Surján-patak magas, áradásközeli vízálláskor, Zselic
A Zselic dombvidéke természetes folyóvizekben igen szegény, annak ellenére, hogy mély és meredek oldalú patakvölgyekkel (különösen az Észak- és a Közép-Zselic) sűrűn tagolt tájegység. Az ezekben csörgedező patakok és források nagyobb része azonban csak időszakos: a nyár folyamán, különösen az utóbbi évtizedek szélsőséges csapadékhozamai, valamint a természetes vízgazdálkodást figyelmen kívül hagyó erdőgazdálkodás hatására kiszáradnak. Csak néhány jelentősebb patak folyik a területen: északon a Kaposba (amely a terület északi határfolyója) torkollik a Bárdi-, a Surján- és a Kercseligeti-patak, délen a Fekete-vízbe, majd a Drávába jut a Gyöngyös-, az Almás-patak és a Bükkösdi-víz. Ez utóbbi a a délkeleti határfolyója is, amely a Mecsektől választja el.
en