museum-digital
STRG + Y
de
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Vendéglátóipar-történeti dokumentációs gyűjtemény (VD) [VD_DA_1973.197.4]
Bristol Szálloda Étterem menülap (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-SA)
Herkunft/Rechte: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (CC BY-NC-SA)
1 / 1 Vorheriges<- Nächstes->

Bristol Szálloda Étterem menülap

Zitieren Datenblatt (PDF) Originalversion (Datensatz) Entfernung berechnen Zum Vergleich vormerken Graphenansicht

Beschreibung

Bristol Szálloda Éttermei
menülap, karton, nyomdai, írógéppel írva
1927. március 18.
V. Sponga Album 2., 3., 4., 5., 10., 12., 13. oldalára beragasztva. A nyomtatvány a VD.DA.1973.179.1-el azonos. Bal felső sarokban kerek kék embléma. Arany és kék színű keret. Étrend. Csak ételek, magyarul lila színű tintával írógéppel írva.
Adatok a leltárkönyv alapján.
*
Hotel Bristol
Budapest V. kerület Apáczai Csere János utca 4.
Az 1860-as évek végén a leendő Hungária nagyszálló melletti telken felhúztak egy négyemeletes, eklektikus lakóházat, ami báró kisteleki Lévay Henrik (Jankovác, 1826. április 16. – Budapest, 1901. december 16. biztosításügyi szakértő, a biztosító intézmény magyarországi megalapítója, közgazdász, Részt vett 1848–49-es szabadságharcban, hadnaggyá léptették elő. 1868-ban magyar nemességet kapott, 1886-ban főrendiházi tag lett, 1897-ben bárói rangra emelte a király. Magyarország legjelentősebb biztosítási szakemberének tartották.) az Első Magyar Általános Biztosító Társaság alapítójának ingatlana lett. A báró igen hamar túladott az épületen: az új tulajdonos az Első Magyar Szálloda Rt. lett. A házat Pucher József tervei alapján átalakították, és szállodaként kezdték el működtetni. Az új szálloda a Bristol nevet kapta. A szálloda aljában (mint ahogyan az a korzón szokás volt) kávéház nyílt, majd a későbbiekben egy kisebb színházat is kialakítottak a Bristolban. Budapest 1944–1945-ös ostromában alig sérült, így ellentétben a szomszédos szállodákkal, meghagyták és Duna Szálló név alatt működtették tovább.
Szintén az 1860-as években, ám annak közepén építtette fel kétemeletes házát Heinrich István. A szomszédos telkekkel együtt ezt az épületet is megvette az Első Magyar Szálloda Rt. 1868-ban, hogy a már említett Pucher József építész tervei alapján kibővítsék és átalakítsák az immár háromemeletes épületet, amit nem meglepő módon szállodaként üzemeltettek.
Az új, 93 szobás szálloda előbb a Hotel Bristol, majd a Hotel Carlton nevet kapta. A szomszédos hoteleket követve itt is élénk társasági élet folyt a korzóra nyíló kávéházban. Budapest 1944–1945-ös ostromában súlyos sérüléseket szerzett, ám teljesen csak az 1960-as években takarították el a romjait.
A II. világháború és azon belül is Budapest ostroma 1944–1945-ben nem kevés rombolást okozott a magyar főváros épített örökségében. Nem kivétel ez alól a pesti Duna-korzót szegélyező épületsor sem: az ostromot, illetve a romeltakarítást követően csak a Thonet-udvar és a Hotel Bristol maradt meg. A terület rendezésével az Erzsébet híd 1964-es átadásával tudtak foglalkozni. Először is 1967-ben bezárták, majd lerombolták a Duna Szállót. Az EMÁBT-székház, a Hungária, a Bristol, illetve a Carlton helyén még ugyanebben az évben hozzáláttak a Finta József által tervezett, monumentális Hotel Duna Intercontinental felépítéséhez, amit 1969-ben fejeztek be. Napjainkban a szálloda a Hotel Marriott nevet viseli.
https://pestbuda.hu/cikk/20190725_filepko_dominik_egy_kultikus_hely_szegelye_a_duna_korzo_epuleteinek_nyomaban

Material/Technik

Papír / színes nyomat

Maße

16,2 x 9,9 cm

Veröffentlicht Veröffentlicht
1927
Bristol-szálló (Budapest)
Budapest
[Zeitbezug] [Zeitbezug]
1927
1926 1929
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Objekt aus: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum országos szakmúzeum, melynek gyűjtőköre kiterjed a hazai kereskedelem (kis- és nagykereskedelem,...

[Stand der Information: ]

Hinweise zur Nutzung und zum Zitieren

Die Text-Informationen dieser Seite sind für die nicht-kommerzielle Nutzung bei Angabe der Quelle frei verfügbar (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Als Quellenangabe nennen Sie bitte neben der Internet-Adresse unbedingt auch den Namen des Museums und den Namen der Textautorin bzw. des Textautors, soweit diese ausdrücklich angegeben sind. Die Rechte für die Abbildungen des Objektes werden unterhalb der großen Ansichten (die über ein Anklicken der kleineren Ansichten erreichbar werden) angezeigt. Sofern dort nichts anderes angegeben ist, gilt für die Nutzung das gerade Gesagte. Auch bei der Verwendung der Bild-Informationen sind unbedingt der Name des Museums und der Name des Fotografen bzw. der Fotografin zu nennen.
Jede Form der kommerziellen Nutzung von Text- oder Bildinformationen bedarf der Rücksprache mit dem Museum.