Tárgy

függ. Egy úgynevezett teljes árbócozottal bíró hajónak három árbóca van, melyek közül az elsőt előárbócnak, a középsőt főárbócnak, a hátulsót kereszt- vagy tatárbócnak nevezik. Az árbócok száma és a felszerelésnek minősége szerint történik a kereskedelmi vitorlás hajóknak az elnevezése is, mint pl. a bark, brigg, góner, kutter, galeotta stb., melyeknek árbócai vagy szám vagy pedig felszerelés tekintetében egymástól különböznek. Két árbócos hajónak csak elő- és főárbóca van, míg kereszt- vagy tatárbóca hiányzik. Azt az árbócot, melynek keresztvitorlafái nincsenek, csonkaárbócnak hívják és többnyire csak egy szárfából (derék- és sudárszárnélkül) áll. Teljes árbócozatú hajókon mindegyik árbóc három részből, szárból van összeállítva: az árbóctörzsből, a derékszárból és a sudárszárból. Az árbóctörzs az árbócnak alsó és legerősebb része, mely az újkorban, legkivált hadihajóknál öntöttvasból vagy acélból van, míg a derékszár a közép, a sudárszár pedig a felső részt képezi. A géppel hajtott csatahajók vitorlát nem hordanak, a mégis felállított árbóctörzsek erős szerkezetüknél fogva árbóckosáraikban csupán a kisebb űrméretű gyorstüzelő ágyúknak elhelyezésére, gyengébb fából készült derékszáraik pedig a jelző lobogóknak felhozására szolgálnak. Az ilyen egyszerűbb kötélzetet viselő árbócot csataárbócnak hívják. A hajó nagyságának és a vitorlázat felületének megfelelően az árbócok magassága is különböző. Tengeri hajóknál, különösen fregatt és sorhajóknál a magassága 35-40 métert is meghaladja, míg folyamhajóknál csak 10-12 méter, és csak egy darabból, szárfából áll. A főárbóc a legmagasabb, a kereszt- vagy tatárbóc a legalacsonyabb. A hajó orrából rézsút előre nyúló árbócot homlok- vagy ormányárbócnak nevezik és nagyobb hajókon szintén 3 részből: az ormánytörzsből, az ormányderékszárból és az ormánysudárszárból van összeállítva." - (hu.wikipedia.org 01.06.2021)