Gádor István kiállítása 1984
Kiállítás helyszíne: Helikon Galéria
Kiállítás időpontja: 1984 szeptember 14- október 14.
Grafika/katalógusterv: Koppány Simon
Előszó: Frank János (Budapest, 1925. június 11. – Budapest, 2004. június 13.) Széchenyi-díjas művészettörténész.
Fotókat készítette: Nádor Katalin és Szelényi Károly
Felelős Kiadó: Néray Katalin
Nyomda: Zalai Nyomda Zalaegerszeg
A katalógust szerkesztette és a kiállítást rendezte: Herczeg Ibolya
Nyelv: Magyar és angol
Csipes Antal gyűjtemény
Gádor István (Kóka, 1891-Budapest, 1984)
1906-tól Iparművészeti Iskola, mesterei: Lórántfi Antal, Simay Imre, Maróti Géza. 1911 és 1916 között Maróti műtermében, az 1920-as években a Wiener Werkstättében dolgozott, majd 1926-ban tért vissza Magyarországra. 1945 és 1957 között az Iparművészeti Főiskola tanszékvezető tanára volt. A Siklósi Kerámia Szimpozionon 1972-1973-ban vett részt. 1955: Kossuth-díj; 1958: Brüsszeli Világkiállítás, aranyérem; 1961: a Munka Érdemrend arany fokozata; 1962: Prága, Nemzetközi Kerámia Kiállítás, aranyérem; érdemes művész; 1967: kiváló művész; 1971: a Munka Érdemrend arany fokozata; 1975: Kossuth-díj; 1976: Szocialista Magyarország Érdemrend. Tagja volt az Országos Képzőművészeti Társaságnak, a Képzőművészek Új Társaságának, az Új Művészek Egyesületének, a Szocialista Képzőművészek Csoportjának, az Országos Iparművészeti Társulatnak, a Magyar Iparművészek Országos Egyesületének. A modern hazai kerámia megteremtője. Pályája korai szakaszában groteszk formálású állatszobrokat készített, majd összefoglaló, egyszerűsített formákból építette fel kompozícióit. Munkásságát pályakezdésétől fogva a szobrászi érdeklődés jellemezte. Műveiben feldolgozta a hazai fazekasság motívumvilágát és formakincsét, majd a 40-es évek közepétől bontakozott ki organikus stíluskorszaka. Pályája kései szakaszában a nonfiguratív kifejezésmód felé fordult, elvont nyelvezetű faliképeket is tervezett
en
