A Belső-somogyi homokvidék egykori tölgyesei, keményfás ligetei, nyíresei, lápjai helyén mára nagyrészt mezőgazdasági területeket találunk. Ahol erdők vannak, ott is nagyrészt ültetett erdeifenyvesek, vörös tölgyesek és akácosok. A természetközeli erdők és egyéb természetes élőhelyek szinte alig maradtak meg mutatóban, pár 100 hektáron. A legértékesebb állományokat ma a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet és néhány más apró természetvédelmi terület őrzi.
Belső-Somogy egykor kiterjedt, de még ma is jelentős éger- és nyírfaerdei néhány kiemelkedően értékes gerinctelennek adnak élőhelyet. Olyan tápnövényspecialista fajoknak, amelyek csak ezeken a fafajokon tudnak fennmaradni. Országos szinten rendkívül ritka fajokról van szó (pl.: tarkaszövő, aranyfoltos púposszövő, erdei púposszövő), amelyeknek jellemzően az Észak-európai jóval kiterjedtebb nyíresek az igazi otthonaik, Közép- és Nyugat-Európában csak a hűvös hegyvidéki nyírlápokban maradtak fenn.
en
