Ámos gondolatvilágának egyik kulcstémájáról, a prófétaságról szól az alkotás, az ószövetségi Jónás történetét sűríti össze egy szimbolikus jellegű montázsban. A tengerbe vetettség és az elnyeletés mozzanatát egyszerre kifejező kép egymásba vetített és lazán egymás mellé sorolt, sematikusan felvázolt motívumokkal idézi fel a történetet, amely a groteszk megjelenítési mód, a furcsán torz figurák hatására egyfajta szürreális vízió hangulatát közvetíti. A képsíkot nagyrészt az áttetsző, gömbszerű, cetre nem hasonlító óriáshal és benne a gnóm kinézetű, kétségbeesett próféta alakja tölti ki. Balra lent egy kisméretű vitorláshajó és a próféta attribútuma, egy héber feliratos tekercs látható, amely elveszítve, a prófétától hangsúlyosan különválva utal annak krízishelyzetére. A víz alatti és a víz feletti dimenzió, a közelség és a távolság képzete, valamint a lebegés és a süllyedés érzete egybemosódik, a reális tér-idő viszonylaton túllépő vizionárius szemlélet jellemzőjeként.
en
