museum-digital
STRG + Y
de
Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény Fa- és Fémgyűjtemény [2015.06.07]
Turka (Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény CC BY-NC-SA)
Herkunft/Rechte: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény (CC BY-NC-SA)
1 / 9 Vorheriges<- Nächstes->

Turka

Zitieren Datenblatt (PDF) Originalversion (Datensatz) Entfernung berechnen Zum Vergleich vormerken Graphenansicht

Beschreibung

A turka a kecskealakoskodás, a turkajárás fontos kelléke. A köszöntő és adománykérő szokásnak központi figurája a kecskét megtestesítő személy. Különböző alkalmakkor előfordul, mint például karácsonykor, újévkor vagy farsangkor. A románság körében igen kedvelt csoportos adománygyűjtési szokás volt és a mezőségi magyarok körében is vannak erre utaló adatok. Általában furulyás, vagy más hangszeres is kísérte a csoportot. Köszöntőt, jókívánságokat mondtak, aminek fejében adományt vártak. Ez a turka Visából került hozzánk. Feje fából készült és szája mozgatással csattogó hangot ad ki. A felette lévő száraz buxuságak, krepp-papír díszek, bojtok és tükör között apró csengők és csengettyűk segítik a zajkeltést. (Magyar Néprajzi Lexikon kecskealakoskodás; Varga Sándor: Változások egy mezőségi falu XX. századi tánckultúrájában. Doktori disszertáció 2011. 96.)

Material/Technik

Fa, krepp-papír, papír, réz, bukszuság, faág, tükör, műanyaggyöngy füzér, pamutfonal, fonal, bőr szíj/kötözés, ragasztás, hajtogatás, faragás, szegelés

Maße

M: 178 cm, Sz: 37 cm, H: 67 cm

Karte
Gesammelt Gesammelt
1901
Kallós, Zoltán (néprajzkutató)
Visa
[Zeitbezug] [Zeitbezug]
1901
1900 2002
Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

Objekt aus: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

A Kallós Zoltán Alapítvány gondozásában Válaszúton működő Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény létrehozása az 1990-es évekre tehető. Az intézmény és...

[Stand der Information: ]

Hinweise zur Nutzung und zum Zitieren

Die Text-Informationen dieser Seite sind für die nicht-kommerzielle Nutzung bei Angabe der Quelle frei verfügbar (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Als Quellenangabe nennen Sie bitte neben der Internet-Adresse unbedingt auch den Namen des Museums und den Namen der Textautorin bzw. des Textautors, soweit diese ausdrücklich angegeben sind. Die Rechte für die Abbildungen des Objektes werden unterhalb der großen Ansichten (die über ein Anklicken der kleineren Ansichten erreichbar werden) angezeigt. Sofern dort nichts anderes angegeben ist, gilt für die Nutzung das gerade Gesagte. Auch bei der Verwendung der Bild-Informationen sind unbedingt der Name des Museums und der Name des Fotografen bzw. der Fotografin zu nennen.
Jede Form der kommerziellen Nutzung von Text- oder Bildinformationen bedarf der Rücksprache mit dem Museum.