A kávéházak elszaporodása a 19. század második felére tehetÅ‘. IdÅ‘vel meghatározó szÃnterei lettek a társadalmi életnek, baráti társaságok, szakmai csoportok találkozóhelyévé váltak, ahol meg lehetett vitatni a politikai és kulturális élet eseményeit, hiszen az ide betérÅ‘k pihenés közben rengeteg folyóirat, újság és lexikon áttanulmányozásával üthették el az idÅ‘t. Az élénk forgalomból adódó használat miatt, a bútorzat terén elsÅ‘sorban a praktikumot tartották szem elÅ‘tt. A kávéházakat három állandó alkotóelemmel lehetne talán leginkább jellemezni: Thonet székek, kárpitozott plüss, vagy bÅ‘r pamlagok és megfelelÅ‘ világÃtás az olvasás miatt. A nagy kirakatméretű üvegablakok, és a márvány asztallapok is hozzátartoztak a praktikus berendezéshez. A képen látható garnitúrának asztala márványlapos, a székek pácolt, hajlÃtott fából készültek, az ülÅ‘lapon ferde csÃkban sötétebb virág-bordűrrel mintázottak. A székek hátoldalán cégjelzés: Jakob&JosefKohn. A veszprémi Elite Kávéházban használták, amit 1940-tÅ‘l Lohonyay József (a temetÅ‘hegyi Lohonyay étterem tulajdonosának egyik fia) bérelt.
de