. A 15- században részben köznemesek, részben a fejérvári keresztesek konviktusa birtokolta. Mai határában újabb települések alakultak a középkorban, Bék, Doboka, Mártonháza és Várad. 1930-ban bérmentesítve
