museum-digital
STRG + Y
de
Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény Kerámiagyűjtemény [2006.13.05]
Kancsó (Kallós Zoltán Alapítvány CC BY-NC-SA)
Herkunft/Rechte: Kallós Zoltán Alapítvány / Kémenes Emőke (CC BY-NC-SA)
1 / 6 Vorheriges<- Nächstes->

Kancsó

Zitieren Datenblatt (PDF) Originalversion (Datensatz) Entfernung berechnen Zum Vergleich vormerken Graphenansicht

Beschreibung

Kívül és belül is mázzal bevont agyag kancsó, amely korongozással készült. Valószínűleg boros vagy vizes kancsónak szánták. Mivel belül is mázas, tárolásra alkalmas kerámia, szája összenyomott, csőrszerűen végződik, megkönnyítve rendeltetésszerű használatát. A kancsó alapszíne barna, díszítése festéssel készült. A kancsó nyakán, hasán és a füle mellett mindkét oldalon végigfutó fehér hullámvonalak, valamint az általuk felosztott két részben található kék, zöld virágmotívumok azt mutatják, hogy a tordai fazekasság virágkoraként emlegetett időszakban, a 19. század eleje és a 20. század első évtizede között készült. A csőrős részénél, melyet gyakran a kancsó elejének szoktak mondani, a hasán fenyőághoz hasonló díszítés van fehérrel festve.

Csupor István-Csuporné Angyal Zsuzsa: Fazekaskönyv. 1998. 87.

Material/Technik

Agyag, máz / korongolás, mázazás, írókás festés, ecsetes festés

Maße

M: 17, cm; Szájátmérő: 9 cm; Talpátmérő: 7,7 cm; Kerület: 39,4

Literatur

  • Csupor, István - Csuporné, Angyal, Zsuzsa (1998): Fazekaskönyv. Budapest
  • Suba, László (2005): Torda és környéke fazekassága. Kolozsvár
Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

Objekt aus: Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény

A Kallós Zoltán Alapítvány gondozásában Válaszúton működő Kallós Zoltán Néprajzi Gyűjtemény létrehozása az 1990-es évekre tehető. Az intézmény és...

[Stand der Information: ]

Hinweise zur Nutzung und zum Zitieren

Die Text-Informationen dieser Seite sind für die nicht-kommerzielle Nutzung bei Angabe der Quelle frei verfügbar (Creative Commons Lizenz 3.0, by-nc-sa) Als Quellenangabe nennen Sie bitte neben der Internet-Adresse unbedingt auch den Namen des Museums und den Namen der Textautorin bzw. des Textautors, soweit diese ausdrücklich angegeben sind. Die Rechte für die Abbildungen des Objektes werden unterhalb der großen Ansichten (die über ein Anklicken der kleineren Ansichten erreichbar werden) angezeigt. Sofern dort nichts anderes angegeben ist, gilt für die Nutzung das gerade Gesagte. Auch bei der Verwendung der Bild-Informationen sind unbedingt der Name des Museums und der Name des Fotografen bzw. der Fotografin zu nennen.
Jede Form der kommerziellen Nutzung von Text- oder Bildinformationen bedarf der Rücksprache mit dem Museum.